Nordic walking túrák a Dél-Alföldön
Gyönyörködj a tájban és mosolyogj! 2. rész
Ahogy az első részben írtam, sokfelé jártunk túrázni. Februárban kirándultunk a Mórahalomnál elterülő Nagyszéksóstónál, ami Máté Bence, a híres természetfotós egyik megfigyelő helye. A tóból kiemelkedik egy építmény ahonnan a fotós megfigyelheti a tó élővilágát. A hetvenes években a halastó az aszály és a talajvíz visszahúzódása miatt apadni kezdett és mindent benőtt a nád.
Nagyszéksóstó
Madárvilága is megfogyatkozott, bölömbika és törpegém fészkel benne. 2008-ban a helyiek sikeresen pályáztak a tó megmentéséhez és a lepusztult táj helyreállításához szükséges támogatásra. Ennek céljából bivalytelepet létesítettek. A bivaly védett állat, őshonos igavonó, hatalmas termetű, 20-25 évig elél és megeszik mindent, kákát, nádat, szittyát, mocsári füveket. Kb. 10 év alatt lelegelik a tó nádasát és letapossák a földfelszint, így visszaáll az eredeti szikestavas táj. Fantasztikus látvány volt a déli napsütésben pihenő bivalycsorda.
Mórahalom, bivalycsorda
Egy június végi meleg vasárnap jártunk Deszken, a Tisza-Maros szögbe települt rózsaföldek megtekintésére. A földrajzi jelzéssel védett, nemes szőregi rózsatöveket több településen termesztik, melyek egyike Deszk. Itt van az ország legnagyobb, egybefüggő rózsakertje. A Tisza-Maros szög ideális hely a rózsaföldeknek, mert a talaj vízháztartása itt a legjobb, a folyó közelsége miatt kedvező az öntözési lehetőség.
Csodálatos volt a végtelen rózsaföldek látványa. A dél-alföldi Deszk község nevezetessége nem csak a rózsaföld, itt található a Gerliczy kastély is, amelyben a mellkasi betegségek szakkórháza működik. Csodálatos park övezi, egyedi és védett kocsányos tölgyfákkal, lábadozó betegeknek ideális hely.
Deszk, rózsaföld
Ez év július végén kimozdultunk a megyénkből. Úti célként Marcsi, az edzőnk, aki a túrákat szervezi, a Mecsekben lévő Óbányát, a „magyar Svájcot” javasolta, amit mi örömmel fogadtunk. Azon a héten nagyon meleg volt, az indulási napon „csak 33 fok” volt az előrejelzés. Korán indultunk, szép tájakban gyönyörködhettünk, jó kedvvel érkeztünk meg Óbányára. A kocsikat a parkolóban hagytuk, felszerelkeztünk az egész napos túrára: víz, szendvics, gyümölcs volt a hátizsákban és elindultunk. Óbánya egyutcás falu az Öreg-patak völgyében, elhaladtunk a Pisztrángos-tavak mellett és „elnyelt” bennünket az erdő. Csodálatosan friss, és egy pár fokkal hűvösebb volt a levegő. Szebbnél szebb helyek mellett haladtunk el: Csepegő szikla, Ferde vízesés, más néven Tündérlépcső.
Óbánya
Egész napos túrát terveztünk, így nem siettünk. Kisújbányára, a klasszikus sváb faluba érkeztünk, megcsodáltuk a Szent Márton kápolnát, az üvegharangot. Régen a falu lakói üvegkészítéssel foglalkoztak, erre utal a falu német neve: Neue Glashütte. A falu a hetvenes évek elején elnéptelenedett, majd 1978-ban egyesítették Hosszúheténnyel.
Óbánya, a kilátó alatt
Tovább haladtunk és felkaptattunk a Cigány-hegyre. A hegy legmagasabb pontja 524 méter, az itt található kilátóból körpanoráma nyílik a Mecsekre. Zengő, Misina tető látványa csodálatos élményt nyújt. Indultunk vissza Óbányára ahol a patak partján megpihentünk, cipőinket levetve a hűs vízben pihentettük lábainkat, hiszen 14 km volt bennük, nem beszélve az 524 méter magasságról, amelynek (részbeni) megmászása igazán szép teljesítmény egy alföldi embertől. Felfrissültünk és megjutalmaztuk magunkat a közeli vendéglőben egy nagy tányér pisztrángsülttel és még egy rövid zivatart is átéltünk. Igazán szép nap volt, jó visszaemlékezni rá.
Óbánya, pisztrángos tó
Folytathatnám még, hiszen sok helyen jártunk: Tisza-Maros torkolat, Makó/Maros part, Sándorfalva Nádas-tó, ahol szintén bivalytelep létesült a nád további terjedésének megakadályozására. Az itteni kilátóról néztük este a naplementét. Egy másik augusztusi estén innen indultunk a sándorfalvi erdőn át éjszakai túrára. Megtapasztaltuk, hogy milyen az igazi éjfekete, sűrű sötétség, valóban nem láttunk el az orrunk hegyéig sem. Fejlámpák nélkül egy lépést sem tehettünk. Dócnál a töltésen haladva láttuk a gyurgyalag „kolóniát”, 2013-ban az év madara a gyurgyalag volt. Nagy csoportokban repülnek, vagy ülnek a faágakon és „pürrögnek”, zeng tőlük a táj.
