„Jóvanazúgyis?” Nem, egyáltalán nincs jól !

„Nyelvében él a nemzet.” Széchenyi István

Nagyon szeretek olvasni. Sok saját könyvem van, és rendszeres látogatója vagyok a könyvtáraknak is. Az interneten található lehetőségeket is kihasználom. Olvasok blogokat, profi és amatőr írók szösszeneteit, novelláit. Utóbbiak között akadnak kiváló, üdítően kedves, megható, szomorkás és humoros írások, és akadnak olyanok is, amelyeket olvasásra (és nyilvános publikálásra) méltatlannak tartok. Nem csak a tartalom, hanem elsősorban a helyesírás (jobban mondva, helytelen írás) miatt.

Húsz évig dolgoztam egy kiadóban. Nem kimondottan korrektorként, de számtalanszor előfordult, hogy nekem is be kellett ugranom a kéziratok, ...

Gólyát látok, szeplőt hányok, szerencsét találok!

A tavasz jötte egykori kis falumba csábított, azokhoz a drága lelkekhez, kik békés, örök álmukban hívogatnak egy-egy sírkőbe vésett névvel, nem hiába.

Érkezésemkor szokásomhoz híven körbejárom a kis és nagy utcákat, keresem az előnyös, vagy éppen hátrányos változásokat. Tekintetem egy magas beton villanyoszlopon himbálózó, megrongálódott gólyafészekre esik. Nem mozdulok, csak nézem a csüngő, szél himbálta, kiálló ágakat és a fészek aprószálas bélelését. Azt az érzést kelti, mintha egy vihar bősz hullámai sodorták volna partra, s most  segítségre várna.

Vajon hol vannak a fészek lakói? Már meg kellett volna érkezzenek! Megkérdezem a szomszédos  ház ...

Hogy volt ez régen és még régebben? 

Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években – 12. rész

Most, hogy rakom el a téli ágyneműt és veszem elő a tavaszit, jut eszembe, hogy gyerek- és ifjúkoromban e téren is mennyire más világ volt. A téli éjszakák hidegek voltak, (a cserépkályhát éjjel nem fűtötték), így tollal töltött paplannal vagy dunnával takaróztak a felnőttek, nekem gyerekként egy kis pehellyel töltött dunnám volt. A paplanok nagyon szépek voltak, fényes selyem anyaguk nagy kockákra volt steppelve. Ezáltal a paplanban lévő toll egyenletesen eloszlott, nem úgy, mint a dunnában (vagy dunyhában ?), amit rázogatni kellett, hogy a toll ne egy helyen gyűljön össze.

Kép forrása: Fortepan Bauer Sándor

Úgy ...

Vendégségben Wenckheiméknél

Ezzel a címmel invitál a felújított, és 2022 tavaszán átadott szabadkígyósi kastély, mely „meghívásnak” barátnőimmel egyik vasárnap eleget is tettünk.

A megnyitás óta tervezzük a kirándulást a hozzánk közeli, Békés megyei látványossághoz, de eddig a buszos, átszállásos közlekedés kötöttsége elriasztott bennünket. Most viszont egyik barátnőnk, aki tavaly csak kívülről láthatta a kastélyt, szívesen elvitt bennünket, hogy így ő is megcsodálhassa végre az impozáns belső terek miliőjét.

Rövid úton elérkeztünk az Ybl Miklós tervei alapján 1875-1879 között neoreneszánsz és eklektikus stílusban épült, és most felújított fenséges épülethez. Érdekesség, hogy Wenckheim ...

A világ harmadik legszebb mozija

Meglehet, keveseknek van tudomása arról, hogy április 30. a magyar film napja. 2018 óta ünnepeljük annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első, tudatosan rendezett magyar mozgófilmet az Uránia Tudományos Színházban. Kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél állította össze, címe A táncz, témája a tánc története volt az ókortól a 20. századig. A jeleneteket Zsitkovszky Béla vette fel az épület tetőteraszán. A kor olyan ünnepelt dívái táncoltak benne, mint Blaha Lujza, Márkus Emília, Fedák Sári stb. Sajnálatos módon a film elveszett, csak néhány fotó maradt az utókorra a forgatásról, valamint az előadás nyomtatott szövege és a színlap.

              ...

Ez a püspökkenyér  takarékosan elkészíthető, ha maradék tojásfehérjéket lefagyasztunk, majd kiengedve, felverve, azokat használjuk. Gyorsan elkészül és nagyon finom. 

A részletek kiderülnek Liza és Joe 3 perces videójából.

Videó: Joe

Recept: Liza

L átogass el közénk, blogunk

   facebook csoportjába,   

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

Bloggereink így bonyolítják le az átpakolást

Minden évben tavaszi, őszi programom az új szezon kezdetén a ruhák pakolása. Szerencsés vagyok, mert minden lakásunkban volt beépített gardróbszekrény, sőt a mostani lakásunkban szellőzős gardróbszobácska van (viszont nincs se spájz, se pince). Tulajdonképpen szeretem is a háztartásnak ezt a részét, a ruhákkal való foglalkozást, tisztán tartást, pakolgatást, kisebb javításokat, mert ennek a munkának van látszata és mert ezt még mindig meg tudom csinálni egyedül.

Több mint 20 éve olvastam, hogy a háztartási balesetek legnagyobb része a létrára mászással kapcsolatos. Ezután vettem a nagyon biztonságos létrát, amit könnyen viszek ide-oda.

Pulóverek a simítózáras ...

Ne csak a lányok értsenek a háztartáshoz! Annuska emlékére

A mi nemzedékünk szinte semmit nem tanult az iskolában a háztartásról. Amit összeszedtünk, azt otthon leshettük el, már ha az édesanyánknak még maradt energiája és törekvése a napi 8 órás munka mellett arra, hogy bevonja az ember lányát/fiát a főzésbe, mosásba, takarításba – jóllehet a háztartástan oktatása (még Magyarországon is!) több száz évre tekint vissza.

1627-ben Pozsonyban az angolkisasszonyok apácarendje leánynevelő intézetet hozott létre, ahol a bentlakó növendékek minden ismeretet elsajátíthattak, ami a háztartásvezetéshez szükséges – írta Pukánszky Béla neveléstörténész  professzor A nőnevelés története c. munkájában 2013-ban. ...

Egy felejthetetlen délután
 

 Egy kellemes gyerekkori emlék villant fel a múltból: egy szép, nyári vasárnap délután, amit szüleimmel töltöttem városomban.

Sétánk közben betértünk a város központjában lévő zenés, szórakoztató kerthelységbe szomjunkat oltani. A pódiumon Tinka Pista zenekara szórakoztatta a nagyérdeműt.

Kép forrása: Fortepan

A  zene hallatán édesanyám megtorpant, mintha gyökeret vert volna mindkét lába. Édesapámhoz fordulva kérdezte: Te apja, ezek a zenészek honnan tudják a kedvenc nótámat, a „Gyöngyvirágos kiskertemben mosolyog a napsugár is-t ?” Apja jókedvűen válaszolt: ”Rád van írva, anyja!”

A hegedű és a többi hangszer oly meghatóan szólalt meg a zenészek keze alatt, hogy amíg a ...

Egy kertes házban mindig történik valami

A szürke hétköznapoknak nevezett hétköznapok se nem szürkék, se nem egyhangúak egy kertes családi házban. Mindig adja a tennivalót előre tervezhető és előre nem látható történésekkel. Ez utóbbiakból íme néhány morzsa.

-Kiskerti tanácsok: A pacsirta énekét meghallva az első tavaszi napsugárral töltsd fel magad egy nagy adag lelkesedéssel,  nézz körül az udvar táján és tervezd meg a tavaszi munkák rendjét! Sándor-József-Benedek hozott meleget, így téli nagykabátod pihenőre helyezed. Elő a nyári pólóval és napsütötte melegben vesd el a korai zöldségeket. Azt hiszed itt a tavasz. De nem ám. Mindezek után beköszönt az áprilisi tél. Nagykabát vissza a szekrényből, leginkább ki ...

Visegrádtól alig pár kilométerre található egy kellemes kirándulóhely , a Bertényi Miklós Fűvészkert és a Pisztrángos Tavak. Az éledő természet szépséges arcát mutatta és kényelmes sétára csábított.

Videónkból kiderülnek a részletek:

L átogass el közénk, blogunk

   facebook csoportjába,   

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

Szép dísze lehet a húsvéti asztalnak 

Ez a recept a családunkban öröklődik és mindig óriási sikere van. Hogy miért lambada a neve, azt nem tudnám megmondani. Egy viszonylag gyorsan összeállítható, finom, mutatós és kiadós süteményről van szó. 

Hozzávalók

a tésztához:

8 tojás

30 dkg cukor

8 evőkanál meleg víz

4 evőkanál kakaópor

1 csomag sütőpor

25 dkg liszt

a krémhez:

3 dl tej

1 csomag vaníliás pudingpor

1 vaníliás cukor

25 dkg vaj vagy Ráma margarin

10 dkg porcukor

ízlés szerint rum vagy aroma (elhagyható)

a mázhoz:

10 dkg vaj vagy Ráma

3 evőkanál kakaópor

10 dkg porcukor

1 evőkanál tej

vagy kész tortabevonó

Elkészítés

A tojások sárgáját a cukorral ...

Mi, nagyszülők is felelősek vagyunk személyiségük alakulásáért!

Napjainkban sokat vitáznak arról, hogy neveljük, vagy „csak” szeressük, kényeztessük az unokákat.

Szerintem a helyzet adja, hogy épp melyik aspektus kerül előtérbe, egyik nem zárja ki a másikat. Gondolom, minden nagyszülő szándéka, hogy a társaságában jól érezze magát az unoka, és hozzájáruljon boldog gyerekkorához, majd kedves, érdeklődő, jómodorú felnőtté válásához.

Mivel ők a szemünk fényei, a legjobb énünket hozzák ki belőlünk, és ha mi boldogok vagyunk a velük töltött időben, ez csak jó hatással lehet hangulatukra, lelkükre. Gondoljunk csak arra, mennyit játszunk, akár négykézlábra ereszkedve, vagy vidám zenére táncra perdülünk ...

Gyermekkori örömöket megidézve

Sokszor eszembe jut, milyen sok jót, hasznos tudnivalót, praktikus fogásokat tanultam kisgyermekként a nagyszüleimtől. Hiszen a napok nagy részét velük, a közelükben töltöttem, ők jobban ráértek tanítgatni, minden praktikus dolgot megmutatni, türelmesen megmagyarázni és lépésről lépésre megtanítani nekem. Ma más tempójú életet élünk, sok apró csoda észrevétlen marad, pedig olyan jó érzés fog el, ha eszembe jutnak mozdulatok, a jóra való intések, simogatások: a kicsi, pelyhes csirkék rebbenése puha tenyeremben, bizonytalan mocorgásuk, riadt csipogásuk, csöndes pihenésük.

Tél végén, februárban a legszebb tojásokat kiválogatva elkészítettük a kotlóstyúk fészkét, az ráült, lábával ...

Kommunikáció a múlt század 50-60-as éveiben

Egy főváros közeli kis községben nőttem fel. A 60-as évekig a világgal való kapcsolatot a nagy böhöm rádiókészülékünk, a kisbíró és a postás jelentette számunkra. Na meg apukám, aki Pesten dolgozott és időnként közvetített  az ott élő rokonaink és családunk között. A rádióból megtudhattuk a nagyvilág és az ország híreit, ám szűkebb pátriárkánk fontosabb történéseiről leginkább csak a kisbírótól értesültünk. Ki is volt ő?

A Wikipédia szerint „A kisbíró (dobos, gornyik, községi szolga, plájás, város cselédje) régi magyar községi, városi alkalmazott, aki a községi bíró alárendeltjeként a hivatali helyiségeket takarította és fűtötte, küldeményeket ...