A triciklis fagylaltos csak vasárnap jött a faluba
A mi falunkban az ’50-es években nem volt cukrászda, ma sincs. Nyaranta, néha egy-egy vasárnap egy jólelkű (és jó üzleti érzékű) cukrász, egy triciklis fagylaltos kocsival átkerekezett a szomszéd városból. 2 vagy 3 ízű fagylaltot árult: csokit,…
Egy kis nyelvészkedés
A napokban felhívott egy kedves barátnőm, beszélgetni kezdtünk. Éppen ebéd után voltunk mindketten, és félórányi csevegés után jutott eszünkbe, hogy iparkodni kéne a mosogatással, mert különben odaszárad az ételmaradék a tányérokra.
- Ma örömmel – holnap körömmel – így…
Brigitta tanácsai: mit tegyünk, ha a barack nem puhul meg?
Kedves elszánt lekvárfőzők!
Előző írásom a blogban a sárgabaracklekvár főzéséről szólt, próbáltam hasznos, bevált tippeket adni a lekvárfőzéshez. Sok-sok év tapasztalatait írtam le, nem gondolva azt, hogy nálam is előfordulhat, hogy nem…
A változások átírták a falu életét
Figyelemre méltó az a törekvés, hogy a természetvédő állampolgárok napirendre tűzik fák ültetését, évente pedig megemlékezünk a „madarak és fák” napjáról. Régmúlt időkből tudjuk, hogy növény, állat és ember élete között milyen szoros összefüggés…
Mi mintáztuk és varrtuk a szoknyákat
A divat az ember megjelenésével vette kezdetét, azóta változik, fejlődik. Gondoljunk az első emberpárra, Ádámra és Évára, kik a paradicsomból való kiűzetésük következtében jöttek rá, hogy nem elegendő számukra a fügefalevél, azaz az Ádám-kosztüm. Az…
Elbűvölő a 138 éves Operaház szépsége
Kíváncsi Régiségek lévén elhatároztuk, hogy megnézzük a korszerűsített, megszépült Operaházat. Csoportos látogatásra jelentkeztünk be, barátnőimmel csodálatosan szép időt fogtunk ki az utazásra.
Az Operaházunk, melyet 1884. szeptemberében nyitottak meg, az…
Mintha sivatagi oázisba érkeztem volna...
Természetesen nem sivatagi túrára készültem, de majdnem olyan nehéz volt rávenni magam a visszerem műtétjére, mint egy sivatagi kalandra. (Pontosan 30 éve halasztgattam...)
30 évvel ezelőtt esztétikai okból, majd egyre inkább a fájdalom és a…
Anyák napi visszaemlékezések
Anyáink régóta nem élnek már, anyák napján mégis mindig megemlékezünk róluk, mindenki a maga módján. Minél öregebbek leszünk, annál jobban hiányoznak.
Érdekes, hogy milyen sokunk édesanyja volt hosszabb-rövidebb ideig varrónő. Régebben a konfekció ruha még nem volt…
Családtagjaink varrták legszebb ruhadarabjainkat
Hárman voltunk lánytestvérek, így természetes volt, hogy a kinőtt ruhát mindig a kisebb örökölte. Én voltam a harmadik gyerek. Az iskolában kötelező volt a köpeny, így legalább nem látszódott a szerényebb öltözetünk. A sors úgy hozta, hogy a férjem…
Költészet napi gondolatok
Április 11-e a Magyar Költészet Napja. Évről évre országszerte sokféle érdekes, színes rendezvény emlékeztet bennünket: milyen sok szép vers gazdagítja irodalmunkat. Mai költők versei vagy régebbi korok szép költeményei ilyenkor megelevenednek. A versmaraton hivatásos…
Végre újra összejöttünk
Mi szépkorúak, ücsörgünk semmitevésünk közepette. Ráérünk. Senki, semmi nem zavar. Nekünk már az idő sem pénz. Időmilliomosok lettünk. Bár, ha az idő is hasonló lábakon járna, mint mi, sokáig baktathatnánk utolsó állomásunkig.
Nem panaszkodunk azért, hogy az idő magával…
Az írás eszközeinek fejlődése
Lúdtoll és kalamáris - a mai kor szülöttei számára e két szó vajmi kevéssé értelmezhető. Hát még ha a palatáblát és palavesszőt is megemlítem!
A mai fiatalok mindennapos eszköze az okostelefon, a számítógép, a tablet, az iPed és a többi, és talán el sem tudják…
Szolidaritás: segítettünk egymásnak felzárkózni
Szólni kell a szolidaritásról is, ez meghatározó érzés volt mindannyiunkban. Segíteni egymásnak! – így volt természetes. A felsőbb évesek nem kitolni akartak velünk, hanem – bár éreztették velünk, hogy ők már ’nagyok’ - segítettek eligazodni a…
Kimenő hetente kétszer - 2. rész
Lehetőségek, ünnepek
Az Ottlik Géza által leírt kollégiumi kötöttségek szigorához képest valamivel szabadabban éltünk, nem csak kötelezettségeink, lehetőségeink is voltak. Volt hangversenybérletünk, járhattunk színházba, tánciskolába, néha még a vasárnap…
Szigorú szabályok, redukált magánélet
1.rész: Kötelezettségek, szabályok, korlátok
Nemrég újra elolvastam Ottlik Géza Iskola a határon című könyvét. Meglepett, mennyire mélyen érintett most, idős koromban a tizenévesek kíméletlensége, a kollégiumi pozícióharcok, a merev, intézeti szigor és…