Minden tál ételhez külön rigmus dukált

Gondolataim visszakanyarognak az egykori téli, falusi disznótorok ünnepi vacsoráihoz Erdélyben, ahol a jól végzett munka után a meghívott vendégeket megkínálták a levágott malackából készült finomságokkal.

A gazdaasszony több mint egy éven át etetett, itatott, dédelgetett kis malackájából igazi mangalica disznó lett, közel két mázsásra hízva. Talán már neki is terhére volt cipelnie azt a súlyt, amit felszedett. Már enni is lusta volt felkelni, tudta, hogy feladatát kell teljesítenie, ideje lejárt.

Kép forrása :Fortepan 

A család legfiatalabb tagja volt az, aki előző nap kettesben maradva a malackával elbúcsúzott kedvencétől. Hozzádörgölve az ormányát, a malac hálatelt röfögéssel meg is köszönte addigi szép életét.

A gazda a magasztos ünnepre a kisegítők mellett még vendégeket is hívott, hogy a malacka halála örömünneppé váljon. A meghívott vendég köteles volt vacsora előtt pohárköszöntőt mondani, ami méltatta a gazdát szorgalmáért, kedvességéért, majd jókívánságokkal látta el őt, melyből nem hiányozhatott a következő mondat sem: „Hosszúra nyúljon, mint a hurkaszál, élete rokkáján a fonál!”

Kép forrása :Fortepan, Bauer Sándor

A pohárköszöntő a már megterített asztalnál hangzott el a vörös borral megtöltött poharak emelgetése közben. A tószt végén felállva, koccintással adták tanújelét egyetértésüknek, miközben fenékig hörpintették poharaikat.

Jóval vacsora előtt szokás volt a munkában megéhezett segítők részére a kásás hurka felszolgálása, mint előétel. Ez vastagbélbe tömött kukoricadara és húsos szalonna fűszerezett tölteléke, ami megabálva,  frissen volt kínálva, amire a bor igen jól csúszott.

 Forrás:  Fortepan

A vacsorázók lassan étkeztek, dicsérve a gazdasszonyt  és a szorgalmas szakácsokat. A levesben főtt szárnyasok  húsa külön volt tálalva, amit gyümölcs-kompóttal, vagy gyümölcs szósszal fogyaszthattak a vacsorázók. A húsleveshez, akár a lakodalmakon,  a szokásos sodort csigatészta kellette magát a szép sárgán csillogó tálakban, nem hiába.

Minden felszolgált tál ételhez külön rigmus dukált, melyek nem nélkülözték a kacagtató, humoros kifejezéseket sem.  Jókedvre derítették a jelenlevőket, fokozták étvágyukat.

Kép forrása: Fortepan,Torjay Valter

Aztán még felszolgálták az édességeket, melyeket otthonról hoztak a meghívottak, ahol a nyerő helyet nem az édes-habos sütemények foglalták el, hanem az egyszerű kőttes tésztából készült szilvalekváros papucsként ismert sütemény.

Vacsora után nótázásra is sor került, a búcsúzásnál pedig a drága malacka feldolgozott falatjaiból készített kis csomag kóstolót is átadtak.

Forrás: Szalai László Wikimedia Commons

Végül minden  segítő és meghívott békésen, megelégedetten, jó hangulatban távozott, miután azt is leszögezték, hogy a legközelebb melyik ismerősre kerül sor a disznóvágással, ahol elvárják a segítőket és vendégeket is.

Bizony voltak szép szokások a falusi gazdálkodók életében, akik az állandó munka mellett, szabadság nélkül végezték munkájukat.

Gyárfás Jenő: A tél öröme c. festmény  Forrása: Wikimedia Commons

Egy nagy lépéssel a saját életünkbe visszalépve valljuk be, hogy civilizált életünk ritkán tartalmazza azt az önfeledt örömöt, megelégedettséget, mit a múlt század emberei éreztek. Tudjuk, hogy a mi életünk is kimért, nem olyan rövid ugyan, mint a malackáé, igyekezzünk hát azzal mások hasznára válni! Tegyük saját és mások életét is örömtelibbé, hogy bizonyíthassuk, nem éltünk hiába!

 Első kép forrása:Wikimedia Commons

  Zsazsa

Ha tetszett a bejegyzésünk, örülünk, ha írásainkat lájkolod és megosztod, vagy továbbküldöd

e-mailben.

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!