Olvasni élvezet!
Okos libáim hagytak olvasni
Az olvasás szeretete nálam egészen kiskoromban kezdődött. Előbb a mese- és képeskönyvek, majd az iskolai olvasókönyv olvasmányai vonzottak. Az olvasási láz egyre nagyobb méreteket öltött az elemi iskola második és harmadik évében, amikor nyaranta besegítettem a libák őrzésébe az aratás és cséplés utáni időszakban.
Ott aztán lehetőségem nyílt az olvasásra a szalmakazal tövében ülve, miközben a jólnevelt libuskáim tudták kötelességüket, hogy igyekezzenek minél több elhullajtott magot begyükbe juttatni. Addig eszegették a nekik való táplálékot, amíg az elegendőnek bizonyult. Ilyenkor látványosan megnagyobbodott a begyük. Óra nélkül is tudták, hogy mikor kell hazaindulni - nem úgy, mint a libapásztoruk. A gúnár parancsoló, hangos gágogására a többi társa is abbahagyta a táplálkozást, csatarendbe, azaz libasorba állva elindultak a vezér után a már ismert úton hazafelé.
Kép forrása: Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum
Megismerték a házat, ahol megállva a gúnár jelezte érkezésüket, mire a csapat minden tagja rázendített, mint egy libakórus, jó hangos gágogásokkal, amit a háziaknak azonnal észre kellett venniük. Megtalálták azt a rést a hátsó kapu mellett, melyen át betipegtek a hátsó udvarra, ahol a friss kútvíz oltotta szomjúságukat. Megesett olykor, hogy a libapásztor nélkül értek haza, holott az ő feladata lett volna a hazakísérés és a beengedés is. Ő azonban olyan elmélyülten olvasott a szalmakazal tövében, hogy észre sem vette libáinak távozását, holott azok azt elég hallhatóan jelezték.
Kép forrása: Pexels
Azóta sem láttam olyan okos libákat, mint azok voltak, melyek az én felügyeletemre bízva, engem megkíméltek a felvigyázástól, helyettem cselekedtek jobban, mint én tettem volna.
Oh, azok a szép libapásztor évek, amikor detektívregények foglalták le a nyári estek szabadban töltött óráit! Barátnőmmel kutakodás közben detektívregényeket találtunk a padláson egy ládában, s bár tudtuk, hogy az nem gyerekeknek való olvasmány, mégis tulajdont formáltunk rájuk, legalábbis az elolvasásukra. Nem bántuk meg, fordulatos, izgalmas részeket tartalmaztak és a végén a megoldás is kedvünkre való volt, nem lehetett letenni, főleg a végkifejlet előtt.
Kép forrása: Pexels
Nem csoda hát, hogy az okos libáim valahányszor szükség volt rá, tudták dolgukat, még véletlenül sem kóborolt volna el egyetlen egy sem közülük. Hát így segítettek hozzá az én „buta libáknak” titulált okos szárnyasaim az olvasás megszeretéséhez. Azóta sok évtized telt el, de az olvasás élvezete ma sem veszített értékéből számomra.
Első kép forrása: Fortepan, Ladinek Viktor
Zsazsa
Szerzői jogvédelem
Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!
