A közös filmnézéssel szereztem a legnagyobb örömöt a fiamnak
Hogyan kedveltem meg a fantasy műfajokat?
Mozgás, -és enyhén értelmi sérült fiammal, férjem halála után magunkba zárkózva ki-ki a szobájában búslakodott, kesergett magában. Hogy eltereljem gondolatainkat, hogy segítsem talpraállásunkat, az jutott eszembe, hogy olvassunk. Azaz Gábor olvas nekem hangosan egy mesét, regényfélét, amit kiválaszt. Jó ötletnek tartottam, mert ez nemcsak leköti, de az olvasást is gyakorolja ezáltal. A betűket ismerte, szótagolva, lassan, számára érthetően tudott olvasni. Mit gondolsz kedves olvasó, mit választott legkedvesebb, legkisebb fiam? Természetesen a Harry Potter könyveket. 7 kötet, darabja hat-hétszáz oldal. A tempónk napi 2-3 oldal olvasása volt. Sikerült 6 kötetet 7 év alatt végigolvasni!
De hogyan is kezdődött a fantasyval való ismerkedésem? A serkedő bajuszkák alól ifjúi rajongással telt hangszínnel, hangsúllyal törtek elő, a számomra ismeretlenül hangzó nevek, mint Anakin Skywalker, Darth Vader, Jar Jar, vagy Voldemort nagyúr, Perselus Piton és a többiek. Felnőtt korom virágzó éveiben, mikor még elég fiatal(os)nak éreztem magam a jónéhány tapasztalattal és némi bölcseséggel a tarsolyomban, csak kapkodtam a fejem felnövekvő fiókáim csivitelésekor.
Akkori, aktívan tevékenykedő időszakom szusszanásnyi idejében próbáltam volna lépést tartani az egyre jobban felpörgő világ újdonságaival. Tulajdonképpen lelkesedtem minden iránt, ami új volt, csak éppen nem értettem. Utódaim, a már fentebb említett nevekhez tartozó történéseket elemezték, vitatták ráérős idejükben. Igyekeztek ugyan engem is bevonni eme csodálatos fantasy világba, csillogó szemekkel álltam is elébük, de már a második mondat után nagy pislogásokkal próbáltam leplezni a „nem igazán értem én ezt” gondolataimat. Mindezt jobbnak véltem azonnal tisztázni velük.
Nagyfiam nem az, aki beletörődött volna értetlenségembe, térült-fordult és mozijegyekkel a kezében családi mozizásra invitált, „hátha Anya így jobban megérted, képben leszel, ha látod is” (Star Wars első epizódja). Megnéztem. Hihetetlen látványos film volt, de bizony a szereplők nevei, a cselekmény nagyon idegen volt és maradt számomra. Viszont a nevek gyakori elhangzása folytán azért belémivódtak, bárhol láttam, olvastam, tudtam, hogy hova tegyem témakörben. Harry Potter is felbukkant időközben. Az első, Harry Potter és a bölcsek köve c. film mozibéli megtekintése elől sem volt menekvésem. Hasonlóképpen jártam mint a Csillagok háborúja sorozattal.
Teltek-múltak az évek, évtizedek, Star Wars, majd Harry Potter újabb és újabb, filmjeinek, könyveinek megjelenésével. A videós kiadásokat, könyveket első nekifutásból meg is vásároltam karácsonyi ajándékként, születésnapokra, hiszen minden porcikámban tudtam, ezekkel örömet szerzek gyerekeimnek, ha tőlem távol is áll ezek tartalma. Fiaim beletörődtek, hogy „nem Anya esete” ezen könyvek, filmek világa, nem erőltették tovább a dolgot. Olyannyira nem, hogy évtizedekkel később, manapság, már egy-egy újabb Star Wars film megjelenésekor nagyobbik fiam, kettő mozijegyet vesz. Magának és öccsének, aki vevő ezen fantasy film újabb kalandjaira. Sőt, a meglévő DVD-k jóvoltából szinte már profi a nevek, droidok, galaxisok cselekményeinek útvesztőiben.
Idén történt meg az az eset, hogy valami oknál fogva könnyelműen olyasmi mondat hagyta el a számat hangosan, hogy egye kutya csapjunk a lovak közé, megnézném a Star Wars filmeket. Nagyobb örömet nem is okozhattam volna kisebbik fiamnak. Boldogan eltervezte melyik hét melyik napján, mikor nézzük meg DVD-n a soron következő filmeket. Nagy „szakértelemmel” evezett a fantasy világ csónakjában, magyarázott, adomákkal szórakoztatott. Nagyon büszke volt, hogy most Ő tanítgathat olyan dologra, amiben én nem vagyok járatos.
Remek kilenc délutánunk volt. Az első film indításánál az órámra néztem, hogy: „te jó ég, ez két órás film, hogy bírom én ezt ki”. Nemcsak, hogy kibírtam, hanem amikor vége lett, csodálkozva néztem szét, hogy „már vége?”. Tetszett, magával ragadott a film, a története, megbarátkoztam a szereplőkkel, a kedves droidokkal, az ezeréves sólyommal, egyszóval a fantasy műfaj ezen világával.
Az az érzésem, hogy nagyfiam a legközelebb megjelenő Star Wars filmjére eggyel több mozijeggyel a kezében fog hazatérni. Meg szeretném nézni, moziban! Úgy tűnik „felnőttem”, megértem a fantasy világ elfogadására.
Izzy