2021. sze 05.

Papírsárkányok - egy afgán író regénye

írta: Miranda47
Papírsárkányok - egy afgán író regénye

Felkavaró emberi sorsok története

papirsarkany.jpg

Már egy ideje dédelgetem az ötletet, hogy megírjam ezt az ajánlót, de most, az afganisztáni események fényében, különösen aktuálissá vált a téma.

Véletlenül bukkantam rá Hosseini regényére, és olvasás közben teljesen magával ragadott. Olyannyira, hogy azonnal megszereztem a szerző két másik könyvét is, amelyek szintén nagy hatással voltak rám. Egyre csak várom, mikor jelenik meg újabb regénye, de sajnos már nyolc éve nem publikált újat.

Khaled Hosseini 1965-ben született Afganisztánban, Kabulban. Diplomata édesapja Iránban is dolgozott, majd 1976-ban Párizsba helyezték át, ahonnan a család már nem tudott visszatérni hazájukba, miután ott 1978-ban kitört a Saur-forradalom. Amerikába menekültek és San Joséban telepedtek le. Khaled orvosi szakon végzett  a San Diego-i egyetemen és több mint 10 évig praktizált, ám első regénye megjelenése után hamarosan otthagyta az orvosi pályát. Jelenleg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jószolgálati nagykövete és a nevét viselő alapítványon keresztül humanitárius tevékenységet folytat Afganisztánban.

flickr_jpg3.jpg         Khaled Hosseini író   Forrás: Flickr

A Papírsárkányokat „a szovjet háború előtti, békés Afganisztánban töltött gyermekkorának szép emlékei" ihlették, bár maga a történet korántsem idilli, hanem nagyon is felkavaró.

A regény főhőse Amir, egy fiatal férfi, akinek  lelkiismeretét nem hagyják nyugodni „múltja meg nem bánt bűnei”. Gyermekkori visszaemlékezéseivel kezdődik a könyv. Megtudjuk, hogy a félárva kisfiút apja neveli, akit Babának szólít. „Egy ilyen embert nem lehet félelem nélkül szeretni, sőt talán még egy kis gyűlölet nélkül sem” – mondja róla. Velük él hazara nemzetiségű szolgájuk, Ali, és annak fia, Haszan, aki ugyancsak anyja nélkül nevelkedik. A két családot, az apákat és a fiúkat is különös kapcsolat fűzi egymáshoz. A  gyerekek szinte minden idejüket együtt töltik, Haszan rajongva szereti Amirt, aki viszont, saját bevallása szerint, soha nem tekintette Haszánt barátjának. „Végtére is én pastu vagyok, ő pedig hazara, én szunnita, ő siíta, és ezeket soha semmi nem tudja megváltoztatni.”

flickr_jpg2.jpg                                  Kép forrása: Flickr

A történet az ottani szokás szerint minden télen megrendezett sárkányeregető bajnokságon vesz fordulópontot.  Amir egész eddigi életében azon erőlködött, hogy megfeleljen apjának, aki  igazi férfit, sportolót szeretne nevelni fiából, ám ez sehogy sem sikerül neki. Amir elhatározza, hogy mindenképpen megnyeri a versenyt, ezzel szeretné kivívni apja elismerését. Haszan különleges képességének köszönhetően ez sikerül is neki, ám a verseny során történik valami: Amir gyáván cserbenhagyja és végső soron elárulja társát, ami Ali és Haszan távozásához vezet.

flickr1.jpg                    Kép forrása: Flickr

Kitör a forradalom, majd következik a szovjet megszállás, Baba és fia kalandos körülmények között elszöknek az országból és Amerikában telepednek le. A következő fejezetek megint csak önéletrajzi ihletésűek: a beilleszkedésről, az idegen ország megszokásáról, a honvágyról szólnak. Később Amir életét alaposan felforgatja egy telefonhívás és egy nagy titokra derül fény, ami nem hagyja nyugodni. Hogy valamiképpen is vezekeljen gyermekkori bűneiért, titokban Afganisztánba látogat, ahonnan nem egyedül tér vissza...

sajat_kep.jpg                                              Kép forrása: saját felvétel

Az író mestere a lélekábrázolásnak. Karakterei nagyon élethűek, az olvasó lélegzet-visszafojtva követi a lebilincselő cselekményt. Egy egészen más világgal ismerkedhetünk meg a könyvön keresztül: más vallási és erkölcsi szokások, más hagyományok, nemzetiségi ellentétek, szerelem és árulás, a tálibok rémtettei, a saría törvényei szerinti kivégzés – mindez megtalálható a könyvben.

Ajánlom elolvasásra a szerző két másik művét is: az Ezeregy tündöklő nap, valamint az És a hegyek visszhangozzák c. regényeket, amelyeken át az afgán nők sorsába nyerhetünk bepillantást.

                                         Az első kép forrása: Wikipédia

   Miranda

 

Ha tetszett a bejegyzésünk, örülünk, ha írásainkat lájkolod és megosztod, vagy továbbküldöd e-mailben.

Látogass el közénk, blogunk

 facebook csoportjába, 

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

Szólj hozzá

olvasás könyv család gyerek emlék afgán Miranda Khaled Hosseini Aganisztán