Nyíló virágok, egzotikus fák, csörgedező patak

Beköszöntött a nyár, a sok eső után jólesik sétálgatni, felfrissülni a jó levegőn, szép környezetben.

Régen jártunk Vácrátóton, a Magyar Tudományos Akadémia Botanikus kertje valamikor kedvenc helyünk volt. Felkerekedtünk és egy nagy sétát tettünk a nyíló virágok, szép rétek, virágzó bokrok és csörgedező patak partján.

A kert Magyarország növényi fajokban leggazdagabb botanikus kertje, 13 ezer különböző növényfajt láthatunk. Különösen szépek a fák, a méltóságteljes platánok és tölgyek, a sudár fenyők, a kecses japán fácskák és cserjék.

Sokszor elgondolkodom azon: milyen hálásak lehetünk az őseinknek, elődeinknek, akik ezt a szép kertet megálmodták, kialakították, gondozták és gyarapították. Különleges növényeket honosítottak meg és vigyáztak arra, hogy a kert természetes, egységes, mégis különleges legyen és maradjon.

Vigyázó Sándor gróf és fia, Vigyázó Ferenc nem kártyacsatákon, lóversenyeken költötte el a pénzét, hanem több nemzedékre gondolva egy ilyen szép kert kialakítására, szakértő kertészek megbízására fordította javadalmait. Köszönet a ma is ott dolgozóknak, botanikus-biológusoknak, kertészeknek és tudományos kutatóknak.

Az üvegházakban trópusi és szubtrópusi növények különleges virágai vonzzák a tekintetünket.

Orchideák, virágzó kaktuszok és pozsgás növények, csodás levelű begóniák gyönyörködtetnek.

A kert tematikus részében sorra jártuk az egyes ágyásokat. A len csodaszép kék virágát az unokám azonnal felismerte a Kisvakond nadrágja c. cseh rajzfilm pontos, hű képe nyomán.

Itt láttunk egy hatalmas pipacs tövet is, körbejártuk, mert alig akartuk elhinni, hogy egy pipacs-fajta ekkora is lehet. A háttérben látható, piramis alakú lugas remek ötletet is adott: hogyan lehet kúszó növényeket egymáshoz döntött karókra úgy felfuttatni, hogy végül jó kis kerti kuckót alakíthassunk ki a gyerekeknek.

Sétánk vége felé különös mozgásra lettünk figyelmesek az egyik platánfa ágai kötött: mókusok ugrándoztak, kapaszkodtak fel és le, szédületes gyorsasággal ugrottak át egyik fáról a másikra. Megbabonázva figyeltük, egy kisgyermekekkel érkező család valamennyi tagjával együtt. Senki sem nyafogott, rosszalkodott, hangoskodott, csak a mókusokat néztük. Ezért nem készült fotó erről a varázslatos percről.

Mindenkinek ajánlom a tavaszi-nyári természetjárást. A környezet megnyugtat, feloldja rossz érzéseinket, bánatunkat, a természet színei, a madárdal, a sokféle szín felüdít és elvarázsol.

Adatok forrása: Wikipedia

A fotók Sebestyén Anna felvételei.

    Fodor Anna