Caroline Bernard: Alma Mahler, Bécs múzsája című regény
Egy híres nő boldogságkeresése a 20. század elején
Vajon csak a mai korban fontos a nőknek a karrier, az önmegvalósítás? A válasz megjelenik Caroline Bernard lebilincselő regényében.
Alma Schindler 1879-ben született Bécsben. Édesapja festő volt, majd korai halála után nevelőapja szintén neves festő volt, és ez a tény predesztinálta a fiatal lány művészkörökben való állandó jelenlétét a bécsi szecesszió világában.
A könyv címlapja- saját felvétel
Ő maga is tehetséges zongorista volt, és komponált is dalokat. Rajongásig szeretett, majd 7 évesen elveszített édesapja miatti bánatát a zene enyhítette. Rendszeres színház-, és főleg operalátogató, valamint tárlatlátogató volt, így nemcsak kivételes szépségével hódította meg a művészeket, hanem rendkívüli műveltségével is.
Első szerelme a jóval idősebb Klimt volt, de rajongása egyoldalú volt, a nőcsábász festő, bár tetszett neki a jóval fiatalabb lány, csak egy kínálkozó modellt, esetleg szeretőt látott benne. Állítólag több képét is Alma ihlette. Anyja és nevelőapja eltiltotta a lányt a festőtől. Alma a zeneszerző Alexandr Zemlinszkijhez kezdett járni, hogy fejlessze komponálási tudományát. Ez a férfi csúnya külseje ellenére érzelmeket váltott ki a lányból, ami azt bizonyítja, hogy őt a tehetség vonzotta. A férfivel hosszú ideig barátok maradtak.
Egy vacsorameghívás alkalmával személyesen is megismerhette Gustav Mahlert, a Hofoper igazgatóját, akit sokszor látott a bécsi Operában vezényelni, sőt saját műveit is hallotta. A jóképű, dinamikus karmester nagyon tetszett neki.
Gustav Mahler Forrás: Wikipedia
A 20 évvel idősebb zeneszerző-karmestert is elbűvölte a lány szépségével és intelligenciájával. Többszöri találkozás után nagy szerelem szövődött köztük, Mahler el is jegyezte Almát, akit meghatottak a férfi hozzá írt gyönyörű romantikus versei, melyeket meg is zenésített.
Azonban a házasságkötésük előtt egy olyan levelet küldött a menyasszonyának, ami gondolkodóba ejtette Almát. Kikötötte, hogy nincs „Én zeném, meg te zenéd”, elvárja, hogy Alma csakis az ő munkásságának segítője legyen. Így írt levelében: „Mostantól fogva egyetlen hivatásod, hogy boldoggá tégy!” A lány kétségbe esett, hiszen a zene, a zongorázás és komponálás volt a vigasza a mindennapokban is. Mégis igent mondott Mahlernek, mert rajongott érte, a tehetséges, érett férfiért. Kezdetben kielégítette alárendelt helyzete a házasságában, gyerekeket szült, két kislányt, Máriát és Annát. A férje sikeres volt, de a siker ára az volt, hogy Almára egyre kevesebb ideje jutott. Nemcsak a zongorázástól, de a baráti látogatásoktól is megfosztotta Almát, mindentől ami akadályozta a komponálásban.
Balra: a bécsi Operaház ma, jobbra: operabál, lenn: az Operaház az 1900-as években. Forrás: Wikipedia
A kapcsolatukat egy időre feldobta Gustav 3 hónapos szerződése a new yorki Metropolitennel. Az új világ elbűvölte Almát, és főleg az, hogy ott a nők milyen szabadok, vidáman jönnek-mennek, társaságba járnak, dolgoznak. Egyre kevésbé elégítette ki a saját élete. Ráadásul egy nagy tragédia érte a házaspárt. Diftériában elvesztették 4 éves nagyobbik lányukat, Máriát. Alma ekkor sem menekülhetett a saját zenéjébe.
Házasságuk válságos időszakában ellentmondásos érzelmeiről így ír Alma: „…a küldetésétől áthatva elfelejtett engem. Hirtelen bűnösnek érezte magát. A magam részéről tudtam, hogy a házasságom nem olyan, hogy az életem nem teljesedett be. És mégis, nem tudnám elképzelni Mahler nélkül. Még mindig ez volt a létezésem központja.”
A továbbiakban 3 éven keresztül újították meg Mahler amerikai szerződését. Annát is magukkal vitték. Almát azonban a férjétől elszenvedett egyre nagyobb mellőzöttség, és az első gyermeke elvesztése miatti bánat depresszióssá tette. Hazatérve szanatóriumba került, de az orvosa nem tudott a pszichés problémáin segíteni. Ekkor mentő ötletként bemutatta neki Walter Gropius építészt, a későbbi Bauhaus megalapítóját, aki szintén a szanatórium lakója volt. A 4 évvel fiatalabb, jóképű, szórakoztató férfi lenyűgözte Almát. Újra szépnek, hódítónak érezte magát a férfi bókjainak köszönhetően. Kezdett visszatérni az önbizalma. A megengedettnél közelebb kerültek egymáshoz, titkos viszonyuk kezdődött. Mahler megérezte Almán a változást, és gyanakvása be is igazolódott. Ő a maga módján szerette a nőt, és Alma sem akarta elhagyni, mert még mindig szerette. A két férfi közt örlődött. Mahler ekkor felajánlotta Almának a szabadságát, hiszen tudta, hogy ő nem tette boldoggá, de felesége képtelen volt elhagyni. Ekkor Mahler a VIII. szimfóniáját Almának ajánlotta. Próbált felesége kedvében járni, végre meghallgatta Alma rég komponált dalait, amiket jónak tartott.
Az utolsó, 4. turnén azonban Mahler nagyon megbetegedett, egy korábban megállapított szívbaja felerősödött. Mire hazaértek a hosszú hajóútról, már nagyon legyengült. Alma nagyon aggódott érte, lelkiismeretesen ápolta haláláig, ami 1911-ben következett be, 51 éves korában. „Alma a szívében örökre Mahler özvegye maradt.”
Oskar Kokoschka: Szélmenyasszony (festmény Almáról) Forrás: Wikipedia
Az utószóból kiderül, hogy Walterrel közben megszakadt a kapcsolata. Oskar Kokoschka osztrák festővel volt egy rövid viszonya, aki megfestette Almát. 1915-ben Walter visszatért hozzá, házasságot kötöttek. Született egy lányuk, Manon, aki 18 évesen meghalt gyermekbénulásban. A szülők már 1920-ban elváltak Alma és Franz Werfel viszonya miatt. Alma 1929-ben az osztrák író felesége lett.
Franz Werfel: Forrás: Wikipedia
Életrajza alapján megosztó személyiség lehetne. Én úgy gondolok rá, mint az érzékenységhez, tehetséghez, intelligenciához vonzódó, művészi képességekkel felruházott nőre, aki az elismerést, szenvedélyt kereste, hiszen túl fiatal volt a mellőzöttséghez, és álmai feledéséhez.
Francoise Giroud: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete c. könyvében így ír róla: „Alma Mahler valójában sohasem tudta, mit, vagy kit, a hírességet, vagy az embert szereti.”
Alma Mahler-Welfer Forrás: Wikipedia
Caroline Bernard így méltatja: „Alma vonzerejével ellenállhatatlan hatást gyakorolt a zsenik művészetére, múzsájuk volt, és mindegyik férfit a legszebb művek megalkotására inspirálta.”
Első kép: Alma Mahler - Forrás: Wikimedia Commons
Annaróza
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
