Pillanatok alatt elkészül

  Ez a teasütemény igen finom, elomlik az ember szájában. Új kedvence a családunknak.

Hozzávalók:

20 dkg puha vaj

10 dkg porcukor

2 tojásfehérje

32 dkg liszt

1 csipet só

fél kiskanál sütőpor

1 vaníliáscukor

valamilyen kemény dzsem (én ribizlit használtam)

Elkészítése:

Kézi mixerrel alaposan kikeverjük a puha vajat a porcukorral, sóval, vaníliáscukorral.  Hozzáadjuk a tojásfehérjéket és kicsit még verjük. Ezután kis adagokban, egy kanállal fokozatosan belekeverjük a sütőporral elegyített lisztet.

Nagyon lágy tésztát kapunk, ezért habzsákot is használhatunk a megformázásához. Sajnos én nem tudok azzal bánni, ezért golyócskákat formáztam belőle, amiket egy ...

A nyugdíjas klub látogatása Nagykőrösön

 Nyugdíjas klubunk szervezésében népes csapatunk szeptember utolsó hétvégéjén a nagykőrösi Richter szafari parkba látogatott.

A magam részéről már régóta szerettem volna megnézni, hiszen sokat hallottunk róla, amióta vadállatokkal nem szabad fellépni a cirkuszban.

Ifj. Richter József szívügye volt, hogy valahogyan gondoskodjon azokról az állatokról, amelyek már nem “dolgozhatnak” cirkuszi előadásokban.

A szép parkban először az elefántokkal találkoztunk. A  kifutójuk melletti nézőtérről figyelhettük meg a produkciójukat.  Kicsit csodálkoztunk  azon, hogy a cirkusszal ellentétben itt mégis produkálhatják magukat, de láthatóan élvezték a játékot. A parkban sokkal ...

Találkozók sorozata Szegeden, melyek emlékezésre késztettek -  2. rész

Hosszú lenne ecsetelni városunk híres épületeit, szobrait, árvíz előtti és utáni életét, inkább csak 1-2 eseményt említenék a régmúlt nevezetes személyei kapcsán, akiknek az élete hosszabb-rövidebb ideig, vagy csak pár napig Szegedhez kapcsolódott és gazdagította Szeged jelentőségét.

A Széchenyi tér Magyarország vidéki terei közül a legnagyobb. A XVIII. század folyamán a nagy piacból alakult ki. 1950-ig vásártér volt itt, amire sajnos nem emlékszem. Számomra legérdekesebb adalék, hogy a sarkán lévő Zsótér ház első emeletéről látta meg a városba zúduló vizet Mikszáth Kálmán 1879. március 12-e hajnalán, és ő volt az első tudósítója a ...

Mennyi érdekes titkot tartogat a város, ahol élünk!

A nyári forróság múltával végre megszervezhettünk barátnőimmel két találkozót is.

Az egyik a gimnáziumi osztálytalálkozó volt, amit tavaly az érettségi találkozónkon terveztünk el. Ugyanis elhatároztuk, hogy nem várunk újabb 5 évet, mert sajnos egyre fogyatkozik a résztvevők száma, többnyire betegség miatt. Az a tervünk, hogy minden év őszén összeülünk egy kis délutáni cukrászdai beszélgetésre. Akinek ideje, kedve és főleg egészsége engedi, jelentkezzen kedves osztálytársunknál, aki eddig is gondoskodott a szervezésről évtizedeken keresztül. Reméljük, még sokáig összetartja kis társaságunkat. Most 11-en gyűltünk össze, sajnos az érettségi találkozón is csak ...

 Omlós, könnyen elkészíthető, dekoratív sütemény

Gyerekkorom kedvenc süteménye volt, anyukám gyakran készítette. Én még most is sütöm, visszaemlékezve a gyerekkori ízekre, illatokra.

 Joe és Liza

                                           Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak linkként használhatók fel, mely az eredeti forráshoz vezet !!!!

Látogass el ...

Szokatlan keresztnevek itthon, mindennapi keresztnevek Amerikában

 2020-ban Magyarországon a Zente volt a 28. legnépszerűbb fiúnév, a Benett feljött a 14. helyre. A női nevek listáján Lili a 9., Lilien a 11., Liliána a 32. helyen állt. Érdekes Liza 25., Elizabet (így!) 49. helye, és Lilibet nevű babák is vannak, miközben Erzsébet még az első százban sincs. 

A testvérem unokái Amerikában: Alexander (Sándor), William (Vilmos) és Peter. A William tavaly a 6. leggyakoribb  amerikai fiúnév volt, Alexander a 17.

 Peter 1 éves  

Érdeklődéssel figyelem a névadás divathullámait. Legfontosabbnak gondolom, hogy a gyerek elfogadja, szeresse a nevét, ám egyáltalán nem könnyű megtalálni azt a nevet, amit a gyerek egész életében szívesen ...

Főzés közben gyakran gondolok unokámra, édesanyámra, régi süteményekre…

Sikereim színhelye a konyha, mivel megromlott látásom nem  javítható, az olvasás számomra csupán vágyálom marad.

Gondolataim villámgyorsan pásztáznak a múlt és a jelen feladatai között, azaz: gondolkodom, tehát vagyok.

A kirándulásokon való gyaloglás számomra nem gond, de a lakásban való ide-oda totyogás fáraszt, elkedvetlenít.

A hajnali ébredés után eltervezem, hogy mit főzök két személyre.  A tevékenységem szempontja: csak takarékosan! Kémiai ismeretek  birtokában tudom, hogy kevés szénhidrát, fehérje, de több zöldségféle  szükséges a bőven hetven éves gyomornak.

Sok cukkini termett, jó nagyra nőttek, legyalulva, főzeléknek  ...

Megfizettem a „fűtéstudomány” elsajátításának tanulópénzét

Majdhogy észrevétlenül repült el a nyár és köszöntött be a hűvösebb, őszies idő és hipp-hopp elővettük a vékonyabb, hosszúujjú pulóvereket, kistakarót.

A fürdőszobában tollászkodva napok óta téblábolok, hogy biz’ a nem árt, ha gyorsabban öltöm magamra a ruházatot a lehűlt térben. Sarkamra álltam, nincs mese, a fürdőszobában, ha még csak őrzőlángra is, de be kell állítani a gázfűtésünket. Ezek után a cserépkályha begyújtására „vetemedtem”. Még nem kell teljes gőzzel fűteni, de egy kis langymeleg kell már késő délutánra, estére, különösen nagyfiam szobájára gondolván.

A cserépkályha fűtésének „tudományát” másfél ...

A műhelyben versenyhintókat, fogatokat, szekereket gyártanak és javítanak 

  Létezik még egyáltalán olyan ember, aki ezt a foglalkozást űzi, kérdezheti csodálkozva a kedves olvasó. Létezik bizony. Egyikük műhelyében nemrég tettünk látogatást Füzesgyarmaton.

Kedves fiatalember fogadja nyugdíjas klubunk tagjait a Galambos Sándor Hintókészítő manufaktúrában. Kiderül, hogy ő Galambos Nándor, maga is fogathajtó, a lovassport szerelmese, ám édesapja öt évvel ezelőtti halála után azonnal átvállalta a kft. vezetését.

A kovácsműhely

Elmeséli, hogy néhai Galambos Sándor okleveles kovács- és hintókészítő mester 1980-ban alapította a céget, amely 80%-ban versenyhintók, fogatok, túrakocsik és egyéb állati erővel vont ...

Víz, hegy, napfény, művészetek

A Comói-tónál annyi szépség van együtt, hogy az ember alig bírja egyszerre befogadni a színek és formák tobzódását. A tó kékje, a tavat körbe ölelő hegyek hol dúsan zöld, hol szürkén kopár oldalai, a terrakotta színű középkori házak és a bazaltszürke templomok elkápráztatják az embert. Mindehhez társul a növényzet elképesztő pompája.

Hortenzia bokrok

A kertekben és az utak mentén pineák, pálmafák, citrusfélék és olajfák nőnek, a most virágzó, óriás kerekfejű hortenziák olyan elterjedtek, mint nálunk a rózsák. A művészet nemcsak a templomokban, villákban van jelen, hanem a szépen formált kovácsoltvas kerítéseken, a régi házak  faragott kő ablakkeretein és kecses kéményein ...

Tévedésből került hozzám, de nálam végre jó helyen van

Gondolom, nemcsak velem fordul elő, hogy valamiért hirtelen nagyon fontos lesz elolvasni egy bizonyos könyvet. Valaki ajánlja, vagy olvasok, hallok róla, esetleg régóta keresek valamit, ami benne lehet éppen abban a könyvben.

Az egyik kedvenc könyvem írójáról, a nem túl ismert brit Howard Springről addig nézegettem az interneten mindenfélét, míg meg nem találtam a felesége visszaemlékezés-kötetét. A férjéről és közös életükről írt benne. Sok tétovázás után úgy döntöttem, ez a könyv kell nekem. Megrendeltem Angliából az Amazon internetes kereskedőtől. Hamar meg is jött, de nem Springné könyve volt a csomagban, hanem a férj műve, egy regénye második kötete. Az Amazon ...

Vibrálóan eleven, nyüzsgő kisváros    

Brno, németes nevén Brünn, Csehország második legnagyobb városa, az egykori Morva Fejedelemség fővárosa. Az útikönyvek mini Prágaként is emlegetik, ami nem áll messze a valóságtól. Csak valamivel több, mint 48 órát töltöttünk ebben a vibrálóan eleven, nyüzsgő kisvárosban, de szép, ápolt külsejével, tágas, levegős tereivel, ódon kis utcáival belopta magát a szívünkbe.

Mindössze 4 óra út vonattal, kicsivel több csupán, mintha, teszem fel, Budapestről Nyíregyházára utaznánk.
Kilátás a várból a városra

Kora délutáni megérkezésünk után épp csak letettük csomagjainkat és máris az óváros felfedezésére indultunk. A kicsi, barokkos stílusú szállodánk az érdekes nevű ...

A lakóhelyi egyesületben leltünk barátokra

Ifjú házasokként, két pici gyerekkel kerültünk a vidéki nagyváros újonnan épült lakótelepi lakásába. A fészekrakók lelkesedésével kezdtünk neki a tágas, vadi új lakás berendezéséhez. A szomszédok közt sok gyeses kismama volt, így pillanatok alatt barátságok alakultak ki, hasonlóak voltak örömeink és gondjaink. A lakótelep jól tervezett volt, szép játszóterekkel, jól ellátott boltokkal és a városközpont is járásnyira volt. Napközben együtt mentünk a szomszédokkal a játszótérre, este, ha lefektettük a gyerekeket, valamelyikünk lakásában gyűltünk össze és társasoztunk, dumáltunk. Csodás pár év volt.

Aztán úgy hozta a sors, hogy a fővárosba költöztünk, akkor is egy ...

Szintet lépett a  kapcsolatunk az unokámmal

Három fiúunokám van, de csak egy él közülük Magyarországon. A másik kettővel – a nagy távolság miatt – mindössze évente egyszer vagy kétszer tudtam találkozni, igaz, akkor egy-egy hónapot is együtt töltöttünk. Mára igen megritkultak a találkozásaink, a covid miatt három évig nem is láttuk egymást. Időközben felnőttek, a nagyobbik utolsó éves egyetemista, a kisebbik pedig épp oda készül. Sajnos a kötődés, ami kis korukban még úgy-ahogy megvolt, mostanra szinte eltűnt – már alig találunk közös témát.

Kolodko miniszobrokat vadászunk

Az itthoni, legfiatalabb unokámmal más a helyzet. Pici korától sokat foglalkoztam vele, vigyáztam rá, ha anyukájának dolga volt, ...

Okos libáim hagytak olvasni 

   Az olvasás szeretete nálam egészen kiskoromban kezdődött. Előbb a mese- és képeskönyvek,  majd az iskolai olvasókönyv  olvasmányai vonzottak. Az olvasási láz egyre nagyobb méreteket öltött az elemi iskola második és harmadik évében, amikor nyaranta besegítettem a libák őrzésébe az aratás és cséplés utáni időszakban.

Ott aztán lehetőségem nyílt az olvasásra a szalmakazal tövében ülve, miközben a jólnevelt libuskáim tudták kötelességüket, hogy igyekezzenek minél több elhullajtott magot begyükbe juttatni. Addig eszegették a nekik való táplálékot, amíg az elegendőnek bizonyult. Ilyenkor látványosan megnagyobbodott a begyük.  Óra nélkül is tudták, hogy mikor kell hazaindulni - nem ...