A mohakert kis helyen elfér, belevihetjük kreativitásunkat és vibráló zöld színekkel dobhatjuk fel a szürke, téli  hangulatot a lakáson belül és kívül.

A moha a mi éghajlatunkon lakóhelyek környékén és erdőben is előfordul természetes módon, talán ezért nem is tekintjük dísznövénynek, sőt inkább kiirtandó gyomnak, ha olyan helyen fordul elő, ahol nem kívánatos. Bár jelentéktelennek néznek ki, a mohák szépek, igen változatos fajtájúak és megfelelő körülmények között elég sokáig eltarthatóak. Más, pici növényekkel és kövekkel ékesítve mohakertünkkel egy miniatürizált tájat teremthetünk, utánozva egy igazi, szépséges természeti környezetet. A mohakert építést azoknak ajánlom, akik szeretnek a növényekkel pepecselni és általuk sikerélményekre vágynak.

Mire van szükségünk?

Moha (begyűjtendő), virágföld, tál/cserép, kavicsok/kövek, aprólevelű hajtások

Kertvárosi környezetben a legkönnyebben elérhető mohaforrás a kerteket szegélyező kerítések kőpárkánya – leginkább régebbi házaknál. A kertekben a fű között is lehet moha, de az általában tele van mindenféle egyéb gyommal.  Én egy spaknit használtam, melynek segítségével könnyen le tudtam választani a kőre tapadó, azon fejlődő mohát. Nagyon fontos, hogy minél több földdel együtt szedjük le a kis növényünket. Egy-egy helyről csak kis darabokat gyűjtsünk, egyrészt, hogy ne zavarjuk meg a moha növekedését, és tudjon regenerálódni,  másrészt ha több helyről gyűjtjük be, inkább tudunk sokféle fajtát találni. A duzzadtabb, vastagabb mohapárnák mutatnak majd a legjobban a kertünkben.  Leginkább elhagyatottnak látszó házak kerítéséről gyűjtöttem. Egy műanyag dobozt vittem magammal és abba raktam a kis mohapárnákat, ügyelve arra, hogy a föld ne szóródjon le a moha gyökeréről.

                                  Moha begyűjtése

Szükségünk van egy tálra vagy cserépedényre, amely a mohakertünk „háza” lesz. Ez lehet egy lapos tál (első, tavaly tavasszal létrehozott mohakertemet ilyenbe ültettem), de még jobb egy mélyebb tál, vagy egy kis cserépedény. Ha az alja lyukas, esetleg repedt, az kifejezetten alkalmas erre a célra. A tál aljára tegyünk földet, én a nyári, elszáradt balkonnövények megmaradt, apró növényi részekkel tele földjét használtam. Ha van kavicsunk, azt tegyük legalulra  és úgy rá a földet, mert a moha nagyon nem kedveli a pangó vizet, így ha túl sokat kap, a kavicsokon át jól elfolyik. De én kavics hiányában csak földet használtam, az edényem alja viszont repedezett, ott el tud folyni a felesleges víz.

              Első mohakertem

Kertecskénk földjét többféleképpen rendezhetjük. Az első, lapos tálban lévő mohakertem földje majdnem sima, kb 2 cm magas, a széleken lejt. A második kertemet egy kb. tízcenti peremű műanyag tálba raktam. A földet úgy rendeztem el, hogy kisebb- nagyobb domborulatai vannak, így a terep mohával úgy néz ki, mintha miniatűr zöld gyeppel befuttatott dombok és völgyek váltakoznának.  A harmadik mohakertet egy mély cseréptálba ültettem, itt még jobbak a lehetőségek a „tereprendezésre”.

A tereprendezés után a földet öntözzük meg, jó nedves legyen, de ne cuppogjon.  Ezt követően kis darabokban helyezzük rá a mohapárnákat a földre. Ha különböző mohafajtákkal  terítjük le a dombokat,  igazi  tájra fognak emlékeztetni. Jól nyomkodjuk rá, hogy a moha gyökerei majd szépen összenőjenek az új földdel. Jól permetezzük be a mohát.

                        Második mohakert kialakítás alatt

Most jön az izgalmas "művészkedés"! A dombokat, völgyeket népesítsük be sziklákkal. Ilyen pici helyen persze nem érvényesülnek nagy „hegyek”, de apróbb, a dombokból kiálló szikladarabok  természetesnek fognak hatni.  Ehhez nem jók a sima, él nélküli kerek kavicsok, hanem inkább a durva felületű, szögletes kövek, esetleg nagyobb csigák mutatnak jól (jól jött az évtizedek óta, utazásokról hazahurcolt kő-gyűjteményem). Ne zsúfoljuk tele a tájat „sziklákkal”, elég pár, jól megválasztott „szikladarab”.

Érdemes kísérletezgetni, hogy mi és hol mutat jobban, természetesebben. Hogy még érdekesebb legyen és természetesen hasson, elhelyezhetünk a „tájban” más növényeket is. Ha találunk olyan növényeket, melyek nagyságban illenek a tájba és vízigényük is megegyezik a moháéval, el is ültethetjük azokat. Kísérletképpen két, apró levelű szobanövényről vágtam le hajtásvégeket és szúrtam bele a talajba. Jól néznek ki, de nem hiszem, hogy gyökeret eresztenének.

De ez nem gond, ha elhervadnak, újakat teszek helyettük. A harmadik mohakertbe apró pozsgás növényeket ültettem: két kövirózsát, egy aloe verát, a harmadiknak nem tudom a nevét. Ezt kinn tartom a teraszon, míg a másikat a szobában. A "mohakertészek" szerint elég kéthetente jól meglocsolni, de főként nyáron naponta kell permetezni. Az első, lassan egyéves, teraszon tartott mohakertem kicsit megfakult, így az elszáradt párnákat újakra cseréltem, az összhatás egészen jó lett, a téli csapadék jót tett neki.

                        Harmadik mohakert cseréptálban

A mohák árnyékkedvelők, de valamennyi napot is bírnak, ez mohafajták szerint is váltakozik. Mivel az általam begyűjtöttek a kerítéseken jócskán kaphattak napot, feltételezem, hogy nálam is bírni fogják a napfényt. Most izgalommal figyelem, hogy mennyire tűrik a szobai körülményeket, illetve a teraszon az egyre több napsugarat. 

Régóta készülök saját, mini mohakert létrehozására. Miután nemrég megváltunk 1500 négyzetméteres kertünktől, most vált igazán aktuálissá egy ilyen parányi, kísérleti "zsebkertecske".

Annak, aki kedvet kapott egy mini mohakerthez, jó kertészkedést kívánok!

      Képek forrása: saját felvételek

  Cecilia

Ha tetszett a bejegyzésünk, látogass el közénk blogunk facebook csoportjába, ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. Örülünk, ha írásainkat lájkolod (a cikk címe alatt) és megosztod, vagy továbbküldöd e-mailben.