2022. nov 16.

Algernon, Charlie és a tudszoc

írta: Lujza65
Algernon, Charlie és a tudszoc

Egy sci-fi, amely a világ könyvtárainak alapkönyve lett

flickr_5.jpg

  Vannak olyan könyveim, amiket időről időre újra elolvasok. Nem éppen világirodalmi jelentőségük okán, hiszen a Virágot Algernonnak például egy sci-fi.

1969-ben a főiskola nyári táborában kaptam kölcsön, rögtön beszippantott, de nem sikerült kiolvasni, mert utolsó nap lejött a táborba a fess tudományos szocializmus tanár, aki fehér garbót hordott zakóval és minden lánynak tetszett. A csoportunk hatalmas körbe állt a Pap-sziget tisztásán, így hajigáltuk egymásnak az én vadonatúj frisbee-met, amit addig még senki se ismert.

frisbee-ge76f88cee_1280_7.png

forrás: pixabay.com

Délután meghallgattunk némi fejtágítást a világnézetről meg a helyünkről a világban, este pedig feltétlenül táncolni akartam a tanárral. A könyvet másnap vissza kellett adni a tulajdonosának, én rokonokhoz utaztam külföldre, a fejem tele a félig olvasott könyvvel. Meséltem a könyv cselekményét a nagynénémnek, ő meg azt mondta: „Ez a Charlie!” Megvettük a regényt és a filmváltozatot is megnéztük.

algernon_1_magyar_kiad.jpg

A  magyar nyelvű könyv első kiadásának címlapja - saját  fotó

A szerző, Daniel Keyes 1927-ben született és 2014-ben halt meg. Ahogy Algernon, Charlie and I című visszaemlékezésében írja, 18 évesen ötlött fel benne először a gondolat: mi történne, ha mesterségesen, sebészeti úton intelligensebbé tehetnénk az embert?

Az ötvenes évek elején ponyva-füzetek szerkesztője volt, közben tanult, éjszakánként pedig történeteket írt, nem sok sikerrel. Pszichológiai tanulmányai után irodalomtanári diplomát szerzett és egy brooklyni gimnáziumban a tagozatos osztályai mellé két gyógypedagógiai osztályt is kapott. Az egyikben 1957-ben, a tanév első órájának végén odament hozzá egy fiú és azt mondta neki: „Ha nagyon szorgalmas leszek, okos leszek év végére? Én okos akarok lenni.”

Ez a szikra lobbantotta be az író fantáziáját. 1958-ban megjelent egy sakk-computerről szóló novellája a tekintélyes Galaxy sci-fi újságban, ő pedig megbízást kapott a laptól egy hosszabb történetre, amit 1959-ben publikált Virágot Algernonnak címmel. A történet szerint a 32 éves, szellemileg visszamaradott Charlie Gordon agyát átoperálják, intelligens, okos, zseniális lesz. Előtte egy kísérleti egeret, Algernont műtöttek meg így. Charlie a vizsgálati laboratóriumban tanulmányozza Algernon viselkedését, kutatásokat végez, és mialatt Algernon egyre szeszélyesebbé válik, Charlie tudományos értekezést ír az Algernon-Gordon effektusról, vagyis arról, hogy „A mesterségesen előidézett intelligencia romlásának sebessége egyenes arányban van a növekedés mennyiségével”. Előbb Algernon, majd Charlie intelligenciája is elenyészik, Algernon elpusztul, a gyengeelméjű Charlie egy otthonba vonul.

eger_1.png

Kép forrása: Piaxabay

A 24 oldalas „noveletta” 1960-ban elnyerte az év legjobb sci-fi story-jának járó tekintélyes Hugo díjat. Az első TV-változatot 1961-ben mutatták be. Ahogy Keyes a visszaemlékezésében írja, nem hagyta őt nyugodni a történet, Charlie „kísértette” és követelte a teljes kifejtést. A kész regényt több kiadó elutasította, mert Keyes ragaszkodott az eredeti befejezéshez, nem volt hajlandó boldog hollywoodi véget, újra normális, megnősülő Charlie-t, feléledő egeret kanyarítani a könyv végére.

Keyes szomorú gyerekkori emlékei mind belekerültek a regénybe, Charlie életének részei lettek, az írónak nem fájtak többé. Charlie munkahelye, a pékműhely Keyes saját tapasztalata, ahogy a szabad asszociációs üléseken az emlékképek áradása is; a professzorok, klinikai pszichológusok alakjaiban Keyes a főiskolai tanárait figurázza ki.

charly_cimlap-3.jpgAz angol nyelvű könyv címlapja, Bantam Books 1969 - saját felvétel

A regény 1966-ban jelent meg. Charlie épp olyan kedves  és jóakaratú benne, mint a novellában. Azt mondja (vagyis a klinikai vizsgálatokhoz szükséges előmeneteli jelentésekben írja): „okos akarok leni mint mások hogy sok barátom lehesen akik szeretnek” A regény vége pedig felejthetetlen: „Nekem egycsomo barátom lesz otan ahová megyek. Ui. kérem ha véletlenül aramennek tegyenek virágot Algernon sirjára a hátsoudvarba.” (Szepessy György fordítása)

Ez a mélyen emberi mese többet mond bármilyen világnézeti fejtágításnál, mindig meghat, elgondolkodtat és felemel. Vannak, akiket a génszerkesztés és a mindennapi életünkbe férkőző mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztet, nekem mostanában inkább az elfogadásról szól: az lesz boldog, akit elfogadnak és aki elfogadja saját magát, a változó élethelyzeteket.

A Virágot Algernonnak első magyar kiadása 1968-ban jelent meg az Európa kiadónál, a borítót Árva Ilona tervezte. A 2021-es kilencedik magyar kiadás csepp a tengerben: ez a könyv 1966 óta közel 7 millió példányban kelt el a világ 30 országában. Amerikában és Japánban iskolai tananyag, a világ kölcsönkönyvtárainak alapkönyve lett.

Az első kép forrása :Flickr

  Lujza

 

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

 

Szólj hozzá

könyv sci-fi regény amerikai Lujza