Elbűvölő a 138 éves Operaház szépsége

Kíváncsi Régiségek lévén elhatároztuk, hogy megnézzük a korszerűsített, megszépült Operaházat. Csoportos látogatásra jelentkeztünk be, barátnőimmel csodálatosan szép időt fogtunk ki az utazásra.

Az Operaházunk, melyet 1884. szeptemberében nyitottak meg, az Andrássy út egyik, ha nem a legnagyobb ékessége. Ybl Miklós tervei alapján építették meg, és híres művészek sora segítette díszíteni, szépíteni az épületet.

Nagyon igyekezhettek, mert a megnyitóra érkezett Ferenc József császár így fakadt ki: Engedélyeztem a magyaroknak hogy építhessenek operaházat, de nem lehet nagyobb a bécsinél. De azt nem mondtam nekik, hogy szebb nem lehet. Erre megépítettek egy olyan ...

Szeretünk új helyeket felfedezni, most egy frissen átadott sétányról számolunk be.

A  XX. kerületben, Pesterzsébeten, a Soroksári-Duna partján új pihenő- és sétálóhely létesült.  A csónakházak élték itt fénykorukat egykor. Mostanság felújítva, új szerepkörben éledtek fel és egy új sétány teszi kellemessé a sétát, pihenést.  Nézzétek meg videónkat!

Látogass el közénk, blogunk

  facebook csoportjába,  

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

Mindig izgatottan várom, hova repít el a történet  

Úgy kerültem  iskolába, hogy nem tudtam sem írni, sem olvasni, sem számolni.  Akkoriban ez volt a természetes. Ami nem jelenti azt, hogy nem foglalkoztak velem és a testvéreimmel otthon. Anyukánk és nagymamánk rengeteget mesélt nekünk. Többnyire fejből, mert a könyv ritka vendég volt nálunk. Anyu még a varrógép mellett ülve is szórakoztatott bennünket, hol  vele vagy valaki mással megesett igaz történetekkel, hol tündérmesékkel, hol mondókákkal, versikékkel, dalocskákkal. Aztán ahogy az iskolában megismerkedtem a betűkkel, amelyek – legnagyobb örömömre - szavakká, majd mondatokká álltak össze, onnantól kezdve nem volt megállás. Először csak az olvasókönyvemen rágtam át ...

Mintha sivatagi oázisba érkeztem volna...

Természetesen nem sivatagi túrára készültem, de majdnem olyan nehéz volt rávenni magam a visszerem műtétjére, mint egy sivatagi  kalandra. (Pontosan 30 éve halasztgattam...)

30 évvel ezelőtt esztétikai okból, majd egyre inkább a fájdalom és a trombózistól való félelem okán éreztem szükségét a megoldásnak.  Az utóbbi években az egészségügyi intézmények közti eligazodás és a megfelelő  kiválasztása okozott gondot, de a helyzet megérett a megoldásra.

A veresegyházi Misszió Egészségügyi Központot választottam, mivel itt egynapos sebészet is működik és kedvező véleményeket hallottam róla.

A recepció telefonszámát hiába hívogattam, nem jártam sikerrel, ezért e-mailt ...

Mint   jordániai utunk 1. részében utaltam rá,  alkalmunk nyílt 2 napos fakultatív kirándulás keretében a Szentföldre, azon belül is legfontosabb részére, az Izraelben lévő Jeruzsálembe lépni (2010-es utazásunk felidézése). A „Szent város” a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám olvasztótégelye, éppen ezért fontos zarándokhely.

Izgatottan vártuk a történelmi helyszínek megpillantását, az ősi város miliőjének hatását Jézus kereszthalálának kövezetén lépkedve. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává.

Az óváros része a város fölé emelkedő a Templom-hegy. Az óvárost  Nagy Szulejmán idején 1538-ban vették körül fallal. A 4018 m hosszú, 12 m magas ...

Anyák napi visszaemlékezések

Anyáink régóta nem élnek már, anyák napján mégis mindig megemlékezünk róluk, mindenki a maga módján. Minél öregebbek leszünk, annál jobban hiányoznak.

Érdekes, hogy milyen sokunk édesanyja volt hosszabb-rövidebb ideig varrónő. Régebben a konfekció ruha még nem volt olyan elterjedt, inkább a varrónők elégítették ki a nők ruházkodási igényeit. Másrészt – főleg kisebb településeken – nem volt túl sok választásuk a dolgozni kívánó nőknek. Varrónőnek lenni megbecsült foglalkozás volt és szerény, de biztos jövedelmet jelentett.

Anyukám varrónőként jó érzékkel formálta az asszonyok ízlését

Édesanyám szeretett volna tanulni, érettségizni, de a családja szegény volt. 15 ...

Betekintés a mesés keleti világba

Fiatalkorom óta vonzanak a határainkon túli természeti szépségek, kultúrák is. Ezért elég sok helyen megfordultam már, és remélem még lesz lehetőségem megvalósítani bakancslistám néhány tervét.

Európai utazásaink után gyerekkori barátnőmmel megcéloztuk a Közel-Keleten fekvő Jordániát 12 évvel ezelőtt. A TV utazási ismeretterjesztő műsoraiból megcsodált Petra már évekkel azelőtt álmaink tárgya lett, ahol a természet és az ember alkotásai meseszerűen összefonódnak, a több, mint 2000 éve élt nabateusoknak köszönhetően. Emellett a Vörös tenger is csalogatott bennünket, mint vízimádókat.

Szállodánk

Az egyik utazási iroda szervezésében 2010. május elején megvalósíthattuk ...

Családtagjaink varrták legszebb ruhadarabjainkat

Hárman voltunk lánytestvérek, így természetes volt, hogy a kinőtt ruhát mindig a kisebb örökölte. Én voltam a harmadik gyerek . Az iskolában kötelező volt a köpeny, így legalább nem látszódott a szerényebb öltözetünk . A sors úgy hozta, hogy a férjem is tudott szabni - varrni, nagyon jó érzéke volt megállapítani, hogy kinek mi áll jól, mai szóval élve stylist lehetett volna, de csak hobbiból űzte. Ezeket a ruhákat a 70 - 80 - 90 -es években készítette, de talán még a mai időkben is lehetne viselni. A mostani divat és ruhaipar szerény véleményem szerint nem kedvez a mi korosztályunknak.

Ezt a kétrészes, tojáshéj színű ruhát szívesen viseltem. Vékonyabb anyagból ...

Mézeshetek szülőkkel és testvérekkel

Melyik lány nem álmodik romantikus esküvőről, tengerparton, luxusszállodában eltöltött mézeshetekről,  ötcsillagos lakosztályról,  ahol előre bekészített pezsgő, eper és virágözön várja őket? Bizonyára sok boldog párnak jutott  osztályrészül ilyesmi, a mi 53 évvel ezelőtti nászutunk azonban sokkal prózaibb volt, és bizony, kissé lehangoló is.

Amikor összeházasodtunk, gyakorlatilag semmink sem volt. A férjem nemrég szerelt le a hadseregtől, szülei már korábban elhunytak, kezdő fizetéséből épp csak a megélhetésre futotta. Én még egyetemista voltam, az esküvőnk költségeit  a szüleim állták. Ők sem bővelkedtek anyagiakban, ezért a hagyományos értelemben vett nászutazás ...

Tavaszi ágak, vadvirágok vázában

Tavaszonként megismétlődő csoda, ahogy a fák, bokrok, virágok éledeznek, a rügyekből, bimbókból levelek és virágok lesznek.   Kedvenc időtöltésem, hogy vadvirágot szedek és a bokrokról és fákról egy-egy kis hajtást lecsípek, beviszek, így szinte becsempészem a tavaszt a lakásba.  Kreatív tevékenység  a növényeknek a legmegfelelőbb vázát megtalálni és a lakásban oda helyezni, ahol a legjobban érvényesülnek. Ősszel ez a fajta virágrendezés még látványosabb a sok, színes termés miatt.

Idén tavasszal lefényképeztem mit, mibe és hová tettem. A képmontázs két képéből az egyiken az látszik, hogyan néz ki a tavaszi kompozíció és a másikon lefényképeztem a környezetét, hogy  ...

Vidám kirándulás szomorú pillanatokkal

Évente legalább kétszer találkozom egykori óvónő kolleganőimmel, akikkel mindannyian nyugdíjasok vagyunk, így akár nyugdíjas találkozónak is betudhatók az egynapos belföldi kirándulásaink. Az ötletgazda és a főszervező a legaktívabb, legfiatalosabb társunk Zsuzsa, aki mindannyiszor garantálja a jó hangulatot.

Legutóbb a kalocsai térségben fekvő Hajósra kirándultunk egy busznyira növekedett létszámmal. A 11 óvónő mellett ugyanis 20 kedves vendéggel is bővült csapatunk Zsuzsa fiatalabb barátaival.

Az ilyen kirándulások nem maradhatnak az adott helyi látványosságok, érdekességek nélkül, hiszen az érdeklődésünknek, kíváncsiságunknak a korunk, és némelyikünk fizikai hanyatlása ...

Költészet napi gondolatok

Április 11-e a Magyar Költészet Napja. Évről évre országszerte sokféle érdekes, színes rendezvény emlékeztet bennünket: milyen sok szép vers gazdagítja irodalmunkat. Mai költők versei vagy régebbi korok szép költeményei ilyenkor megelevenednek. A versmaraton hivatásos előadói, vagy a rendhagyó irodalomórák diák szereplői örömmel mondanak verset.

Jó hallgatni a szép előadásokat, sokszor magunk is bekapcsolódunk egy-egy versszak erejéig. Csak utólag vesszük észre, hogy ilyenkor egészen más lelkiállapotba kerülünk.

Petőfi emlékév van: ennek apropóján, de a memóriánk erősítése kapcsán is jó lenne ismét verseket tanulni. Levettem a polcról a Petőfi kötetet (a neten is hozzáférhetők a ...

Végre újra összejöttünk

Mi szépkorúak, ücsörgünk semmitevésünk közepette. Ráérünk. Senki, semmi nem zavar. Nekünk már az idő sem pénz. Időmilliomosok lettünk. Bár, ha az idő is hasonló lábakon járna, mint mi, sokáig baktathatnánk utolsó állomásunkig.

Nem panaszkodunk azért, hogy az idő magával ragadta ifjúságunkat, szépségünket, talán még egészségünket is. Belenyugszunk. Mondják, ez így természetes. Fellebbezni sincs módunk. Éldegélünk, szerényen munkálkodunk, ha bírunk. Most a járvány enyhülésével már megpróbálunk összejönni egy kis regeneráló csevejre, eszmecserére.

Baráti társaságunk összeszokott tagjai igen hiányolták a gyakori összejöveteleket, melyek általában sokoldalúak, tartalmukban ...

Gyors, omlós sütemény

Ennek az omlós, finom süteménynek nagy sikere volt családom körében, ezért elhatároztam, hogy itt is megosztom. A húsvéti asztalt is feldobhatjuk vele a hagyományos kalács mellett.

Hozzávalók 10 darabhoz:

A tésztához:

10 dkg vaj

6 dkg cukor

1 tojás

30 dkg liszt

7 dkg tejföl

fél teáskanál sütőpor

5 gramm vaníliáscukor

egy csipet só

A töltelékhez:

30 dkg túró

5 dkg  cukor

1 cs. vaníliáscukor

1 tojásfehérje

2 dkg étkezési keményítő

 Elkészítése:

Egy tálban fehéredésig keverjük a lágy vajat, a cukrot, a vaníliáscukrot és a sót. Beletesszük   a tojást és a tejfölt, tovább verjük. Ezután hozzáadjuk a sütőporral elegyített ...

A fákat az 1930-as években ültették

A rózsaszín, puha szirmok évente egyszer pompázatos díszbe öltöztetik a város főterén álló fákat. A természet megunhatatlan csodája ez a tavaszi virágáradat, mely mintegy 90 éve ismétlődik, a fákat valamikor az 1930-as években ültették.

Barátnőm pár nappal ezelőtt küldte el az idei első fotót a bimbózó fákról. Aztán jött a többi is a már kibomlott virágerdőről. Legjobban azokat a képeket szeretem, ahol a Városháza barokk tornya kikandikál a virágos ágak közül.

A magnóliák mindig nagymamámat juttatják az eszembe. Minden évben szertartásosan elment megcsodálni a virágba borult fákat, gyerekként engem is vitt magával, leültünk egy padra és néztük a virágokat. ...