Szegeden virágoznak a magnoliák
A fákat az 1930-as években ültették
A rózsaszín, puha szirmok évente egyszer pompázatos díszbe öltöztetik a város főterén álló fákat. A természet megunhatatlan csodája ez a tavaszi virágáradat, mely mintegy 90 éve ismétlődik, a fákat valamikor az 1930-as években ültették.
Barátnőm pár nappal ezelőtt küldte el az idei első fotót a bimbózó fákról. Aztán jött a többi is a már kibomlott virágerdőről. Legjobban azokat a képeket szeretem, ahol a Városháza barokk tornya kikandikál a virágos ágak közül.
A magnóliák mindig nagymamámat juttatják az eszembe. Minden évben szertartásosan elment megcsodálni a virágba borult fákat, gyerekként engem is vitt magával, leültünk egy padra és néztük a virágokat. Szülővárosára, Fiumére emlékeztették a dús virágok, a mediterrán városra, ahonnan 18 évesen elkerült, hogy Szegeden folytassa életét férjével, majd később gyermekeivel. Életének utolsó évében, 89 évesen, Anyukám támogatásával még elment megcsodálni a magnóliavirágzást, talán el akart búcsúzni a fáktól.
Én is korán elkerültem szülővárosomból és ez a kora tavaszi virágpompa mindig honvágyat ébreszt. Jó lenne vonatra ülni és elkapni ezt a kitüntetett pillanatot. Nyáron szoktam hazalátogatni, vagy ősszel. Várnak a barátnők, a sírok, az emlékek.
Szegedi barátnőim a virágzó fa előtt
Számot kell vetnem azzal, hogy több, mint hét évtized nyomja a vállamat. De lélekben nem érzem magam idősnek, csak régiségnek, ahogy magunkat hívjuk tréfásan. Bár az utóbbi két évben kicsit begubóztam, van még bennem vágy utazásra, leginkább szülővárosom felkeresésére.
Jövőre, ha sikerül, szeretnék tanúja lenni Szegeden a magnóliák virágzásának és elvinném magammal az unokáimat is.
Fényképek: Annaróza és Sári
Cecilia