Nagyapám az első világháborúban
Ez a festmény lakásunk falát díszítette amióta az eszemet tudom. Nagymamám azt mesélte róla, hogy a képen az olaszországi Lago di Garda látható, ahol nagyapám az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és a képet egy katonatiszt társa festette. Ennél…
Ritka szórakozási lehetőséget jelentett ez a nap
Több írásomban említettem, hogy egy fővároshoz közeli kis községben nőttem fel, amely mára a budapesti agglomeráció 25000 lakosú városává nőtte ki magát. Sosem volt falu, de a gyermekkoromra visszagondolva egy igencsak unalmas, elszigetelt…
Életképek egy 100 évvel ezelőtti, falusi család mindennapjaiból
Julcsikám! Hangzik az üvöltésszerű kiáltás egy édesanya ajkáról, aki abban a pillanatban hozza világra gyermekét, amikor egy másikat elveszít.
Visszapillantva több mint száz évet, egy népes, falusi családról szólok, melynek minden…
Legkedveltebb családi időtöltésünk a társasjáték volt
Úgy gondolom, hogy az i. e. (időszámításunk előtt) rövidítés napjainkra egy másik értelmezést is nyert: internet előtt. Bizony sok mai gyerek és fiatal már el sem tudja képzelni enélkül az életét, de valljuk be, mi, meglett korúak is nagyon…
Erős szikrázás kis lánggal, sssszzzzz-szerű hang füstfelhő kíséretében, majd megszűnt házunk áramellátása. Éppen a villanyóra szekrényének közelében tartózkodva megfagyott a vér az ereimben az ijedtségtől. Egyértelmű volt, hogy nem kis baj van a villanyvezeték rendszerében. A pillanatnyi sokk után,…
Petőfi jutott az eszembe, aki oly csodálatos egyszerűséggel fogalmazta meg a régi idők közlekedési viszonyainak egyikét:
Gyi, te fakó, gyi, te szürke, Gyi, két lábam, fussatok!... Millyen áldott két csikó ez, Egyik sem kér abrakot.
Majd nagyapám is megjelenik lelki szemeim előtt, aki…
Kisunokámat, Sárikát hétvégenként uszodába viszi az édesapja. Sárika nagyon szereti ezt a programot. Jól úszik, élvezi a vizet és azt, hogy ő van az édesapja figyelmének a középpontjában, nem kell osztoznia rajta a család többi tagjával. Minden szép és jó, Sárika mégis sírva bandukolt hazafelé…
Angliában élő lányomat, unokámat múlt év októbere óta nem láttam. Már akkor is halasztott repülőjeggyel, oda-vissza karanténban tölthettem náluk egy hetet, de engem nem lehetett visszatartani.
Ők pedig, pandémia ide vagy oda, már tavasszal elkezdték tervezni, hogy 4 év után először, újra Szegedre…
Már egy ideje dédelgetem az ötletet, hogy megírjam ezt az ajánlót, de most, az afganisztáni események fényében, különösen aktuálissá vált a téma.
Véletlenül bukkantam rá Hosseini regényére, és olvasás közben teljesen magával ragadott. Olyannyira, hogy azonnal megszereztem a szerző két másik könyvét…
Egy gangos házban nőttem fel az 50-es években - 8. rész
Balatonboglári gyermeküdülő, 1949 Forrás: Fortepan
Gyerekkoromban, az ötvenes években, családunk nem járt nyaralni. Egyszer voltunk csak együtt szüleimmel és nagymamámmal a Mecsekben, amikor családi szakszervezeti…
A járvány miatt eddig igencsak korlátozott életünk időmilliói módot adtak a boldog békeidők felidézésére. Amennyiben újra utazgathatunk, mi Régiségek, (de én biztosan) előnyben részesítjük kiruccanásaink komfortját, a repülős utakat, a szállodák kényeztető kiszolgálását. Ehhez elméletet is gyártunk:…
Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években - 7. rész
Nem bővelkedtünk ruhákban azokban az időkben. Szerencsére anyukám tudott varrni, Singer varrógépén munka után és hétvégén fáradhatatlanul varrt, hogy a család a körülményekhez képest jól öltözötten járjon és a lakás se nélkülözze az…
Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években
6. rész
A hűtőszekrényt még nem ismertük azokban az években, de elődje, a jégszekrény a nyári hónapokban jó szolgálatot tett. A fából készült, bádog bélelésű szekrényszerűségbe fölülről lehetett betenni a jégtáblát, elől nyílt az ajtó a polcos…
A fiam 1973-ban, házasságunk negyedik évében született. Én majdnem 26 éves voltam, férjem 31. Akkori mércével ez már késői gyerekvállalásnak számított, de megvolt az oka. Korábbi írásaimban említettem, hogy életem nagyobb részét külföldön, egy nem nyugati országban éltem le. Párom szülei már nem…
Visszatekintve az életemre, annak legboldogabb időszaka az a 2 év volt, amit csak kislányomnak és a férjemnek, a családomnak szentelhettem, teljes szimbiózisban.
A 80-as évek elején már megvalósítottam a mai trendet, mivel 34 évesen lettem anya. Nem a karrier miatt, hanem azért, mert ekkor…