El Greco, a görög, Budapesten
A Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása
A múzeum a gyűjteményének 6 El Greco festményét több mint 50 El Greco alkotással egészítette ki külföldi képtárakból, valamint templomokból, kolostorokból. A kiállítás február 19-ig tekinthető meg.
Fiatalon nagyon sok művész életrajzi könyvét olvastam, és gyönyörködtem a híres alkotások reprodukcióiban. Az újságárusoknál akkoriban megjelent a Híres festők sorozat, hetente új kiadványokkal. Mindig izgatottan vártam, hogy ki lesz a következő mester. Az egyes füzeteket 16-osával egy erre a célra kiadott mappába lehetett fűzni. 6 ilyen mappám a mai napig könyvespolcaim ékessége. Természetesen El Greco is megbúvik az egyik mappában. Már akkor is nagyon modernnek, és középkori viszonylatban szokatlannak éreztem a festő ábrázolásmódját, nyújtott alakjaival. Szegedi lakosként, fiatalon, családdal, nem volt alkalmam budapesti tárlatok látogatására, de ezekben a kiadványokban, vagy a képzőművészeti albumokban szinte egész életműveket csodálhattunk.
Híres festők sorozat fotó:saját
A múzeumok időszakos kiállításait, a külföldi képtárakból, vagy magángyűjteményből kölcsönkapott híres alkotásokat ma már nyugdíjasként élvezhetem azokkal a barátaimmal, akiknek ez hasonló vizuális örömöt jelent.
Így részesülhettünk most is, a Szépművészeti Múzeumban megnyíló El Greco kiállítás élményében.
A múzeum a gyűjteményének 6 festményét több mint 50 El Greco alkotással egészítette ki külföldi képtárakból, pl. a madridi Pradóból, a toledói Museo del Grecoból, a párizsi Louvreból, a londoni National Galleryből, valamint templomokból, kolostorokból. Szent Sebestyén pl. a valenciai katedrálisból „utazott” hozzánk, míg a Krisztus feltámadása című oltárkép, amely soha nem hagyta még el Toledót, a Santo Domingo el Antiguo kolostorból érkezett.
El Greco: Laokoón fotó forrása: Szépművészeti múzeum
A Laokoón című festményt pedig a washingtoni National Gallery of Artból kaptuk a kiállításra, melynek kurátora Leticia Ruiz Gomez, a spanyol királyi gyűjtemény igazgatója. Neki köszönhetjük ennek a rendkívül gazdag anyagnak a megszerzését a magyar közönség részére, hiszen Baán László múzeumigazgató szerint „olyan ajtókat nyitott meg, amilyeneket más nem tudott volna.” A kiállított 70 festmény további részét olyan alkotások képezik, amelyek alkotói inspirálták El Grecot, pl. Veronesetől a Krisztus a kereszten.
El Greco: Krisztus a kereszten fotó forrása: Wikimedia Commons
Ugyanez a téma jelenik meg Guglielmo della Porta Keresztrefeszítés című aranyozott, bronz domborművén, amely káprázatosan emelkedik ki a fekete háttérből. Greco pedig Krisztus a kereszten című festményén örökíti meg a legmegrázóbb bibliai történetet, valamint két Krisztus arcképen, és a Keresztet hordozó Krisztus című képen.
El Greco : Férfi arckép - feltételezett önarckép fotó forrása: Wikipédia
A tárlat nyitóképe: Idősebb Szent Jakab, mint zarándok akár jelképes is lehetne, hiszen a Krétán 1541-ben született festő (eredeti nevén Domenikosz Theotokopulosz) nagyívű vándorutat járt be, mire végül Toledóban telepedett le, és ott is élt 1614-ben bekövetkezett haláláig. 25 évesen először Velencébe utazott, mert az olasz mesterektől akart tanulni. Tiziano műhelyében tanulmányozta a velencei művészek alkotásait. Innen származik élénk színhasználata. Ugyanakkor Veronese és Tintoretto is hatással voltak manierista stílusának fejlődésére, vagyis az aprólékosságra, és a misztikus témák ábrázolására. Később Rómába utazott, és 1572-ben tagja lett a római festők egyesületének. Correggio, Raffaello és Michelangelo alkotásait tanulmányozta. Ezután hívő katolikusként Spanyolországba költözött. Itt kapta az El Greco nevet a krétai, spanyol festő. II. Fülöp spanyol király a Madridtól 50 km-re fekvő Escoriálban tervezett palotakolostor díszítésére két képet rendelt Grecotól, miután felfigyelt a toledói Santo Domingo el Antiguo templom részére festett oltárképeire. A megrendelésére készült zsúfolt festmények azonban nem nyerték el a tetszését, a festő kapcsolata az udvarral meg is szakadt. A toledói elit, főleg az egyház viszont elhalmozta megrendelésekkel. Ezért is, valamint mély vallásossága okán munkásságának java részét biblikus témák jellemzik, kisebb részben gazdag nemesek portréjainak festése.
El Greco: Angyali üdvözlet fotó forrása: Szépművészeti múzeum
Ez az arány a kiállításon is megmutatkozik. Áhítattal nézegettük a bibliai jeleneteket megörökítő festményeit, azok jellegzetes, megnyúlt alakjait. 1913-ban egy germán szemész azt próbálta bizonyítani, hogy ez a megnyúlás egy szembetegségnek, az asztigmatizmusnak tulajdonítható, vagyis egy látvány bizonyos vonalai és kontúrjai kevésbé lesznek fókuszáltak. Más bizonyítékok szerint El Greco elnyújtott alakjait szándékos művészi ábrázolásmód hozta létre. Mindenesetre nagyon egyedivé vált számunkra művészete.
El Greco fia, Jorge Manuel Theotocopuli apja műhelyében munkatársaként festett, s emellett építészként is ismert volt. A Szeplőtelen fogantatás című festményen az alsó tájkép az ő munkája. Az apa megfestette a fiatalember arcképét, míg saját maga ábrázolását egy feltételezett Önarcképen, és az Orgaz gróf temetése című képen láthatjuk.
El Greco: Szent Sebestyén fotó forrása: Szépművészeti múzeum
Portréfestészetét néhány férfiképmáson ismerhetjük meg. Nehéz volna kiragadni, hogy a gazdag anyagból mely képek tetszettek legjobban: az Angyali üdvözlet, a Bűnbánó Magdolna, Szent Jeromos, Szent Sebestyén, vagy Szent Márton és a koldus, illetve a kiállítás záróképe: Laokoón, amely a mitológiai történet színhelyét Trójából Toledóba helyezi, és a városkép hátteréből az apa és fiai kígyókkal folytatott haláltusája szörnyülködtet.
A kiállítást ajánlom mindazoknak, akik kedvelik El Greco stílusát. 70 év felettieknek a belépés ingyenes.
Első kép: A Szépművészeti múzeum épülete
Fotó forrása: Szépművészeti múzeum
Annaróza
Látogass el közénk, blogunk
facebook csoportjába,
ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket.
Iratkozz fel blogunk
VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,
hogy értesülj legújabb videóinkról!
