2012. jan 06.

Ákoska és a taliga

írta: Régiségek blog

Mint a tengernyi játék nagy része, a "taliga" is a nagyobb testvérektől megörökölt játékszer. Mikor már Áki akkora lett, hogy a lábacskái sétálni akartak, ez a remek segédeszköz visszakerült a "játékraktárból" és a mozgékony, mászóművész kisfiú birtokba vette a taligát!

Én azelőtt ilyen játékot nem láttam – vagy ha láttam is, nem tudtam, mire való. Az is lehet, hogy kocsinak hívják, de nekem a taliga szó jött a számra, így ez a hangulatos, népies megnevezés rajta maradt. A taliga már a harmadik gyereket szolgálja, de elnyűhetetlen, törhetetlen, tökéletes darab.

Áki olyan erővel markolja a fogantyúját, hogy a kis kezét alig lehet lefejteni róla. Nagyokat kacagva, kurjongatva tolja a ...

Tovább Szólj hozzá

2011. dec 29.

HÚSOS RAKOTT KARFIOL

írta: Papá Stefano

Remélem, hogy mindenki gyomra kipihente a karácsonyi ünnepi menüt, és már a szilveszteri bőségtálak kínálatára vár. Most egy olyan ételt kínálok, ami kíméli a gyomrot, de minden megtalálható benne, amit egy húsos ételtől el lehet várni. Gyakran készítenek rakott káposztát, kelkáposztát, sőt rakott tésztát, de nem nagyon hallottam hússal rakott karfiolról. Úgy döntöttem kipróbálom. Elkészítettem, és mit mondjak finomra sikerült, nem terhelte meg a gyomrunkat és kiadósnak bizonyult.

Hozzávalók:

1 fej karfiol,

30-40 dkg. darált hús (ez lehet, sertés – én ebből csináltam – pulyka, vagy csirkehús),

2 maréknyi rizs,

fél doboz kukoricakonzerv,

3 tojás,

10 dkg reszelt sajt

3 dl. olaj,

1 nagy ...

Tovább Szólj hozzá

2011. dec 17.

Madárkukkolás mosogatás közben

írta: S. Cecilia

harkály

Madáretetőnk igen népszerű a téli hónapokban, mert fekete, nagyszemű napraforgó maggal van tele. Az elsődleges vendégeink a cinegék, de a magok idecsábítják a zöldikéket is. Sőt, idén ideszokott két galamb is. Igaz, ők nem férnek be a kicsi madáretetőbe, de kitartó próbálkozással mégis sikerül hozzáférniük a magokhoz.

Mondhatom, megdolgoznak az eleségért. Órákig ücsörögnek a madáretető tetején és mindenféle trükkel próbálkoznak. Az egyik a madáretető tetején ülve fejét lehajtva csippenti fel a magokat. Míg egy másik a szárnyaival csapkodva, lebegés közben szedegeti ki a finom falatokat. A galambpár minden reggel megjelenik és jól belakmározik, miközben férjem-uram – ha ...

Tovább Szólj hozzá

2011. dec 16.

A Mikulás jött, látott, és győzött!

írta: Régiségek blog

Amikor a szokásos - mindig más lakásában sorra kerülő - összejövetel keretében meghívtam magamhoz barátnőimet, még szó sem volt igazi Mikiről! Egyik nap a házunk aljában lévő bolt ajtaján egy közleményre figyeltem fel, mely szerint december 6-án 4-től 5-óráig a boltban a Mikulás várja a gyerekeket. Nosza az agyam beindult, megkértem a boltos lányt, tudakolja meg, feljönne-e a Mikulás 5 óra után hozzám. És igen, a Mikulás jött, látott, és győzött!

Mi pedig heten visítottunk, mikor a Mikulás teljes harci díszben, a krampusz és két kismanó társaságában bejött a lakásba! Csomagokat osztottak a "hét kislánynak", akik alig hittek a szemüknek! Azt hitték, hogy már a meghívásukkor elterveztem az egészet, ...

Tovább Szólj hozzá

2011. dec 12.

REMÉLEM, ÁKI MAJD MAMÁNAK SZÓLÍT

írta: Régiségek blog

Az én kis Ákoskám már 16 hónapos nagy legény, és őkelme így is viselkedik. Tudjátok, Ákoska nem az unokám, de az érzéseim ugyanazok, mintha az enyém lenne... Szerintem rosszabb vagyok egy elfogult nagymamánál, akinek legszebb, legjobb, legügyesebb az ő unokája!

Áki igazi örökmozgó, az étkező székeit el kellett húzni az asztaltól, mert a székre mászva az asztalon köt ki. Onnan aztán igazán nagyot tudna esni... Igaz, hogy önállóan menni még nem tud, de önfeledt pillanataiban önállóan lép egyet-kettőt, sőt valamelyik nap 4-5 lépést tett felém égnek emelt karokkal, nagyokat nevetve! Tehát tud menni a kis bitang, de kényelmesebb neki "rogyasztani" a térdét és szélsebes mászásba kezdeni. Áki még nem mond ...

Tovább Szólj hozzá

2011. nov 29.

KESERÉDES TÖRTÉNET

írta: S. Cecilia

Kedves meghívásnak tettünk eleget a minap, Ida barátnőmhöz voltunk hivatalosak ebédre. Barátnőm élete most jócskán megváltozott, súlyosan beteg, kilencvenéves édesanyját vette magához.

Gondolatban régóta készült erre. Amikor mostani házát építtette, eleve úgy tervezte, hogy legyen hely szüleinek benne, ha egyszer szükség lesz rá. Édesapja már korábban elhunyt és Mama, ahogy Ida szólítja őt, most került olyan állapotba, hogy szükségessé vált a felügyelete.

Mama bűbájos teremtés, boldogan veszi át a birsalmasajtot, amit neki vittünk, imádja a birsalmát, néhány darab ott illatozik az asztalán. Mama nagy kertész volt, háza kertjében mindenfélét termesztett, a különleges bambuszokat kedvelte a ...

Tovább Szólj hozzá

nyugdíjas időskor idősgondozás idős szülő idősek tisztelete

2011. nov 26.

BORONGÓS, ŐSZI HÉTVÉGE

írta: S. Cecilia

Mit csinál az ember egy őszi borús szombaton, amikor nincs semmi különös program?

Hát például takarít. Szépen, kényelmesen. Nem kell sietni, nem jönnek vendégek, nem vonz a telek a megannyi halaszthatatlan kerti munkával és a jó idővel, amit ki kell használni. Ilyenkor az ember/az asszony nekiáll, hogy bepótolja mindazt, amit egész nyáron elmulasztott. Előveszi a monstert, azaz a gőzölős szörnyet, melyet élete párjától kapott ajándékba. De ez olyan high-tech, hogy kell hozzá egy férfiember, aki összerakja, beüzemeli, kipróbálja. Aztán a padlón való négykézláb súrolás már igazán asszonynak való munka. És ha kész, lehet gyönyörködni benne, hogy csillog-villog a konyha padlója, Lucy cica még majd hasra ...

Tovább Szólj hozzá

2011. nov 11.

EGY NAP BÉCSBEN

írta: S. Cecilia

A kétfejű sas

Kedvelem ezt a várost. Életem különböző állomásain fontos szerep jutott neki. Évente legalább egyszer mostanában is meglátogatom, varázsa, eleganciája mindig lenyűgöz.

A Ferstel palota udvara a Herrengassen

Novemberi napfényben ragyogott az egykori császárváros, amikor Budapestről megérkezve leparkoltuk az autót a Schottenringen. A monarchiabeli nyelvek közé afrikaiak és ázsiaiak is keveredtek, úgy tűnik, Bécs most is szívesen fogadja magába az idegeneket.


Itt lakott Mozart 1781-ben

A Herrengassén végigmenve megcsodáltam azokat a palotákat, amelyekben a ...

Tovább Szólj hozzá

2011. okt 26.

MÍNUSZ 20 KILÓ - ÚJRA RÁMJÖN A FEHÉR KOSZTÜM!

írta: Régiségek blog

Tavaly novemberben kezdtem el orvosi tanácsra azt a fogyókúrát, amelyet ugyan már befejeztem, de az eredményét, a mínusz 20 kilót próbálom tartani jelenleg is. Kinevethettek, de az imádott fehér kosztümöm szoknyája volt a fő motivációs erő - ugyanis ez a szoknya kb. 18 éve jött rám utoljára!

Ez a "tartás" abban nyilvánul meg, hogy a szénhidrátoktól továbbra is tartózkodom, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy néha-néha egy kis kilengést megengedek magamnak. De a lelkiismeretem nem engedi, hogy úgy egyek, ahogy szeretnék, mert igen rövid idő alatt visszakúsznának rám a keservesen leadott kilók. Minden reggel a mérlegre állással kezdem a napot, ha picit többet mutat, aznap megszorítás következik. Amikor itt a ...

Tovább Szólj hozzá

2011. okt 20.

ÚTRA KELTEK A FECSKÉK, SZAPORODNAK A PINTYEK

írta: Sári 73

Ahogy a legutóbbi írásomban beszámoltam róla (Életképek egy szép, régi házból), minden évben az ajtónk feletti fészekben költenek a fecskék. Szeptember közepén a kis vándormadarak útra keltek. A pintyeim is megnőttek, a két fióka már tízhetes volt, amikor kikelt a következő fészekalja madárka.

Ezen a nyáron augusztusban már másodszorra költöttek a fecskék. Aggódtam, hogy fel tudják-e nevelni a fiókákat a költözésig, de szerencsére hosszú, meleg nyár volt. Sikerült lefényképeznem a három fiókát, amikor éppen repülni tanultak. Ültek a korláton és a mama aggódva figyelte őket. Szeptember közepén azután útra keltek, hogy a telet melegebb éghajlaton töltsék.

A pintyeim is ...

Tovább Szólj hozzá

2011. okt 14.

A BANDY-LÁNYOK VISSZAHOZTAK A BLOGBA

írta: Lujza65

Ez most nem olyan könnyű: csaknem 4 hónapja nem jártam a blogban. Sok minden történt a nyáron. Talán a legfontosabb a második unokánk születése, egy bő hónappal az előtt, amikorra vártuk, egyben pár nappal az után, hogy 3 hétre elutaztunk a világ másik felére, a család másik felét meglátogatni.

Még mindezek előtt belebonyolódtunk egy lakás-felszámolásba, eladásba, az adásvételi szerződés aláírására szó szerint percekkel a fent említett utazás előtt került sor. Bár már február, az édesapám halála óta foglalkoztam a lakásban felgyűlt holmik selejtezésével, a teljes, szomorú kiürítés az utazás utánra maradt, addigra persze sürgősen.

Így esett aztán, hogy a blog háttérbe szorult, és ott is maradt egész ...

Tovább Szólj hozzá

2011. okt 09.

VÉGRE, A MACSKÁK!

írta: S. Cecilia

Több évtizedes vágyam teljesült: sikerült élőben megnézni a Macskák című musicalt a Madách színházban. Már szinte feladtam a reményt, hogy valaha is jegyet kapjak az előadásra, de az ötlet, hogy unokámmal nézzük meg együtt, új lendületet adott a jegyvadászatnak. És láss csodát, sikerült. Lillának élete első nagyszínházi élménye, nekem feledhetetlen délután volt az előadás.

Persze kicsit izgultam, hogy az ötéves Lilla végig bírja-e nézni a majdnem háromórás zenés-táncos darabot, melyben egy szó szöveg sincs,- és hogy jól fog-e látni a 14. sorból. Aggodalmaim feleslegesnek bizonyultak. Attól kezdve, hogy a színpadon gomolygó füstből kibontakoztak a macskák és felcsendült a zene, ...

Tovább Szólj hozzá

2011. okt 05.

Három múzeumlátogatás:kultúra-szépség-boldogság túra

írta: Régiségek blog

Kihasználva a gyönyörű őszi időt, felruccantunk Pesten lakó barátnőnk hívására egy kis kultúra-szépség-boldogság túrára. Meglehetősen sűrű programot állítottunk össze. Első utunk a nemrégen megnyitott Dél-Kelet Ázsiai Aranymúzeumba vezetett (Andrássy út 110), ahol a tulajdonos-alapító dr. Zelnik István tartott tárlatvezetést.

A z elegáns palota, az előkertben álló szobor megteremtette az alaphangulatot. A hátsó kert láttán pedig szemünk-szánk tátva maradt a csodálkozástól.

Vízesés, csobogó, szobrok, padok, álomszép növények, ezerféle orchidea! Minden jelző kevés és semmitmondó a látványhoz képest, ami fogadott bennünket! No és a kiállítási ...

Tovább Szólj hozzá