Egy kertes házban mindig történik valami

A szürke hétköznapoknak nevezett hétköznapok se nem szürkék, se nem egyhangúak egy kertes családi házban. Mindig adja a tennivalót előre tervezhető és előre nem látható történésekkel. Ez utóbbiakból íme néhány morzsa.

-Kiskerti tanácsok: A pacsirta énekét meghallva az első tavaszi napsugárral töltsd fel magad egy nagy adag lelkesedéssel,  nézz körül az udvar táján és tervezd meg a tavaszi munkák rendjét! Sándor-József-Benedek hozott meleget, így téli nagykabátod pihenőre helyezed. Elő a nyári pólóval és napsütötte melegben vesd el a korai zöldségeket. Azt hiszed itt a tavasz. De nem ám. Mindezek után beköszönt az áprilisi tél. Nagykabát vissza a szekrényből, leginkább ki sem teszed a lábad a lakásból, a hideg, süvítő északi széllel szemben sok esélyed nincs az egyenes járásra. Ablakból nézed, hogyan kornyadozik a fagypont körüli hőmérsékleten a virágba borult sárgabarack. A megindult vetemények vagy kibírják,  vagy nem az Időjárás Nagyúr áprilisi szeszélyes, télies hangulatváltozását. A tavaszi munkák tervezett munkarendjének annyi. A lelkesedés alábbhagy, de még ott a remény, hogy majd csak ránk köszönt az igazi, tavaszi idő. Csak ki kell várni. 

-Addig is: Legyen környezetedben nagyon dolgos, nagyon szorgos, nagyon kedves, barátságos, ambícióval megáldott fiatalság.  A már tavaly ildomossá vált, ilyen-olyan okoknál fogva elmaradt konyhád festése-mázolása gondját egy szempillantás alatt megoldják. – „Megcsináljuk. Igaz, sose csináltunk ilyet, sebaj, meg tudjuk csinálni.  Hozom az ismerősömet, ismerősöm is hozza ismerősét,  jövünk hétvégén. Tessék megvenni a festéket addigra”. Jöttek hárman, délutánra négyre bővült a csipet-csapat. Sürögtek-forogtak, a nap végére készen lettek mindazzal, aminek a megoldásán én egy évig tébláboltam. Húsvétra csillogó-villogó tiszta konyhában munkálkodtam már.

-A fentebb említett fiatalok egyike nagyvárosi életét cserélte vidéki otthonra, ahogyan ő mondja: „A tűsarkú cipőt cseréltem gumicsizmára”. Hihetetlen ambícióval megáldva kenyeret süt, kiscsibék keltetésére adja fejét, most éppen gyümölcsfák telepítésére szánta el magát. Csillogó szemmel meséli hétköznapi élete történéseit. Én, aki évtizede tiltakozom a gyümölcsfaültetés ellen, mondván, hogy ki fogja azokat gondozni, permetezni, metszeni - már nem koromnak való az, megkértem, hogy nekem is hozzon 3 kis gyümölcsfát. Ki fogja gondozni? Majd csak megoldom. Vagy lehet, elment a hetvenkedős eszem? A problémák meg azért vannak, hogy megoldjuk őket! Ha nincs elég gondom, akkor csinálok  magamnak.

-Időközben, szemfüles szomszédom révén megtudtam, hogy a melléképületem tetején, a szembe-szomszéd felöli oldalon, amit csak az utcáról lehet látni, a szél lefújt jó néhány cserepet. Jó tudni. Innen az udvarból nem látszik, de attól még tátong a tető és beázik az épület.

-A Szél Kisasszony erejének műve a 15 éves hatalmas tuja egy nagyon nagy ágának megtépázása, kicsavarása törzséről. Megmozdítani alig bírtuk, hogy a kert közepéről eltüntessük… Még kérdés, hogy mi légyen vele ott a kert végében, mert nem éppen dísze a kertnek.

-A kutyu elszökött, egy kóbor macsek beszökött az udvarba,  az ajtó elé.

Ezer és egy dolog akad a régi ház körül, a házban, majdnemhogy „a lét a tét” alapon csinálni kell. A véletlen és sorsszerűség adja magát napról-napra. Mindig történik valami.

                           Saját felvételek

      Izzy

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!