KESERÉDES TÖRTÉNET
Kedves meghívásnak tettünk eleget a minap, Ida barátnőmhöz voltunk hivatalosak ebédre. Barátnőm élete most jócskán megváltozott, súlyosan beteg, kilencvenéves édesanyját vette magához.
Gondolatban régóta készült erre. Amikor mostani házát építtette, eleve úgy tervezte, hogy legyen hely szüleinek benne, ha egyszer szükség lesz rá. Édesapja már korábban elhunyt és Mama, ahogy Ida szólítja őt, most került olyan állapotba, hogy szükségessé vált a felügyelete.
Mama bűbájos teremtés, boldogan veszi át a birsalmasajtot, amit neki vittünk, imádja a birsalmát, néhány darab ott illatozik az asztalán. Mama nagy kertész volt, háza kertjében mindenfélét termesztett, a különleges bambuszokat kedvelte a legjobban. – Nagyon beteg voltam – meséli, de Ida gondos ápolása és szeretete felgyógyított - meséli, s közben hálás mosollyal néz lányára.
- Most az a legfontosabb, hogy Mama jól érezze magát, hogy hízzon egy kicsit, hogy ne legyenek fájdalmai – sorolja Ida. És tényleg, szinte csodával határos, hogy Mama egyre jobban van. Közben az élet megy tovább, szerencsére Ida otthonról is tud dolgozni, olyan munkákat vállal, amivel nem kell sokat eljárni, hogy mamát ne kelljen egyedül hagyni. De azért nem zárkózik be, vendégeket hív, rokonokat, barátokat, hogy ne érezzék magukat elzárva a világtól. Még arra is van ideje, energiája, hogy begyújtson a nemrég elkészült igazi kemencébe és egy csodás sóletet süssön benne a vendégeknek.
Ida egyedül él, nincs kivel megosztani a gondokat. Pedig Mamának van még két lánya, mindketten a világ másik felén élnek. Az egyik most éppen itt van hosszabb időre. Mamát egy héten egyszer látogatja meg - másfél órára. Mama boldog ilyenkor, Ida pedig elmenekül otthonról, hogy keserűségét Mama ne láthassa….
Cecilia
Anonymous 2011.11.30. 12:51:26
Cecilia 2017.08.18. 12:47:24