Forrás : Wikipédia

Mi is az a türelemüveg ?

A blogunk szorgos látogatói nemrég olvashattak itt a budapesti Néprajzi Múzeumról. Nem sokkal a cikk megjelenése után egy fiatal ismerősöm a cikkben említett türelemüvegekről kérdezett. Bár a türelemüveg rövid meghatározása - szűk nyakú üvegpalack benne elhelyezett vagy összeállított alkotással  (a wikipédia nyomán) – benne volt a cikkben, ő többet szeretett volna tudni róla. Én sem tudtam többet erről, ezért utánanéztem; itt vannak a válaszhoz összegyűjtött információk, megosztom Veletek is!

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum blogja szerint a türelemüvegben levő ábrázolás fő anyagai fa, csont, esetleg papír, toll stb. Az ábrázolást az üveg belsejében állították és ragasztották össze apró elemekből csipesz, drót segítségével, vagy az előre összeállított építményt az üvegbe csúsztatás után fonallal szétnyitották. Nyugat-Európában a 16. századtól készültek – fekvő palackban – többnyire hajómodellek, nyilván a hosszú hajóút unalmában.

Külföldi türelemüvegek, forrás: pinterest

Magyarországon a türelemmunka készítése a 18. században terjedt el. A hazai türelemüveg ábrázolások között jellemző - büntetésüket töltő rabok munkáiként - szakrális témák megörökítése (pl. Krisztus kínszenvedése, Mária a kis Jézussal, oltár). Az ilyen témájú türelemüvegeket a szoba központi helyén, a szent sarokban állították fel.

1890-ben készült türelemüveg a Szent István Király Múzeumban

A türelemüvegek másik nagy témája a bányászélet. A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményvezetőjének magyarázata szerint bányászként megfáradt, megbetegedett emberek készíthették. Nem meglepő, hogy a fennmaradt türelemüvegek nagy többsége a felvidéki nagy bányászvárosokban készült. A soproni Központi Bányászati Múzeum blogján dr. Szemán Attila a múzeum több türelemüvegét ismerteti.

A 18. század 2. felében Körmöcbányán készült, 28cm magas türelemüveg a Központi Bányászati Múzeumban

A 3 szintes fa felépítmény alsó szintjén bánya, a középsőn ércelőkészítés, a felsőn pedig a bányavezetőség termelési tanácskozása látható.

Ennél is érdekesebb a 19. század elején, szintén Körmöcbányán készült, 26 cm magas türelemüveg. Dr. Szemán Attila ismertetése szerint  a szögletes pincetok palackban 4 szintes fa felépítményen alul a bánya, fölötte az ércelőkészítés és kohászat, fölötte a pénzverő, legfelül pedig a bánya vezetősége látható.

Türelemüveg a Központi Bányászati Múzeumban

Ezen a ponton megtorpantam. Mi lehet az a pincetok? Még a szót se hallottam soha. Éppen jöttek ebédre a gyerekeim, megkérdeztem őket. A 42 éves programozó fiam azt kérdezte:

- Az…Miii? Éppen úgy, mint 30 éve Básti Juli a Katona József Színházban, Ivan Kusan: Galócza című darabjában, amikor meglátta, hogy a férje (Újlaki Dénes) egy szép színes, megható festményt hozott neki ajándékba, a címe: Szarvasok az esti folyónál...

képernyőfotó a youtube-ról

Száz szónak is egy a vége, ismét csak az internethez kellett fordulni. Kiderült, hogy a bányászati témájú türelemüvegekhez leginkább a pincetok ládába illő pincetok palackokat használták, mert azok hasáb alakúak voltak. Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros c. könyvében (Skanzen Könyvek, 2009) a szentendrei Skanzen kiállítását ismerteti. A könyvből kiderül, hogy a pincetok egy rekeszekre osztott fedeles ládika, amely a bele illeszkedő, jellegzetes formájú, borral töltött palackok tárolóhelyéül és védelméül is szolgált.

Nemesfából készült pincetok ládika a szentendrei Skanzen Hejcei ház kiállításán, 44x28x32cm

A miskolci Herman Ottó Múzeum 2003-ban kelt kiadványában Veres László említi, hogy egy jómódú magyar háztartásnak a 19. század elején bizonyosan volt pincetokja, páratlan számú, általában 6+1 rekesszel. Az utolsó rekeszben tartották a pipát meg a dohányt, vagy - ha ez a rekesz rejtekszekrénykének készült, - akkor az értéktárgyakat.

Nagy valószínűséggel Magyarországon türelemüveget - a fent említett múzeumokon kívül - a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, Telkibányán az Érc- és Ásványbányászati Múzeumban és a veszprémi Bakony Múzeumban láthatunk. Illetve még a fotelünkben ülve is, mert a legtöbb múzeumi gyűjteményt ma már online is lehet nézegetni.

LUJZA