Pénzmúzeum az egykori Postapalotában
Mi van a kertész kezében az 500 forintos bankjegy hátoldalán?
Fogadjunk, hogy szinte senki sem tud válaszolni erre a kérdésre. Sőt, a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy egyáltalán van ott egy kertész. Én és nyugdíjas klubtársaim azonban már tudjuk, amióta jártunk a Magyar Pénzmúzeumban és Látogatóközpontban.
Pénzmúzeum? Elég unalmas dolog, gondolhatják egyesek. Mi élvezet van tárlók között mászkálni és régi érméket, bankókat nézegetni? Egy gyűjtőnek persze érdekes lehet, de amúgy? Kedves olvasók, akik így vélekednek: nagyon tévednek! Ez a múzeum nem olyan múzeum.
Moneta, a robot
Az első meglepetés az előcsarnokban fogad bennünket: egy Moneta névre hallgató, ember nagyságú robot, „aki” köszönti a látogatókat, több nyelven is beszél, sétálgat a folyosón, sőt játszani is lehet vele. A mennyezetről egy impozáns, régi stílusú, aranyszínű zsebóra lóg le. Ez a szín uralja az egész létesítményt: visszaköszön a falpanelekről, korlátokról, feliratokról, berendezési tárgyakról. Aranyliften közlekedhetünk az emeletek között, és egy, a padlón végigfutó aranycsík kalauzol bennünket sétánk során.
Régi stílusú, aranyszínű zsebóra
Készséges, nagy tudású idegenvezetőnk útmutatására szekrényekbe pakoljuk kabátjainkat és táskáinkat (érthetőek a szigorú biztonsági intézkedések: csak a telefonjainkat, fényképezőgépeinket vihetjük be magunkkal, fotózni ugyanis szabad). Mindenki kap egy nyakba akasztható plasztikkártyát, amit regisztrálnunk kell valamelyik terminálon. Egyfajta belépőkártya ez, ugyanakkor pontgyűjtésre is szolgál. A múzeumban rengeteg interaktív játék, számítógép áll a látogatók rendelkezésére. Az egyes feladatok megoldása közben tallérokat gyűjthetünk, amelyek a tárlat végén ajándékokra válthatók. Mi kihagyjuk ezt a lehetőséget, de eltökélt szándékom visszatérni ide az unokámmal, aki bizonyára lelkesen veti majd bele magát ebbe a tevékenységbe.
Amíg a regisztrációval foglalkozunk, vezetőnk elmeséli, hogy a felújított látogatóközpont 2022. március 15-én nyitotta meg kapuit. Az egykori Postapalota, amely otthont ad neki, 1924 ̶26 között épült eklektikus-szecessziós stílusban, Sándy Gyula tervei alapján. 2000-ig a Magyar Posta székháza volt, utána sokáig üresen állt, majd 2018-ban átkerült a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába.
Digitális falitábla
Rögtön a ruhatár mellett több érdekesség is található, például egy hatalmas digitális falitábla, amelyről lehívhatók a kiállított pénzérmék és bankók képei, illetve a róluk szóló információk is. (Ezeket később „élőben” is megtekinthetjük.) Megtudjuk, hogy 1100 különböző pénzérme tartozik a gyűjteménybe, köztük például a vegyesházi királyok korából származó aranyforintok, a Habsburg-királyok dukátjai, különböző tallérok stb. Az egyik kuriózum a legelső magyar pénz, Szent István ezüst lándzsás dénárja. Ezek értéke összesen másfél milliárd forint.
Bányászati eszközök és aranyrög
A falitábla mögött egy „aranybánya” rejtőzik: egy tekergős kis alagút, ahol különféle bányászati eszközök (ékek, mosóteknő, kalapács stb.) láthatók, illetve egy pici aranyrög is. A másik falon függő térkép a Magyar Királyságban folyó nemesfémbányászat és pénzverés helyszíneit ábrázolja 1000 ̶ 1918 között.
A kiállításhoz vezető beléptetőkapuk előtt kalauzunk egy falba ágyazott üvegdobozra hívja fel figyelmünket. Benne egy hosszú, vékony, egy uncia (31 gramm) súlyú, 24 karátos színarany szál rejtőzik. Leesik az állunk, amikor meghalljuk az értékét: több mint egymillió forint. Innen indul el az élménytúránkon végigvezető aranyfonal.
LED falak
A kiállítótérben nyomuk sincs a hagyományos, üveggel borított fa tárlóknak. Mindenütt kékes fényben villódzó LED falak, komputerek, képernyők és ezerféle más kütyü. Gyakran rendeznek itt kurzusokat, tanfolyamokat, workshopokat, gyermekeknek kézműves foglalkozásokat. A pénz történetét bemutató állomáson három nagy, függőleges vitrinben, egy digitális képernyőn és a falakba rejtett, fiókként kihúzható átlátszó dobozokban láthatjuk a kezdeti, árupénzként szolgáló tárgyakat: csigaházakat, szőrméket, üveg-, bronz- és ezüstékszereket, kakaóbabot, gabonaszemeket, sótéglát és sok mást. Megtudjuk, hogy az úgynevezett teatéglákat (préselt teafüvet) a mai napig használják például Kínában a cserekereskedelemben.
Kakaóbab mint fizetőeszköz
A numizmatikai falhoz érkezve, a sok régi érme és bankjegy között ismerősként üdvözöljük az ezredforduló előtti 10, 20, 50, 100 forintos papírpénzeket, elámulunk azon, milyen nagy is volt a kétforintos. Ismertetőt hallunk a forint történetéről (velem egyidős!), a pengő második világháború alatti és utáni inflációjáról. El tudjátok képzelni, hogy a legmagasabb címlet egymilliárd milpengő volt?
A pénzvilágban igen fontos szerepet játszik a biztonság. Mai bankjegyeink eredetiségét 12 biztonsági elem hivatott igazolni. Ilyen például a vízjel, a biztonsági szál, a hologramfólia. Kiderül, hogy a legmegbízhatóbb az UV fény alatti vizsgálat, ilyenkor feltárulnak az úgynevezett jelzőrostok, amelyek úgymond a pénz ujjlenyomatai.
Saját arcképpel ellátott "fabatka" bankjegy
Eljátszogatunk kicsit a szárazbélyegzőkkel, majd a digitális nagyítókhoz lépünk, amelyek segítségével választ kapunk a címben feltett kérdésre. Ezután saját tervezésű, az arcképünkkel ellátott játék bankjegyeket, "fabatkákat" készítünk.
Az MNB történetéből is ízelítőt kapunk. Olyan régi tárgyakat láthatunk, mint karos mérleg, kamatszámláló gép, pénzszámláló tálca, zsoldláda, egykori részvények, fényképek stb. Lenyűgöző a hatalmas főkönyv, izgalmas a csőposta.
Falitérképen a világ összes országa és pénzneme
Egy óriási falitérkép ábrázolja a világ összes országát és pénznemét. Közvetlenül a kijárat előtt még két érdekesség kápráztat el bennünket. Az egyik az Aranyvonat nevű szobor, amely a múzeumból indul ki és mintegy a falon áttörve, az utcafrontra néző kirakatban folytatódik. Ez a 13 méter hosszú és 7000 db, aranyszínűre festett acéltéglából álló műalkotás annak állít emléket, hogy a bank dolgozói 1945 januárjában (épp mostanában volt az évfordulója) kimenekítették Ausztriába az ország teljes aranytartalékát. Alkotója Szőke Gábor Miklós. A másik pedig egy 12 kilós aranytömb, amely egy állványba rögzítve megtapogatható, megemelhető (már aki képes rá, hogy felemelje.)
Aranytömb
A kiállítás ingyenesen látogatható, de előzetes időpontfoglalás szükséges. Remek program, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Az elsők képen a Pénzmúzeum épülete.
A fotók saját felvételek
Miranda
