Édesapám foltozott kabátja és a szakadt farmer

Aurelio Zingoni festménye

Drága nagymamám esti, hasznos elfoglaltságáról gyermekei, unokái  folyamatosan gondoskodtak. A napi munka után, pihenésként átvizsgálta és megjavította a napközben szerzett, meghibásodott öltözékek velejáróit. Biztos volt benne, hogy az a szakadás, akár a kis Balázs kabátkáján, akár az ő szeretteinek ruháin, nem szakad tovább, amíg gazdája álomország határait járja.

Forrás: Pixabay

Ha kis szakadás jelezte a változást, azt még összefogva  megstoppolta, ám ott, ahol tátongott a lyuk, ott már csak a folt segített. Ilyenkor varródobozát előszedve, színes cérnáit válogatva, hozzáfogott a napi művelethez. Én, mint egykori unoka, már vittem is hozzá „ókuláréját”, tudva, hogy az ennek a műveletnek elengedhetetlen kelléke, ám így, négy szemmel, két ablakon át is megtörtént, hogy a cérna nem talált a tű fokába, csak többszöri kísérlettel.

Gyönyörű, apró öltései szinte díszítették a bevarrt szakadásokat, a foltok viszont teljesen új külsőt kölcsönöztek a „pórul járt„ öltözéknek, miután hasonló, de nem ugyanazon anyagból származtak. Annál is inkább szükséges és hasznos volt ez a művelet, mert gyakran előfordult, hogy ugyanazon kabátkát, alkalomtól függően, másik testvér vette pártfogásba, az akkori, szűkös, háborúktól terhes világban.

Kép forrása: Pixabay

Csupán egy emberöltő, mégis mekkora fordulat! Mintha nem is ugyanazon Föld, vagy ország lakói volnánk! Ma már az a sikk, az a trendi, hogy minél szakadtabb, lyukasabb nadrágokban díszelegjen a gyermek, a fiatal, sőt még az idősebb korosztály is. Ma már ott tartunk, hogy alig kapni épen előállított nadrágokat, a szakadtaknak van inkább keletjük, mert egymást majmolva igen sokaknak ez kell! 

Kíváncsiságom, és időmilliomos létem arra ösztönzött, hogy próbáljam felmérni városom legforgalmasabb terén és utcáján, hogy egy óra leforgása alatt hány szakadt-lyukas farmeres ember fordul meg. Az eredmény a strigulák megszámlálása után lenyűgöző lett: 63. Ugyanezt egész napon át, más helyeken is mérve, vajon az eredmény hányadik hatványon kötne ki?

Kép forrása: Pixabay

Nem kíváncsiskodom tovább, inkább visszaidézem édesapám „térkép-kabátját”, amit csukott szemmel ma is ugyanúgy magam előtt látok, mint hajdan. Hogy miért kapta elnevezését, azt is elárulom. Édesanyámnak különböző anyagú és formájú foltokból sikerült megfoltoznia. Csupán fantázia kérdése volt, hogy ki, melyik világrészt, országot, vagy felszíni formát vélte felfedezni, kiolvasni azokból a szívből-odavarrt foltokból, melyek összefogták az egészet, mely így meleget sugárzott viselőjének.

Ez a melegség járja át belsőmet még ma is, ha képzeletem elővarázsolja ezt a felejthetetlen, foltokkal díszített térkép-kabátot.

  Zsazsa