Szorgalmas halászok, szőlőművelők éltek a patak partján

Nemrég tudtam meg, hogy Budapest XI. kerületében, Kőérberek városrészben van egy teljes egészében feltárt Árpád-kori település: Kána. A falu a Hosszúréti-patak völgyében volt, a 20 évvel ezelőtti ásatás után a Tóváros lakópark létesült a szép fekvésű helyen.

A mai Budapest területén a XII-XIII. században körülbelül 30 település volt, közülük a XI. kerületben Sasad, Nevegy (ma a gazdagréti lakótelep) és Kána falvak.

Buda, Pest és környezete a 13. század elején

Kána fölött, a domb tetején levő erdőben az 1980-as években azonosították a kánai apátság kis templomát, a később mellé épült bencés kolostort és a nagy kiterjedésű temetőt, amire azután ráépült egy nagyobb kolostorépület. Ezeket a XII-XIII. századi romokat benövi az erdő. A meredek hegyoldal alján, a sík területen viszont közel 200 földbe mélyített ház, kemencék, templom és körülötte több mint 1000 sírt rejtő temető maradványait tárták fel a régészek. Ezt a falut vigyázta a kánai apátság.

A lakóparkban sétálva könnyen elérjük az emlékoszlopot és a templom alaprajzát félméteres falakkal kirajzoló emlékművet (lásd a nyitóképen). Az emlékoszlop egyik oldalán a templom ábrája, másik oldalán a feltárás vezérlelete, egy madár alakú, finom mívű bronzcsat nagyított másolata látható.

A Budapesti Történeti Múzeum kiállításán terepasztalon is ábrázolták az 1200-as évek eleji települést.

A terepasztalnak csak egy részét sikerült lefotózni.

Laikus lévén, engem a legjobban az itt élt emberek mindennapi élete érdekelt. A templom építésénél végül fel nem használt kváderkövek egyike lehetett az a kő, amibe malomjátékot karcoltak.

Élveztem a 800 éves ollókat és a szépen megmunkált kulcsokat, amikkel talán a templomot és a nagyobb tárolóhelyiséget nyitották, zárták.

A vas igen értékes nyersanyag volt, takarékoskodtak vele, ahogy tudtak. Ezért húzhattak a fából kifaragott ásóra vas ásópapucsot (lásd a fotó bal alsó sarkában).

A falunak 250-300 lakosa lehetett, a temetőbe mintegy 150 évig temetkeztek. A tatárdúlás – úgy tűnik – elkerülte a falut, a XIII. század közepére az mégis elnéptelenedett. Az ellenség hírére menekülhettek el a falu lakói, és az is lehet, hogy jobb megélhetést reméltek a közeli Buda városában – olvashatjuk a Kána című, érdekfeszítő könyvecskében.

A nyitókép forrása: Köztérkép / Dinyés László. A többi fényképet a Történeti Múzeum kiállításán készítettem.

LUJZA

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról