Dongóval az irodába, tujával az állomásra
Közlekedés az 50-es, 60-as években
Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években - 14. rész
Gyerekkoromban a lábunk volt a szokásos közlekedési eszközünk. Bár városunkban volt villamos, csak akkor szálltunk fel rá, ha bőröndökkel felpakolva az állomásra mentünk, vagy onnan jöttünk, azaz utaztunk, ami nem volt túl gyakori akkoriban. Még a gimnáziumba is gyalog jártam, pedig az elég messze volt és a villamos majdnem az épület előtt állt meg. A villamos azonban pénzbe került, egyébként is az osztálytárs-barátnőkkel szerettünk útközben találkozni és együtt gyalogolni az iskoláig és iskola után haza.