A Palatinus strand újrafestett faliképe
Újra találkoztunk a lassan 50 évvel ezelőtti főiskolai évfolyamtársakkal, szerencsés ötletből egy budapesti Margit-szigeti séta keretében. 

A legutóbbi felújítás után nagyon szép lett a meglepően gazdag múltú Sziget.  Már a 12. századból vannak adatok arról, hogy a sziget – Nyulak szigete néven – királyi birtok, vadászterület volt, a 12. század végén pedig valószínűleg volt már a szigeten egy premontrei templom és királyi udvarhely is. A ferences templom a 13. század végén épülhetett.

Általában ismert, hogy a sziget a mai nevét az itteni domonkos rendi apácakolostorban élt Margit hercegnőről kapta. A kolostort és templomot (amelynek a romjai ma is láthatók) IV. Béla király építtette leánya, Margit számára a tatárjárás után, a 13. század közepén.

A jámbor, önzetlen és önsanyargató hölgyre Gárdonyi Géza: Isten rabjai c. regényéből emlékezhetünk, a Margit-legenda magyar nyelvű szövegét pedig Ráskai Lea másoló apácának köszönhetjük, aki szintén a Margit-szigeti kolostorban élt a 16. század elején. Margitot a 15. században boldoggá, majd nagy sokára, 1943-ben szentté avatták - ám a Szent Margit szigete elnevezés már a 17. századtól előfordult.

Szent Margit – Bakos Ildikó műve, 2018

A domonkos apácák 1540-ben elhagyták a szigetet; hosszas hányattatás után a klarisszáknál találtak menedékre. Miután a klarisszák rendjét II. József 1782-ben feloszlatta, a sziget az óbudai lakosok kaszálója lett. József nádor a 19. század elején szerezte meg és szépen parkosíttatta, ez idő tájt lett a neve Palatinus-sziget. Széchenyi István 1843-ban rendezte itt az első evezősversenyt. A következő jelentős tulajdonos József főherceg volt, akinek a megbízására Zsigmondy Vilmos geológus 1867-ben feltárta a gyógyforrásokat. Ybl Miklós a forrásokhoz neoreneszánsz fürdőtelepet tervezett és épített: Margit fürdőt, mellé szállodákat, ivócsarnokot, villákat, vendéglőket és gépházat, mosodát. A Margitszigetet érintő menetrendszerű gőzhajók 1869-ben, a fürdőtelep megnyitásakor indultak Buda és a Vámház között. A Margit-híd 1876-ban készült el, a szigetre vezető szárnya pedig 1900-ban.

A 19-20. században a szállodáknak, vendéglátóhelyeknek számos híres látogatója volt. A leghíresebb talán Arany János, aki élete utolsó nyarait mind itt töltötte, itt írta az Őszikéket, a Toldi szerelmét; de lakott itt Bródy Sándor és Molnár Ferenc is. Szinte mindegyik jelentős költőnk írt verset a sziget kellemetességeiről. A https://obudaianziksz.hu/ nemrég közölte újra a Színházi Élet folyóiratban 1927-ben, Karinthy Frigyes bevezetőjével megjelent összeállítást: Ady Endre, Babits Mihály, Farkas Imre, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Kassák Lajos, Somlyó Zoltán, Tóth Árpád, Szép Ernő, Zsolt Béla, Vargha Gyula és Kiss József Margitszigettel kapcsolatos verseit 14 anzixkártya, vagyis képeslap kíséretében.  

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1908-ban vásárolta meg és nyilvánította közkertté a szigetet. Előbb a III. kerülethez, majd a XIII.-hoz csatolták. A Palatinus strand 1921-ben készült el Janáky István  tervei alapján. Annyira népszerű volt, hogy 1937-ben bővíteni kellett. 1927-ig lóvasút járt a szigetre, azóta autóbusz, 1948 óta a 26-os. A Hajós Alfréd tervezte Sportuszoda 1931-ben épült. Ekkortól jelentek meg a szigeten a  szórakozóhelyek, a szabadtéri színpad 1938-ban létesült.

Az 1944-ben felrobbantott Margit-híd helyett 1945 tavaszán egy cölöphíd épült a Lukács fürdőtől a Szigeten át a mai Radnóti Miklós utcáig. Ezt még abban az évben elbontották. A helyére egy pontonhíd került, a Manci-híd, amit a Margit-híd újjáépülése után, 1948-ban bontottak el. Az 1958-ban lebontott Margit fürdő helyén 1979-ben nyílt meg a Thermal Szálloda, a mai  Danubius Health Spa Margitsziget. Mellette a Margitszigeti Nagyszálló ma a Danubius Grand Hotel Margitsziget.

A sziget legutóbbi „renoválása”  2017-ben igazán jól sikerült. Érdemes volt kivárni a hosszú lezárást, kerülgetni a sittkupacokat, elviselni a busz össze-vissza kanyargásait. De mindez már a múlté. Ma a Casino előtt zenélő szökőkút fogad, annak a közelében nagyszerű játszótér, kicsi unokákkal tökéletes program.

A Palatinus Strand bejárati csarnokában, a pénztáraknál (igen, ott, ahol annyiszor váltogattuk a lábunkat gyerek korunkban a hőségben a kígyózó sorban) magasan fönn újra látható – rekonstruálva – Pekáry István 1937-ben készült festménye, a Dál-kisasszonyok násza.

Pekáry István festménye: A Dál-kisasszonyok násza

Megtudtam, hogy ez egy szekkó, vagyis a kész, száraz vakolatra valamilyen kötőanyag segítségével rögzített festmény. A művészt az 1909-ben megjelent, 'A Dál-kisasszonyok násza' című Ady-vers ihlette meg:

Az volt a hír az Azov partján,
Hogy Dál király vén csont és konok,
De nincsenek szebb lyányok a világon,
Mint a Dál-kisasszonyok.
 

Szép úrfiak nyár-alkonyatkor
Lóháton jöttek és hevenyén,
Az Azov partján tengerbe, bozótba
Belebámult száz legény.
 

Nagy, jó, deli, magyar legények
Bámulták a sűrüt és vizet.
Szépet álmodtak fehér pendelyekről
S üzentek valakinek.
 

Ez nagy titka volt az Azovnak,
Itt veszedelmes volt az idő,
Nyárban az ember nőre jobban vágyik,
Mert a Nyár nagy keritő.
 

Nyárban az ember ezredévet él át,
Lelke, szive előreforog
S kidobódott a Dál-kisasszonyokra
Azov partján a horog.
 

Száz, erős úrfi esküdött meg,
Hogy ló eldől, feszült íj szakad,
De diadalmas vággyal, szerelemmel
Állnak meg egy vár alatt.
 

Egy lankáson majd nótát kezdnek,
Lyány-csaló nótát és fiatalt
S úgy várják a leányok leszökését,
A csókot és diadalt.
 

Úgy várják és az Azov partján
Megsűrült és meggyűlt a meleg,
Sátrak előtt az ifjaikra vártak
Kócos, vén harc-emberek.
 

S Dál király leányait hozták
A vad legények győzelmesen
S a sátrak előtt a vén szivek vére
Meg-megbuggyant csendesen.
 

A sátrak előtt, Azov partján
Ült a szivekre nagy, messze gyász
És a Dál-kisasszonyokra sötéten
Szállott le az éji nász.

A 83m²-es festményen itt pihennek a "lyányok":

Itt lovagolnak a deli magyar legények:

A jelenetsor igazából a csodaszarvas-mondának egy epizódja. Kézai Simontól tudjuk, hogy Ménróth fiait, Hunort és Magyart a csodaszarvas Meótisz mocsaras vidékére vezette. Onnan kimenve a pusztába, leányokra bukkantak, akik zene hangjára táncot jártak. A fiak elfogták a leányokat, és minden jószágukkal együtt magukkal ragadták a meótiszi mocsarakba. Az alánok fejedelmének, Dul királynak (Dulának, Dálnak) a két lányát is elfogták, az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette feleségül. A hunok és a magyarok ezektől az asszonyoktól származnak.

Mint a https://www.magyarmuzeumok.hu/ oldalon olvastam, a szekkót érthetetlen módon a Rákosi-időkben lemeszelték, a 70-es években végzett további javítások során pedig eltűnt, olyannyira, hogy a strandfürdő felújítását megelőző restaurátori kutatás semmit nem talált meg belőle. Fennmaradt viszont a festmény terve, középen a csodaszarvassal, ami azonban 1937-ben nem került fel a falra, mert a fal közepén levő nagy erkély elvette a helyét. A terv alapján rekonstruált faliképbe szinte belekomponálták az erkélyt, és  most már ott van a legényeket a leányok felé csalogató csodaszarvas is a képen.

                                         Saját felvételek

    LUJZA