Vendégségben Wenckheiméknél

Ezzel a címmel invitál a felújított, és 2022 tavaszán átadott szabadkígyósi kastély, mely „meghívásnak” barátnőimmel egyik vasárnap eleget is tettünk.

A megnyitás óta tervezzük a kirándulást a hozzánk közeli, Békés megyei látványossághoz, de eddig a buszos, átszállásos közlekedés kötöttsége elriasztott bennünket. Most viszont egyik barátnőnk, aki tavaly csak kívülről láthatta a kastélyt, szívesen elvitt bennünket, hogy így ő is megcsodálhassa végre az impozáns belső terek miliőjét.

Rövid úton elérkeztünk az Ybl Miklós tervei alapján 1875-1879 között neoreneszánsz és eklektikus stílusban épült, és most felújított fenséges épülethez. Érdekesség, hogy Wenckheim Krisztina kérésének megfelelően a kastély bejáratainak száma az évszakokéval egyező, a szobák száma 52, az ablakok száma 365, mint az évben lévő hetek és napok száma.

A kastély, a kávézó és a park

A főbejárathoz az épület megkerülésével jutottunk, ahol belépve az érdeklődő látogatók nagy tömege fogadott bennünket. Szerencsére előre bejelentkeztünk, de a sorbaállást így sem kerülhettük el. Az alagsorban önkiszolgáló módon kulcsra zárható szekrényekben helyezhettük el kabátunkat, felesleges csomagunkat.

A pénztárnál csak egy barátnőnknek kellett fizetni 1500 Ft-ot, mivel 70 év alatti, mi hárman hetvenkedők ingyen bemehettünk.

Az idegenvezető percnyi pontossággal megjelent értünk, és elkezdte profi ismertetését, áthaladva  a termeken, az ízléses eleganciával berendezett könyvtáron, a szalonon, a női zeneszalonon, a pipatóriumon, vagyis férfiszalonon, a dolgozószobán, majd a grófi pár hálószobáján. Valóban megérezhettük a rendkívüli társasági életet élő házaspár vendégszeretetének atmoszféráját.

A Wenckheim Krisztináról szólókönyv borítója

Egy korábbi olvasmányélményemből már kirajzolódott előttem Wenckheim Krisztina és a kastélyt építtető férjének, Wenckheim Frigyesnek az  alakja. A felújítás alatt szereztem tudomást, mint érdekes aktualitásról, Bauer Barbara: A leggazdagabb árva című regényéről, amely történeti hitelességgel, lebilincselően mutatja be a 3 évesen árván maradt Krisztina gyermekkorát, serdülő lánnyá válását, majd házasságát unokatestvérével, Frigyessel. Édesanyja Wenckheim József grófnál szolgált, mint kulcsárnő. A 67 éves gróf két gyermektelen házasság, majd özvegység után beleszeretett a kulcsárnő 22 éves lányába, Scherz Krisztinába, majd 1847. november 25-én feleségül vette. A frigynek a gróf unokaöccse, Wenckheim /I./ Károly egyáltalán nem örült, hiszen a gróf halála után ő lett volna a hatalmas vagyon örököse. Dühében egy fekete koporsót küldött az idős grófnak nászajándékul a következő üzenettel: „Neked nem asszony, hanem ez kell.” Jókai Mór az Egy magyar nábob főalakját állítólag Wenckheim grófról mintázta. A két történet alapmotívumában sok a hasonlóság.

A fotókon középen Krisztina és Frigyes, körben a 4 lány és a 3 fiú gyerekük

A sors fintora, hogy Wenckheim gróf 1849-ben született lánya 23 évesen a bosszúálló Károly fiához, Frigyeshez ment feleségül.

A leggazdagabb árva, akiről Bauer Barbara könyve szól, a legszegényebbnek számított, hiszen szülői szeretet nélkül kellett felnőnie. Édesanyja röviddel a szülés után meghalt, édesapját, a grófot pedig 3 évesen vesztette el betegség következtében. Gyámjai, anyai nagyanyja, Müller Katalin, valamint a gyulai plébános, Göndöcs Benedek, nagy szeretettel nevelték.

A kislány 8 éves volt, amikor I. Ferenc József és Erzsébet királyné másodszor látogatott Békés megyébe, és Krisztina egy üdvözlő verset mondott tiszteletükre. Ezt a verset interaktív kastélylátogatásunk során is hallhattuk egy iskolás kislány előadásában hangfelvételről. Sisit annyira meghatotta a vers, hogy később palotahölgyévé tette Krisztinát.

A könytárban Frigyes portréja és az alapkő

A tárlatvezetés első színhelye a könyvtár volt, ahol a tölgyfa-bútorok, szemben a kandalló, felette az építtető, Wenckheim Frigyes portréja ragadja meg a tekintetünket. A kandallóban valószínűleg soha nem lobogott a tűz, hiszen a kastély fűtését légfúvásos rendszer biztosította, vagyis a pincében helyezték el a fatüzelésű kazánt, amelynek segítségével a falban futó csöveken keresztül, légbefúvással fűtötték a kastélyt. Nem ez volt az egyetlen, a maga korában modern technikai megoldás. A vizet ugyanis a toronyba gőzgép pumpálta fel, és juttatta el a szükséges helyekre, többek közt a vízöblítéses angol WC-be is. Megcsodálhattuk még a könyvtárban az eredeti intarziás parkettát és a mennyezeti kazettákat is. Ugyanitt található az épület alapköve.

A szalon

A szalonba léptünk, ahol korhű bútorokkal berendezve a hölgyek fotelje dupla méretű a férfiakéhoz képest, valószínűleg a terjedelmes ruháik miatt. A bordó falak és drapériák, valamint az aranyozott keretbe foglalt hatalmas tükör is rendkívül elegáns. A falon az eredeti berendezés fotója látható.

A  széles karosszék és a fogadószalon bútorzata

A következő, a női zeneszalon gyönyörű mályvaszínű plüssel bevont székei közül az egyetlen, épen maradt eredeti szék mintájára készült el a többi. Dísze a szalonnak egy Bösendorfer zongora. Ennek kortársán játszott Erkel Ferenc özvegye, Adler Adél, aki zongorázni tanította a Wenckheim lányokat. Festeni is tanultak, egyikük „Csendélete” is díszíti a falat.

A női szalon ülőgarnitúrája

A pipatórium, vagy férfiszalon következik, ahol az asztalon érdekes pipakészlet látható. Frigyes és a barátai szórakozását a cimbalomzene szolgálta.

Hálószoba mosdólavorral

Következett a házaspár hálószobája, és az innen nyíló budoár, ahol előkerült egy földbe süllyesztett fürdőkád, és elkészült a vízöblítéses WC hiteles porcelánváltozata is.

Fürdőszoba

A idegenvezetés még olyan érdekességeket is bemutatott, hogy egy képernyőn egy adott gomb megnyomásával a hozzá tartozó alkalmazott, pl. a komornyikot, vagy a nevelőnőt alakító színész elmondja, hogy milyen feladatai vannak a kastélyban. A lépcsőházban pedig egy táblán 6 csengő van, és mindegyik más-más hangot adott, jelezve, hogy a komornyikot, komornát, inast, nevelőnőt, lakájt, vagy szobalányt hívják. De házi telefonkagyló is van a falon, ugyanezen célból.

A család ikonikus könyve egy ezüstcsatos vendégkönyv, amely 33 éven át reprezentálta széles társadalmi életüket 947 vendégnévvel.

A szolgák hívására szolgáló tábla, alul családi fényképek

De Krisztina életének legfontosabb momentuma a családszeretet és a jótékonykodás volt. Mivel árvaként nevelkedett, alapított egy árvaházat, és sokszor megfordultak a kastélyban szociális segítők, akik a gyulai nőegyletet, az árvaházat és a szegényházat képviselték. Édesapja, Wenckheim József gróf is mindig gondoskodott az embereiről, és az elesettekről.

Szalon

Frigyes és Krisztina hét gyereket neveltek fel, 3 fiút és négy lányt, fotójuk is látható az ún. napfényműteremben, sok más fotóval együtt, mert szerették megörökíteni életük eseményeit. Elsőszülött fiuknak, Józsefnek volt az ország első magánrepülőgépe. Az interaktív kiállításon virtuális szemüveg segítségével a látogató is megtapasztalhatja a repülés élményét a kastély és az azt körülvevő hatalmas park látványával.

Kellemes kávézásunk a Krisztina kávézóban

A tárlatvezetés után a régi ebédlőben berendezett Krisztina kávézóban megpihentünk egy kellemes kávézásra, majd nagy sétát tettünk a park mesterséges tava, és a rajta átvezető híd felé, az évszázados mocsári ciprusok, kocsányos tölgyek, gesztenyefák és fehérnyárfák közt, amelyek sajnos az eddigi hidegebb időjárás miatt még nem öltötték fel zöld ruhájukat.

Angolpark labirintus a toronyból

Mégis felejthetetlen élményekkel tértünk haza az új életre kelt Wenckheim kastélyból.

      A képek saját felvételek

  Annaróza

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!