Harmonikus  időskor

Az öregségtől  sok mindenért félünk, szorongunk, pedig sokat tehetünk, hogy  életünk utolsó harmada  élvezhető és élhető legyen.  Ehhez meg kell változtatni azt a szokásos magatartást, hogy ráérünk majd foglalkozni a kérdéssel, ha oda jutunk, pedig némi előretervezés sok gondtól kímélhet meg bennünket.

Azok, akik még dolgoznak, de nyugdíjas koruk belátható közelségbe került már, jobban tudnak fókuszálni a témára. Az egyik félelmünk, hogy hogyan foglaljuk majd el magunkat, ha már nem lesz fix munkánk, munkahelyünk. Aki  teheti, próbáljon meg jó előre kialakítani olyan kapcsolatokat, elfoglaltságot, amit majd nyugdíjas korában is – nyilván csökkentett időben – végezhet.  Az emberek ...

Küzdök az elnevezéssel. Minek is nevezzem azokat, akikhez szólni szeretnénk, illetve akik közé magamat is sorolom. Idősek? Öregek? Ezüst korúak? Őszikék? 60+? Valahogy egyik sem tetszik. Az amerikaiak "thirdage"-nek, harmadik korosztálynak hívják az úgynevezett fiatal időskort. Kitaláltam egy nevet. Mondjuk hívjuk magunkat régiségeknek. Hogy tetszik ??? Olyan megmosolyogtató, ugye? Ha igen, akkor pont jó, mert azt szeretném, ha nem keseregnénk, hanem mosolyognánk magunkon. Ha nem szégyellnénk a korunkat, hanem elfogadnánk, sőt akár örülhetnénk is neki. Találjuk ki, hogy mi is a jó benne (mert a rosszat ugye nem kell kitalálni...:-)!! És találjuk ki, hogy hogyan lehet élvezni, széppé tenni, - ha még előtte vagyunk - megtervezni. Érezzük ...

             Megpróbálok gazdát keresni a holmiknak

Ismerős helyzet: elmentek a szülők, elköltöztek a gyerekek, egyedül maradtunk több háztartás romjaival. Ráadásul mindezt a tűzoltás korszaka előzte meg, folyamatos rohanás a szülők – kisunoka – munkahely – na meg otthon is kell csinálni valamit négyszögben. Ebből az egészből jól kijönni nem lehet, de valahogy egyben maradni igen, és ebben nagy segítségemre volt és van a szisztematikus romeltakarítás. Én legalábbis úgy tapasztaltam, hogy – bár macerás dolog, mégis – hosszabb távon megnyugvást, vigaszt ad, ha nem dobok ki egy lendülettel mindent, ami fölösleges, hanem megpróbálok gazdát keresni a holmiknak. Az meg csak hab a tortán, ha valamelyik darabért némi ...

 Nelli macskaköves udvarán készült

 

Pompás ebédünk volt ma: bográcsban főtt, erdélyiesen elkészített csülkös bablevest ettünk Nelli barátnémnál. De nemcsak az ebéd volt különleges, hanem a macskaköves, zölddel befuttatott kis udvar is, ahol a leves készült, és ahol jóízű beszélgetés közben azt elfogyasztottuk.

A leves receptjét a poszt végén  majd elolvashatjátok, egyelőre csak annyit árulok el, hogy  különleges ízét a  kertben termett lestyán és a  tárkonyból készült ecet adta, na és az a kis füstös mellékíz, ami a bográcsban készült étkek sajátja. Saját termésű, édes szőlő és az általunk készített, otthonról hozott töltött ostya (ennek majd külön teszem fel a receptjét) egészítette ...