Emlékeim az ötvenes évekből

 Az 1950-es évek második felében tanácsi kiutalás alapján költöztünk be egy társbérletbe. Az ötszintes, belvárosi elegáns épületet, ahol ez a lakás volt, nem véletlenül hívták palotának. Két lépcsőháza volt, és lépcsőházanként egy-egy szinten két, 150-160 négyzetméteres, háromszoba hallos, személyzeti szobás összkomfortos lakás volt. Ezekbe az egykori nagypolgári lakásokba költöztettek össze több családot, társbérleteket létrehozva.

A mi társbérletünk hármas, - igen jól olvassák – hármas társbérlet volt. Mi a középen lévő erkélyes nagyszoba, hallba költöztünk négyen, szüleim, öcsém és én. A nagy lakás tőlünk balra eső, egyszobás, előteres részében egy házaspár lakott.  Az előterükön keresztül lehetett bemenni a lakás egyetlen fürdőszobájába, aminek WC-jét csak ők használták, míg az előszobából nyíló WC-t mi, és a harmadik társbérlő család használta. Tőlünk jobbra, a harmadik szobában egy házaspár lakott a lányukkal, és a nagymamával, övé volt a személyzeti szoba. Velük volt közös a konyha, ahonnan az ő lakrészükbe lehetett bemenni. Ha jól számoltak, akkor kiderült, hogy tíz ember, három család lakta a lakást.

Kép forrása: Fortepan, Lencse Zoltán adományozó

A legproblémásabb  hely a fürdőszoba volt, amit mind a három család közösen használt. Hogy ne legyenek ütközések, pontos időbeosztást kellett készíteni, és ez sikerült is, mert éveken keresztül, soha nem volt ebből probléma, és mindenki tisztán hagyta ott a fürdőszobát a másik család számára. Igaz, mindent el kellett rakni a szekrényünkbe, még a fogkefét sem lehetett elől hagyni a mosdókagylón. Mindannyian szigorú rendbe beosztva fürödhettünk egymás után. Anyukám mindig hajtott bennünket, nem lehetett élvezni a kádban fürdést, mert jött a következő család.

Kép forrása: Fortepan, Bauer Sándor adományozó

A konyha használatot sikerült csupán két család közt megosztani, ugyanis a házaspár az előterükben kialakított egy kis konyharészt, így az valódi konyhát ők nem használták. Közös főzések csak vasárnap voltak, abban az időben a szombat még munkanap volt. Hétköznap a szülők dolgoztak, a munkahelyen ebédeltek, mi gyerekek iskolába jártunk, és ott ettünk.  Jó emlékeim vannak a vasárnapokról,  ilyenkor élvezet volt bemenni a konyhába, jobbnál jobb illatok terjengtek, mindenki az „ünnepi” ebédet főzte. Nálunk is vasárnap került az asztalra a rántotthús, vagy esetleg a sült csirke. Az egyik házaspár férfitagja beteges és válogatós volt, gyakran nem ette meg, amit a felesége készített, pedig nagyon jól főzött. Ilyenkor a maradékot mi kaptuk, öcsémmel bármit boldogan befaltunk.  

Kép forrása: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára adományozó

Több mint öt évig éltünk így a hármas társbérletben, és soha egyetlen hangos szó, veszekedés nem hangzott el. Tisztában voltunk azzal, hogy ha gond nélkül, békességben akarunk élni, akkor figyelni kell egymásra, tisztelni a másik felet – ahogy Apukám magyarázta mindig.

Öt év után a tőlünk balra lakó házaspár kapott egy lakást, és az ő lakrészüket nekünk utalták ki, akkor már csak két családnak kellet megosztozni a fürdőszobán.

Nemsokára a tanács kiutalt a szüleimnek egy kétszobás összkomfortos lakást,  és így szűnt meg a társbérlői létünk. Igaz ez a lakás jóval távolabb volt az iskolától (nekem akkor az volt a fő szempont), de ott már csak mi laktunk, és senkihez nem kellett alkalmazkodnunk.

Kép forrása: Fortepan

A mi korosztályunkból igen sokan lakhattak társbérletben, hiszen a háborúban nagyon sok ház pusztult el, és igen nagy volt sokáig a lakáshiány. Az un. kádárkockák, majd a házgyári lakások javítottak a lakáshiányos helyzeten és lassan megszűntek a társbérletek, sok helyen úgy, hogy átépítéssel a nagy lakásokból több kisebbet csináltak. Így jöttek létre a még ma is létező leválasztott lakások.  

A hármas társbérletünk már csak az idő által megszépített emlék maradt.

Kiemelt kép forrása: Fortepan, adományozó Jurancsik Norbert

Papá Stefano    

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!