Séta az őszi Füvészkertben
Tündérrózsák, bonsaiok, páfrányfenyők
Nyugdíjas pedagógusklubunk szervezte az októberi sétát ebben a főváros közepén megbúvó kis oázisban. Lelkes csapatunk legalább két óra hosszat barangolt a napsütéses, szép időben. Időnként leültünk egy-egy padra, s néztük a hulló faleveleket, csodáltuk az ősz gyönyörű színeiben pompázó növényzetet. Ahány fa, bokor, annyi színárnyalat. Egyesek még ragaszkodtak zöld ruhájukhoz, csak a termések virítottak pirosan, bordón. Mások lombja már átment halványsárgába, narancssárgába, liláspirosba és rozsdabarnába. Ezek el is kezdték a vetkezést, szinte pillanatonként váltak meg ágaiktól a levelek, hogy alálibegve egybefüggő, tarka mintás szőnyeget képezzenek a földön.
Nem az ősz a kedvenc évszakom, nekem az elmúlást juttatja eszembe, a lucskos, esős időjárást sem kedvelem. Ez a színkavalkád mégis jókedvre derített, mondhatni, esztétikai élvezetet okozott. Örömmel fedeztem fel néhány, általam ismert gyümölcsfát, amelyek most hozták termésüket, például a datolyaszilvát vagy a birsalmát. De a legjobban a bonsai fácskákból álló gyűjtemény varázsolt el – ezeket mindig is imádtam és próbálkoztam is a termesztésükkel, de kudarcot vallottam. Ha tudnék festeni, szívesen megörökítettem volna a vásznon a kert egy-egy részletét, de így csak a fényképezőgépem segítségével tudom a kedves olvasóknak bemutatni.
Talán nem mindenki tudja, hogy mai nevét Molnár Ferenc híres regénye, A Pál utcai fiúk után kapta. Az 1771-ben Nagyszombatban (ma Szlovákia) alapított intézmény először botanikus kert (latinul Hortus Botanicus), majd több költözés után, 1950-től az ELTE Botanikus Kertje néven szerepelt. 2008 óta hivatalos neve ELTE Füvészkert. Története eléggé hányatott, öt alkalommal költöztették a gyűjteményt mindig új és új helyre, mire végre, 1847-ben megnyílhatott a mostani területen, a Józsefvárosban. A Festetics-család tízholdas birtokát vásárolták meg e célból, ahol Pollack Mihály tervei szerint átépítették és kibővítették az egykori vadászkastélyt. Itt kaptak helyet az irodák és hivatali helyiségek. Az épületet mostanra teljesen befutotta a vadszőlő (vagy borostyán?), nem tudom, de nagyon látványos a rozsdavörös burkolatban.
Pálmaház Forrás: Wikipédia
1864-65-ben épült meg a pálmaház, amely ma is áll (bár a háború alatt szinte teljesen elpusztult, de sikerült helyreállítani). 1893-ban egy külön épületet emeltek az amazonasi óriás-tündérrózsa számára, és Viktória-háznak nevezték el a növény iránti tiszteletből. Ugye mindenki tudja, még miről nevezetes? Igen, itt, a medencében rejtőzött el a vörösingesek elől Nemecsek Ernő, aki a három kényszerfürdőzés következtében végül belehalt a tüdőgyulladásba. Szegényke ma is ott álldogál a vízben a vízililiomok és tündérrózsák között, szobor képében.
Ebben a két pavilonban 150 évnél idősebb páfrányfenyők, banánfák és mindenféle trópusi növények (vanília-, kávé, kakaócserje, citrusfélék stb.) láthatók, valamint egy hatalmas orchidea- és kaktuszgyűjtemény is helyt kapott. A Füvészkertben egyébként (a Wikipédia adatai szerint) mintegy nyolcezer fajta növény él, s ebből 150 fajta hazai védett növény. 1960 óta a kert országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig Kulturális Örökségként védelem alá került.
A város teljesen körbenőtte ezt a kis növényszigetet. Területe ma már csak három hektár, eredeti méreteinek kétharmadát elveszítette a klinikák építése miatt. Nincs már meg a Molnár Ferenc regényében említett tó, közepén a szigettel és várrommal, ahol a Pál utcai fiúk kihallgatták a vörösingeseket, ahol Nemecsek rájött, ki az áruló csapatukban, és ahol az utolsó, végzetes fürdetés történt. Feltételezések szerint ez arrafelé volt, ahol most a klinikáknak a Természettudományi Múzeum felé eső épületei állnak.
Kitaibel Pál szobra Forrás: Wikipédia
A Füvészkert gondozásában, fejlesztésében több híres magyar tudós és közéleti személyiség vett részt, egyebek között Kitaibel Pál, Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel, Jurányi Lajos. A jelenlegi terület megszerzését József nádor főhercegnek köszönhetik. Szobraik, emlékoszlopaik megtalálhatók a kertben.
Első kép: Amazónási óriás tündérrózsa Forrás: Wikipédia
A jelzetteken kívül a fotók saját felvételek
Miranda
