Hogyan került Beethoven Martonvásárra?

A martonvásári Brunszvik-kastély volt a múltkori, székesfehérvári (Bory vár) kirándulásunk záróakkordja.

Még alig ülepedtek le bennünk a Bory-vár látnivalói, egy újabb, festői parkban találtuk magunkat, benne egy csodás, neogótikus stílusú kastéllyal. Sajnos az egész napos programtól ekkorra már  eléggé elfáradtunk, így a társaság zöme csak a park közepén elterülő tó körül sétálgatott egy keveset, és az árnyas padokon ücsörögve gyönyörködött a táj, meg az épület szépségében.

Először jártam itt, ezért elhatároztam, hogy utánaolvasok a kastély és lakói történetének.

Brunszvik Teréz, Szinay István metszete, 1860.    Kép forrása: Wikipédia

Brunszvik Teréz neve ismerősen csenghet az olvasók számára, hiszen ő nyitotta meg az első magyarországi, illetve közép-európai óvodát még a Habsburg Birodalom idején, 1828-ban. Egész életét a kisgyerekek, lányok és fiatal nők nevelésének, oktatásának szentelte.

Teréz 1775-ben született Pozsonyban. Anyja báró Seeberg Anna, apja ifj. Brunszvik Antal kamarai titkár (később tanácsos, királyi biztos, főispán). 1785-től a család sokat időzött a nagyapa, id. Brunszvik Antal martonvásári birtokán, amely az idős gróf halála után a fiáé lett. A fiatal lány rajongott művelt, felvilágosult apjáért, aki gyönyörű környezetet, virágzó gazdaságot  teremtett meg  a kastély körül. Nagy gondot fordított gyermekei nevelésére, művelődésére. Teréz tőle sajátította el a pedagógiai gondolkodást, a másokról való gondoskodást. Apja korai halála után megfogadta, hogy soha nem megy férjhez, életét a haza és az emberiség szolgálatába állítja.

1808-ban hat hetet töltött Heinrich Pestalozzi yverdoni nevelőintézetében, Svájcban. Ez a látogatás egész további életére nézve meghatározó volt. Pestalozzi a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja, aki új szellemben oktatta növendékeit, elsősorban a szegényebb néprétegek gyermekeit. Brunszvik Teréz maga is erre az útra lépett: rokonok, ismerősök félárva vagy árva gyermekeit nevelte, segített a nélkülözőknek. Majd  angol mintára megalapította a már említett első kisdedóvót, Angyalkert néven, amely édesanyja budai házában kapott helyett. A későbbiekben  megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát, további 11 óvodát, egy cselédlányok oktatására szolgáló cselédiskolát nyitott meg, és unokahúga, Teleki Blanka mellett az ő nevéhez is fűződik az első magyar nőnevelő intézet létrehozása. 1861-ben bekövetkezett haláláig összesen 80 óvoda létesült az országban.

A park közvetlen közelében, egy stílszerű, vörös téglás épületben található a Brunszvik Terézről elnevezett Óvodamúzeum. Létrehozója, vezetője és mindenese Harcsa Tiborné nyugalmazott óvodavezető, aki éveken át gyűjtötte a magyar óvodatörténet emlékeit, majd 1990-ben Nyíregyházán megnyitotta múzeumát. 1995-ben átköltöztette a gyűjteményt Martonvásárra, a Brunszvik-rezidencia mellé. A kiállítás 1828-tól az 1950-60-as évekig mutatja be a magyar óvodaügy történetét, korabeli tárgyakkal, dokumentumokkal, fényképekkel és játékokkal.

De térjünk vissza a kastélyhoz, amely kecses ékszerdobozként pompázik a mesterségesen létrehozott tavacska partján. A martonvásári birtok a török idők után Beniczky Sándor osztrák katonatiszt tulajdona volt. Később idősebb korompai Brunszvik Antalhoz került, aki Mária Teréziától kapta a grófi címet és a birtokot. Halála után az örököse, ifj. Brunszvik Antal idejében épült meg a földszintes, barokk stílusú kúria, melyet 1830-ban klasszicista stílusban átépíttetett fia, Brunszvik Ferenc.

Az ő fia, Brunszvik Géza pedig az 1870-es évek elején angol neogótikus stílusban alakíttatta át. Évekkel később a birtokot eladták, több kézen ment keresztül. A háború után a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe került, 1970-ben állították helyre. Falai között ma az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja, illetve a Beethoven Emlékmúzeum működik.

No de hogy került Beethoven Martonvásárra? Brunszvik Teréz özvegy édesanyja 1799-ben két idősebb lányával, Terézzel és Jozefinával felment Bécsbe, hogy zongoratanárt találjon számukra, és persze megfelelő férjjelölteket. Sikerült elérnie, hogy Beethoven néhány zongoraórát adjon a lányoknak. Így kezdődött a család kapcsolata a zeneszerzővel, aki később a fiútestvér, Ferenc jó barátjává vált.

A család meghívására több alkalommal járt a birtokon, itt fejezte be az Appassionátát, amit Ferencnek ajánlott. A két lánnyal kiterjedt levelezést folytatott, mi több,  gyengéd szálak fűzték a fiatalabb Jozefinhez, akihez – nagy valószínűséggel –-  a halála után előkerült, a „Halhatatlan kedveshez” néven ismertté vált levelek szólnak. Az emlékmúzeumban megtekinthető a művész hajtincse, szoborportréja, arcképe, a családdal váltott levelei, valamint bepillantást nyerhetünk munkásságába és magyarországi kapcsolataiba. A tóban kialakított szigeten egy zenepavilon rejtőzik, ahol évente három alkalommal Beethoven-esteket szoktak rendezni a nagy zeneszerző emlékére.

   saját felvételek

Miranda

Ha tetszett a bejegyzésünk, örülünk, ha írásainkat lájkolod és megosztod, vagy továbbküldöd e-mailben.

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket.