Török fürdők Budán
Az 500 éves Veli bej fürdő felújítva várja a vendégeket
Az Idegenvezetők Világnapja alkalmából érdekes előadást hallgattunk meg a budapesti gyógyfürdők történetéről és láthattuk a legnagyobb budapesti törökkori fürdőt, ami Veli bej nevét viseli.
Sokan tudják, hogy a „Budapest fürdőváros” reklámszövegnek valós geológiai alapja van: a Budai-hegység kőzetrétegeiben bonyolult szerkezetű törések vannak, a termálvizek e törések mentén törtek föl – kezdte az idegenvezető. A II-III. századot, Aquincumot meg a Flórián téri Fürdőmúzeumot szinte említés nélkül magunk mögött hagyva máris 1000 évet ugrottunk Jichák ben Mose-hoz, a nagy tekintélyű bécsi rabbihoz, aki az 1210-es években járt Magyarországon. Megkérdezték tőle, alkalmasak-e a budai meleg források rituális alámerülésre. A válasza igen volt, hiszen a szentföldi, tibériási hévízeket is használták erre a célra. A XIII. századból való a budai Várban föltárt zsidó rituális fürdő, a mikve is.
A török hódoltság idején, a XVI-XVII. században komoly fürdőkultúra épült ki Budán. A fürdés vallási okokból is fontos volt a törököknek, a fürdőket közvetlenül a mecsetek, dzsámik mellé építették. Fürödni különben is szerettek: feljegyezték, hogy a hódoltság első időszakában, kb. 50 évig a budai pasák palotája a Vízivárosban állt, közvetlenül a Duna partján és Musztafa pasa fia az épület ablakából egyenesen a Dunába ugrott.
Négy gyönyörű törökfürdő ma is áll, a műemléki igénnyel rekonstruált Rudasban és a csodálatosan helyreállított Veli bej fürdőben akár fürödhetünk is. A Fő utcai Király fürdő zárva tart, a több mint 10 éve teljesen felújított Rác fürdő szintén.
Rudas fürdő
A Veli bej fürdő építtetője Szokollu Musztafa budai pasa volt, a nagy központi és számos kisebb kupolával fedett komplexum 1574-1575 között készült el. Minden ostromot, háborút, ráépítést átvészelt, míg végül 2010-ben, felújítva, wellness-szolgáltatásokkal bővítve ismét megnyitott az egykori Császár fürdő. Új bejárata a Duna felől nyílik – olvashatjuk az Irgalmasrend honlapján, a fürdő ugyanis Irgalmasok Veli bej fürdője néven a szerzetesrend tulajdonában van. (A korábbi, sokáig használt nevet őrzi a közelben a Császár-Komjádi uszoda és a Császárfürdői Szent István király kápolna.)
A Veli bej fürdő nyolcszögletű fürdőmedencéje
Sztalaktit-boltozat az összekötő térben - Veli bej fürdő
Hálaadó tábla az építtető Musztafa pasának a fürdő előterében - Veli bej fürdő
Kisebb törökkori emlékdarabkák még Budapesten a Fő utcai Kapucinus templom falába foglalt szamárhátíves ablakok, Tojgun pasa dzsámijának a maradványai. A figyelmes néző a Belvárosi templomban is találhat egy török kori imafülkét, mihrabot.
A budapesti gyógyfürdőkultúra a XIX. század második felétől indult fejlődésnek, ma Budapest az egyetlen olyan főváros a világon, ahol gyógyfürdők vannak. A Wikipédia szerint Budapesten kb. 80 geotermikus forrás fakad. A Lukács és a Császár fürdőt tápláló hőforrásokról nevezik a környéket Felhévíznek a XII. század óta.
A Gellért fürdő nyitott része esti kivilágításban
A Gellért fürdő helyén már a XIII. században fürdő volt, azt viszont most tudtuk meg az idegenvezetőtől, hogy a Gellért gyógyvizének összetétele megegyezik a pesti oldalon vele nagyjából szemben levő Dandár fürdő gyógyvizével.
A nyitóképen középen a Veli bej fürdő török kupolái, jobbra az Irgalmasok Kórházának modern szárnya, balra a fürdőre 1845-ben részben ráépült Hild-udvar, szemben a fürdő fölött kilátszik a Császárfürdői Szent István király kápolna tornya a kereszttel – az idegenvezető szerint kicsit multikulti a látvány.
A Rudas fürdő fotó forrása: Budapest Gyógyfürdői Zrt, a Gellért fürdő fotójának forrása: Thaler Tamás Wikipedia, a többi kép saját felvétel.
Lujza
