Szeretett városom, Szeged, most is bővelkedik kiállításokban. A Fekete ház Rotschild Klára kiállítása  után a magyarok királynéja, Erzsébet, azaz Sisi relikviái nyomába eredtem a Móra Ferenc Múzeumban.

A verőfényes őszi délutánon először sétát tettem a múzeum környezetében, a Tisza-parton elterülő parkban, a Stefánián. Az őszt meghazudtoló zöld lombok között Erzsébet 1997-ben restaurált és eredeti helyére visszaállított carrarai márvány szobra fehérlik. Ligeti Miklós alkotását 1907-ben avatták ezen a helyszínen, ahol 40 éven át gyönyörködtette kecsességével a szegedieket. Ezután Lenin és Sztálin kiszorította helyéről, majd hosszú száműzetése után 1997-ben a várkert rekonstrukciója során visszakerült méltó helyére, Novoszáth László restaurátor, közreműködő lelkes munkájának köszönhetően.

Sisi szobor a Stefánián

A szobor mintegy belépő a szomszédjában lévő Sisi - Királyné feketén-fehéren című kiállításához, mely a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezett Szegedre. Célja a legendás királyné életének, mindennapjainak bemutatása a hozzá fűződő tárgyak, elsősorban ruhái segítségével.

Móra Ferenc Múzeum - A nappali fotók sajátok, az esti Linzer Katkó Izabella felvétele.

A fiatal Habsburg császárról és hitveséről az iskolában szerzett gyér ismereteimet először az 1955-ben, a bájos Romy Schneider főszereplésével forgatott Sisi film hozta életközelbe. Élete közel sem volt olyan idilli, mint ahogy a film bemutatja. Erzsébet tapasztalatlan, 17 éves lányként került a bécsi udvarba, és bár szerelmi házasságnak indult a fess, fiatal császárral kötött frigy, a személyiségük különbözősége, a szigorú protokolláris szabályok, és anyósa irányító, uralkodó magatartása miatt hamar elhidegült a kapcsolat, és sokszor menekült Erzsébet az udvarból.

Vinzenz Katzler: I. Ferenc József és családja Gödöllőn.

Például nagyon szeretett a gödöllői Grassalkovich kastélyban tartózkodni, amelynek a használati jogát a magyar állam a koronázási szertartáson adományozta a királyi párnak. Erzsébet meghitt karácsonyokat varázsolt ebbe a palotába. Számára duplán kedvesek voltak a karácsonyi ünnepek, hiszen 1837. december 24-én született.

Pesti barátnőnk szervezésében ellátogattunk a gödöllői kastélyba 10 évvel ezelőtt. A szegedi kiállításon is találok utalást arra, hogy a pár miért szeretett Gödöllőn tartózkodni. A falkavadászat közös szenvedélyük volt férjével. Imádtak lovagolni, Erzsébet királyné korának legjobb női lovasa és a társas vadászatok királynője volt, de isiászos fájdalmai miatt fel kellett hagynia a veszélyes vadászatokkal. Hogy karcsú alakját megőrizze, minden nap hosszú sétákat tett, gyakran hegyvidéki terepen. Környezete csodálta kitartását és erőnlétét. Az udvarhölgyek nem bírták a tempóját, kivéve a fiatal Sztáray Irma grófnét, aki még edzett is, hogy lépést tudjon tartani Sisivel. Tragikus, utolsó genfi sétáján is ő volt kísérője, társa.

Erzsébet királyné bronz szobrának másolata. Az eredetit Zala György készítette Viktor Tilgner műve nyomán, akinek Sisi 1879-ben modellt ült.

Az akkor viselt eredeti ruhaderék mellett néhány ruhájának rekonstrukcióját láthatjuk a szegedi kiállításon. Czédly Mónika divattervező Sisi ruhatárának 14 rekonstruált darabjából néhány látható a kiállításon. 2017-ben a királyi pár koronázásának 150. évfordulójára készült el Sisi koronázási ruhájának hiteles másolata is, melyért Czédly Mónika elnyerte a Magyar Kézműves Remek-díjat. Sajnos ez a gyönyörű darab nem látható a kiállításon.

Czédly Mónika a lányaival (Tóth Patrícia és Rádai Tóth Alexandra), valamint a ruháit bemutató modellekkel. A lányai segítenek a ruhák varrásában. Kép forrása: Czédly Mónika

Egyébként mind a 14 kreáció Czédly Mónika magántulajdona, a ruhatár az újabb kutatások eredményeként hamarosan 20 darabra bővül, és 2022. április 8-tól egészen 2022. novemberig az ausztriai Schloss Halbturnban lesz látható. A bécsiek pedig Sisi 1886-ban viselt egyik ruhájának a másolatát idén karácsonykor láthatják a Wiener Christmas Salonban.

Czédly Mónika ruha rekonstrukciója az eredeti koronázási ruháról, mely nem szerepel a kiállításon. Kép forrása: Czédly Mónika

1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt a budai Mátyás templomban, és gesztusként Erzsébetet is megkoronázták. Ferenc József feltételként szabta királlyá koronázását az 1867-es kiegyezési törvény szentesítéséhez, ami július 28-án meg is történt.

Székely Bertalan festménye a királynéről koronázási ruhában - Forrás: Wikimedia Commons

Czédly Mónika feltételezte, hogy a koronázási ruha nem azonos minden részletében azzal a ruhával, amiben a koronázás előtt 15 hónappal Erzsébet már fotózkodott. Az etikett szerint nem is viselhetett volna a koronázáson olyan ruhát, amit előzőleg már hordott. Ezért, a koronázásra új, fémszállal kivarrt szoknyát, kötényt és hozzá illő fátylat vett fel a királyné. E feltételezést Pálinkás Patrícia történész lelkes kutatómunkája be is igazolta. A királyné ruhatervezője egyébként a Párizsban élő Charles Frederick Worth angol divattervező volt, a Worth Divatház megalapítója, akit a haute couture (magas színvonalú, egyedi ruhakészítés) apjának tartanak.

A kiállított ruhák mind Czédly Mónika másolatai - saját fotóim

A kiállításon Czédly Mónika újraálmodott kollekciója mellett festmények, reprodukciók és szobrok között sétálva beleképzeljük magunkat Sisi világába, amit a tragédiák sem kerültek el. Két gyermekét is elvesztette, először 1857-ben a kétéves Zsófiát, első gyermeküket, épp magyarországi látogatásuk során, Debrecenben.

A baloldali, fémszálas az igazi másolat. A jobboldalit a koronázás előtti fotózáshoz vette fel a királyné, sőt más reprezentatív eseményen is. Forrás: Czédly Mónika

Egyetlen fiúgyermekük, Rudolf, felnőtt férfiként halt meg tisztázatlan körülmények között 1898. január 30-án, a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban, szeretőjével, Vetsera Máriával együtt. Erzsébet attól kezdve gyakran viselt fekete ruhát. A kiállítás egyik nagyméretű reprodukciója is a gyászoló Sisit mutatja. Az eredeti festmény Benczúr Gyula műve, aki Ferenc József megbízásából festette meg a képet a világ legszebb asszonyáról, Sisi halála után egy évvel, 1899-ben.

Benczúr Gyula festménye a Magyar Nemzeti Múzeumban található, a kiállításon egy másolat látható. Kép forrása:  Wikipedia

A tárlat legfontosabb műtárgya az az eredeti ruhaderék, melyet akkor viselt Sisi, amikor 1898-ban a Genfi tó partján meggyilkolták. A királyné ott sétált udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel, amikor az olasz Luigi Lucheni fellökte, és egy élesre hegyezett reszelővel szívtájékon szúrta. A sérülést nem is vették észre, csak később egy hajón. A szállodában őt váró orvos már nem tudta megmenteni az életét. Sisi utolsó mondata ez volt: „Mi történt velem?”

Ruhaderék - Linzer Katkó Izabella fotója

A ruhaderekat, mely a hozzá tartozó övvel jól illusztrálja Sisi karcsú derekát, (61 éves korában is 50 centis derékbőséggel rendelkezett) Sztáray grófnő őrizte meg, majd a Budai Várban működő Erzsébet Királyné Múzeumnak ajándékozta. A második világháborús ostrom alatt kimenekítették a megmaradt ereklyéket, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek.

Erzsébet királyné: Koppay József alkotása 1900 körül. Saját fotóm a kiállításon

„Nem igen volt férfi Magyarországon, aki oda ne adta volna fél karját Erzsébetért”- írja Krúdy Gyula Erzsébet királyné című könyvében. Nagy tisztelet övezte a királynét szegények iránti tenni akarása, valamint, Ausztria és a magyar nemzet kapcsolata helyreállításában betöltött szerepe miatt.

A Sisi-kultusznak reneszánsza van az utóbbi évtizedekben, így a magyarok királynéjáról szóló ismereteket szépséges ruhákkal és más tárgyakkal bővítő kiállítás méltán arat sikert Szegeden is.

A kiállítás megtekinthető 2021. december 31-ig.

1.kép: Linzer Katkó Izabella felvétele

  Annaróza

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!