Ízelítő a háztartásvezetés oktatásának történetéből
Ne csak a lányok értsenek a háztartáshoz! Annuska emlékére
A mi nemzedékünk szinte semmit nem tanult az iskolában a háztartásról. Amit összeszedtünk, azt otthon leshettük el, már ha az édesanyánknak még maradt energiája és törekvése a napi 8 órás munka mellett arra, hogy bevonja az ember lányát/fiát a főzésbe, mosásba, takarításba – jóllehet a háztartástan oktatása (még Magyarországon is!) több száz évre tekint vissza.
1627-ben Pozsonyban az angolkisasszonyok apácarendje leánynevelő intézetet hozott létre, ahol a bentlakó növendékek minden ismeretet elsajátíthattak, ami a háztartásvezetéshez szükséges – írta Pukánszky Béla neveléstörténész professzor A nőnevelés története c. munkájában 2013-ban. 1868-tól törvény írta elő a háztartástan oktatását a tanítónőképzőben, vagyis a 14-17 éves leányok számára, a 20. század elejéről fennmaradt bizonyítványok szerint pedig háztartástant már az elemi iskolában oktattak. Knézy Judit muzeológusnak egy 2008-as tanulmányában olvastam, hogy 1918-tól a 10 évnél idősebb lányok a polgári iskolában már gyakorlati háztartástani képzést kaptak, irányítás mellett mintakonyhákban főzhettek.
Forrás: Fortepan 222 521
Gazdasszonyképzőket is alapítottak, 1-3 éves tantervekkel. 1908-tól egészen az ötvenes évekig működött a tekintélyes középfokú Magyar Nőnevelő Intézet Budapesten, 3 éves tanulmányi idővel. Hasonló színvonalú volt a putnoki leánynevelő, 1924-től M.kir. Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet. A budapesti Női Gazdasági és Háztartási Tanfolyamnak bentlakásos kollégiuma is volt. Az apácarendek két évfolyamos líceumokat szerveztek, és iskolán kívül is nyújtottak háztartástani, kertészeti képzést. A két világháború között kisebb községekben jutányosabb, pár hetes tanfolyamokat szerveztek a kisbirtokosok leányainak. Falusi családok lányai közül sokan kerültek „úri” házakhoz szolgálónak, cselédnek. Velük a ház úrnője ismertette és tartatta be a háztartásvezetési szabályokat, szokásokat.
Forrás: Fortepan Schmidt Albin
Még 1947-48-ban is indítottak az országban kétéves és rövidebb gazdasszonyképző tanfolyamokat, főként felekezetek szervezésében, de állami támogatással is, az ötvenes évektől azonban az egységes tanmenetből kimaradtak a háztartási ismeretek. „Hivatalosan” úgy képzelték, a háztartási munkát elvégzik majd a gépek meg az üzemi konyhák, a valóságban azonban a háztartás továbbra is csak akkor működött, ha a munkát valaki hozzáértéssel végezte. Nem csoda, hogy hihetetlenül népszerűek voltak a háztartási tanácsadó könyvek, cikkek. 1955-től kezdve – azt hiszem - tizenötször adták ki a háztartástan-tanár Horváth Ilona Szakácskönyv+háztartási tanácsadó könyvét, nemritkán százezer példányban. A kezemben az 1957-es második kiadás van, a mákos gubát ma is úgy csinálom, ahogy ő, mert úgy a legegyszerűbb.
Kép forrása: saját felvétel - Tortaforma, habüst, habverő, a sertés részei - Horváth Ilona könyvében
Elővettem az általános iskolai bizonyítványomat, meglepetésemre 8 évig volt Kézimunka tantárgyunk. Az alapöltésekre emlékszem, tanultunk hímzést, horgolást, kötést. Ám hiába kaptam jelest kézimunkából, a kötés nem ment, a szünidei feladatot, fél pár egyujjas kesztyűt anyukám készítette el helyettem.
