A Batthyány család nyomában – ritkán látogatható műemlékek között
Barangolás a Batthyány család egykori cinkotai birtokán és a családi mauzóleumban.
Szeptember közepén a Kulturális Örökségnap alkalmából Cinkotán jártunk, a Szerb Antal Gimnáziumban. Megtudtuk, hogy a gimnázium épületét 111 éve a Magyar Gazdasszonyok Országos Egylete építtette, elemi és polgári iskola céljára. A helyet Batthyány Ilona, Batthyány Lajos leánya, az Egylet tiszteletbeli alelnöke ajánlotta fel, aki a végrendeletében a telek melletti kastélyát és parkját is az Egyletre hagyományozta. A szépen karbantartott épületben kiállították az Egylettel kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat. A gyönyörű, gondozott parkot is megcsodálhattuk (a kastély ma már nincs meg). Egyedülálló látványosság volt a parkban csak évente egyszer, az Örökségnap alkalmából megnyitott családi kripta megtekintése. A kripta ma már üresen áll, mert Beniczky Gábor és Batthyány Ilona 3 évesen meghalt kisleányának, Leának a koporsója átkerült a Batthyány mauzóleumba. Az iskola könyvtárában egy hölgy Leának még a játékait is megmutatta.
Ez után a nagyszerű délután után még inkább vártuk az október 6. alkalmából meghirdetett vezetéses sétát a Nemzeti Sírkertben, vagyis a Kerepesi temetőben. Ugyanis évente egy napra, éppen ekkor, megnyitják a Batthyány mauzóleumot, a Batthyány család kriptáját. Itt nyugszik az 1848-as forradalom után alakult kormány 1849. október 6-án, az aradi vértanúkkal egy időben kivégzett miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos; felesége, született Zichy Antónia, leányuk: Ilona, fiúk: Elemér és unokájuk: Lea. A neoreneszánsz síremlék Schickedanz Albert tervei alapján készült 1874-ben, de - az eredeti tervek alapján - teljesen csak a 2000. évi felújításkor fejezték be.
Hallottunk gróf Batthyány Lajos holttestének a mauzóleumban történt elhelyezés előtti, kalandregénybe illő kálváriájáról és a 33 évesen, három kisgyerekkel özveggyé lett Batthyány Lajosné életéről a szabadságharc utáni emigrációban, majd Magyarországon. Más prominens áldozatok feleségeivel összefogva igyekezett ébren tartani a hazafias érzést, a függetlenség vágyát és az egymás iránti szolidaritást. A Bach-rendszer önkényuralma utáni enyhülést érzékelve 1861-ben özvegy Damjanich Jánosnéval és gróf Zichy Pál Ferencnével megalapította a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletét, amelynek igazgató-választmányi tagja, később alelnöke lett.
Leányának, Ilonának is viszontagságos élet jutott: az első házassága válással végződött, a második férje eltékozolta a vagyonát és 15 évi házasság után öngyilkos lett. Közben el kellett temetnie a kisleányát is. Sokat tett Cinkotáért, de idős korában sem élvezhette a megérdemelt nyugalmat, mert az első házasságából született fiának a gyermekei el akarták perelni tőle a cinkotai kastélyt.
A séta még további érdekességeket is tartogatott: bemehettünk a gyönyörűen felújított Kossuth mauzóleumba, mely előtt a virágágyások a Kossuth-család címerének színeiben tündökölnek (a kertészeink szárnyakat kaptak – jegyezte meg a séta nagy tudású, kedves és jó humorú vezetője); elsétáltunk a számos temetőt megjárt honvédsírok parcellájához, és végül még a Deák mauzóleumhoz is.
LUJZA
Fodor Anna 2017.10.16. 10:04:29
Lujza65 2017.10.17. 11:06:41