Meglepett, hogy Gárdonyi verseket és színdarabokat is írt

Hogy első nyugdíjas hónapom ne teljen haszontalanul, szerettem volna részt venni a szegedi Bálint Sándor Művelődési Ház által kiírt vetélkedőn, amelynek témája Gárdonyi élete és munkássága. 3-5 fős társaságok jelentkezését várták.

Próbáltam saját csapatot verbuválni ismerőseim körében, de sajnos nem tudtam még három embert sem összeterelni a cél érdekében.  Volt, aki nem mert belevágni, mert szerinte túl nagy és nehéz a téma. Aki jött volna, annak éppen akkor jöttek haza a gyermekei Skóciából.  A harmadik pedig inkább mai irodalmat szeret olvasni.

Így aztán magamra maradtam. Ekkor értesültem róla, hogy a művelődési ház nyugdíjasklubja is indul a megmérettetésen és ők szívesen „bevettek” a csapatba.

       Kép forrása: Wikipedia

Gárdonyi kapcsán a legtöbb ember rávágja, hogy Egri csillagok, jó esetben még felsejlik a Láthatatlan ember, az Isten rabjai és az Ida regénye, de ezen felül köd és homály.

Nohát így voltam ezzel én is.  Ezért ért a meglepetés, hogy Gárdonyi színdarabokat, novellákat, sőt még verseket is írt!  És milyen jó humora volt!

Nekem jutott a felkészülés során a Figurák című novelláskötete és a színdarabajai.

A Szegeden született és bemutatott Paradicsom című darab sziporkázik Gárdonyi humorától. A teremtés történetét a saját korába helyezi. Amikor az Arkangyal kiveszi Ádám oldalbordáját, akkor a kutya ellopja és elszalad vele. Az Édenkert fáján felirat látható, amely szerint, aki eszik ennek a fának a gyümölcséből, az köteles 10 forintot fizetni vagy kiűzettetik a Paradicsomból. Ádám egy pipányi dohányról ábrándozik, hisz a Jóisten még nem teremtette meg a  fináncokat, így szerencsére nincs, aki megbüntesse sebeshajtásért,  és így tovább. A darabot még Bécsben is tervezték bemutatni, de a cenzúra megakadályozta.

 Kép forrása: Bálint Sándor Művelődési Ház

További népies hangulatú színdarabja A bor, amely Pesten 100 előadást élt meg olyan színészek közreműködésével, mint Újházi Ede és Latabár Árpád. Ezt követte az Annuska című vidám, vidéki történet, melyet Blaskó Balázs rendezésében még 2015-ben is bemutattak.

Amik engem legjobban megleptek, azok a verseskötetei. Az Április és a Fűzfalevél, nyárfalevél című kötetek még életében megjelentek, a November címűt pedig halála után, 1926-ban adták ki.

Nekem a következő verse tetszett a legjobban:

Tolsztojnak

Azt mondod-e, hogy versnél szebb a próza?

A próza fű. A vers közötte rózsa.
A próza billegdélő házi kácsa:
csak úszni tud, bár oldalán a szárnya.
A vers csapongó énekes-madár:
a földről mindig a magasba száll.

A próza csupa bővizű patak,
rajt hánykolódva megy a gondolat.
A vers aranyló tiszta napsugár.
A gondolat benn ölelkezve száll.

A próza morgó malom kelepe.
A vers a szívnek hárfa-éneke.
A próza mállik, szertehull ha régi.
A vers örök, mint minden ami égi!

Gárdonyi szobor a budapesti 11. kerületben  Forrás: Wikimedia Commons

Hogy Gárdonyi, akit mi szinte kizárólag prózaíróként ismertünk, így érvel a vers műfaja mellett, ez igazán meglepett!

A vetélkedőn végül harmadik helyezést értünk el, de úgy gondolom, hogy magával a felkészüléssel már nyertünk. A későbbiek során is szívesen veszek részt hasonló megmérettetésen.

Első kép forrása: Bálint Sándor Művelődési Ház

Gréti

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!