Közlekedés az 50-es, 60-as években

 Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években - 14. rész

Gyerekkoromban a lábunk volt a szokásos közlekedési eszközünk. Bár városunkban volt villamos, csak akkor szálltunk fel rá, ha bőröndökkel felpakolva az állomásra mentünk, vagy onnan jöttünk, azaz utaztunk, ami nem volt túl gyakori akkoriban. Még a gimnáziumba is gyalog jártam, pedig az elég messze volt és a villamos majdnem az épület előtt állt meg.  A villamos azonban pénzbe került, egyébként is az osztálytárs-barátnőkkel szerettünk útközben találkozni és együtt gyalogolni az iskoláig és iskola után haza.

Forrás: Fortepan, Belházy Miklós

Emlékszem, hogy az ötvenes években a villamosnak rácsos ajtaja volt, amit kézzel ...

Fánkok – kicsik, nagyok, töltelékkel, habbal, csokival

 Farsangkor, de máskor is finom fánkokat süthetünk. Bátorítom kedves olvasóinkat, fogjanak hozzá a finom és különleges, ám munkaigényes képviselőfánk elkészítéséhez.

Hozzávalók a tésztához : (nagy adag, 45-50 nagyobb, vagy kb. 110 kisebb fánk lesz belőle. Aki először próbálkozik, csak fele mennyiségből készítse el.)

22 dkg liszt

22 dkg vaj vagy margarin

220 ml (2,2 dl) víz

8 egész tojás (ha a tojások nagyok, 6-7 db is elég)

2 dkg cukor

1 csipet só

Elkészítés:

Egy dupla falú (tejforraló) fazékban, vagy vastag talpú, magasabb falú lábosban felforraljuk a vizet a vajjal, sóval, cukorral, majd egyszerre hozzáöntjük a lisztet és állandóan, ...

Alkimisták nyomában

A fantasztikus dél-csehországi vár- és kastélykínálatból adok ízelítőt.

Sok utazási irodánál elérhetők könnyű, pár napos utak a közeli Csehország déli részére. A legtöbb ilyen társasút kényelmes buszos csillagtúra České Budějovice központtal. Maga České Budějovice is megérdemel egy kiadós (esti) sétát a gyönyörű óváros reneszánsz főterén és az oda vezető árkádos utcákon. (A város neve egyébként németül Budweis, itt készül a Budweiser sör.) Négynapos utazásunk során České Budějovicéből kiindulva hét helyen jártunk. Český Krumlov és Orlík tetszett nekem a legjobban, Třeboň volt a legérdekesebb.

A férjem 16 éves volt, amikor Český Krumlovban járt a szüleivel. Bejártuk a ...

Nem a kor számít, csak az, hogy az ember mennyinek érzi magát!

 Ahogy olvasgatom a Régiségeknek blog írásait, ezekből, meg a hozzászólásokból sok hozzám hasonló Régiség mindennapjai bontakoznak ki. Kedvet kaptam arra, hogy én is leírjam, hogyan tudom mozgalmassá tenni hétköznapjaimat, közelítve a nyolcvanhoz.

Van három fő csapás. Az egyik a mozgás, a sport – világ életemben mindig űztem valamilyen sportot, főleg labdásat -, második a bevásárlás és a főzés, a harmadik a számítógép, a világháló és a játékok. Ezen kívül kis baráti társaságunkkal időnként elmegyünk valahová Magyarországon, ahol még nem jártunk, és ennek a szervezése, a foglalások is adnak feladatokat. No meg, néha kettesben a feleségemmel ...

A fotókkal és a jegyzetekkel újra utazom az emlékeimben

  A minap blogunk facebook csoportjában,  az esti posztban megjelent Zsazsa írása: „A napló megkopott memóriánk segédeszköze” címmel. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy szoktunk-e naplót írni a múltban és mostanság. Sajnálattal válaszoltam, hogy fiatalkoromban eszembe sem jutott, hogy lejegyezzem életem fontos, vagy akár kevésbé jelentős mozzanatait, vagy azokkal kapcsolatos gondolataimat, érzéseimet. Pedig milyen érdekes lenne visszaolvasni, hogyan vélekedtem akkoriban a dolgokról, benyomásokról! Késő bánat, ebgondolat! – mondja a közmondás.

Lányom és unokám gyerekként - állatsimogatás a piacon

A napokban könyveim közt tallóztam (portörlés közben), és ...

Fűtés régen és most

Emlékek a szülői házból

 Visszaemlékezve a régi, kemény telekre, amikor jégvirágok nyíltak az ablakokon, figyeltük a tüzelőkészletet, a fát, a szenet és a brikettet, vajon kitart-e tavaszig. Szüleim házában egy szép, barna, hordozható cserépkályha ontotta a meleget. Apukám feladata volt a gyújtós, a fa és a szén bekészítése, az előző napi salak, hamu kihordása. Persze napközben már pótolni kellett a szenet, amit a fekete szeneskannával vittük be. Nem fűtöttünk minden helyiséget, de a lakószobánkban mindig meleg volt.

Négy cica is tartozott a házhoz, ők kint aludtak meleg helyen, de reggel már toporogtak az udvari bejárati ajtónál, igyekeztek a kályha mellé. Az a kép van élesen előttem, amikor ...

Esküvői ruhák, női sorsok egy fél évezred magyar történelmének tükrében

 Valljuk be őszintén: szinte minden nőnek dédelgetett álma, életének egyik legnagyobb élménye a fényes esküvő. Tegyük a szívünkre a kezünket: ki nem szeretne legalább egyetlen napra hercegnővé változni, bámulatos ruhakölteményben tündökölni, hogy aznap minden csak róla szóljon, csak őt bámulják, őt csodálják, ő legyen a középpontban.  Ilyen gondolatok motoszkáltak a fejemben, amikor elindultam a Nemzeti Múzeumba, ahol valamivel több, mint egy hónapja nyílt meg a Magyar Menyasszony című kiállítás. Dr. Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus az esemény fő kurátora, megálmodója. Szavai szerint ez nem egy esküvőtörténeti, az esküvői ...

Ahogy más rejtvényt fejt, én úgy tanulok nyelveket

A nyelvek iránti érdeklődésem, rajongásom gyökerei a családból erednek.

Öt éves lehettem, amikor anyukám elkezdett németül tanítani. Miközben vasárnaponként a szobában együtt törölgettük a port a bútorokról, német szavakat gyakoroltatott velem. Nem túl nagy volt a lelkesedésem, de anyukám elég kitartó volt, és szépen gyarapodott a német szókincsem. Mikor már tudtam írni-olvasni, kaptam egy mesekönyvet – máig emlékszem a címére: Monika entdeckt die Welt (Mónika felfedezi a világot) és abból folytattuk a tanulást. Akkor már nyelvtant is tanultunk. Azután egy idős nénihez jártam magánórákra, majd a gimnáziumban német lett a második idegen nyelvem. Minden ...

Bölcselkedés az idő múlásáról

 Az új év első napjaiban látogatóm érkezett. A látogató régi barátnőm, ki már öt éve egyedül él, miután férje az örökkévalóság világába költözött. Nagyon vártam, nem csak az ünnepi finomságok maradványaival, hanem fontos terveink megbeszélésével. Ugyanis egy közeli, régi ismerősünk lelki, szellemi és testi állapotának fenntartásában ügyködünk. Próbálunk segítségére lenni, ha nehéz periódusokat kell átélnie.

Már a kávénál tartottunk, amikor barátnőm rákérdezett:  -Mióta is támogatjuk, látogatjuk Sacit, aki úgy örül mindig nekünk? - Talán már 3 éve is van, - válaszolok. Előveszem kedvenc naplómat, mely tartalmazza a jelentősebb eseményeket. Kutatjuk az évek, hónapok ...

A tízujjas vakírásom imponál az unokáimnak

Sose gondoltam volna, hogy az unokáimnak a gépelésem imponál majd a legjobban. Megbűvölve figyelik, ahogy a nagyi oda se nézve, nagyon gyorsan ír a számítógépen. Az összes ujja külön-külön mozog föl-le, jobbra-balra!

Amikor akkora voltam, mint most Sára unokám, ugyanígy figyeltem az anyukám rettenetesen gyors kopogását a mechanikus írógépen. Mesélte, hogy akik tanultak zongorázni, azokat gépírás-órán külön ültették, hamarabb tanultak meg tíz ujjal gépelni. Ő nem szerette a zongorázást, az első adandó alkalommal abba is hagyta, de a gépíráshoz jól jött, és talán ezért taníttattak engem is zongorázni hosszú évekig. Utáltam, abbahagytam, pár évvel később aztán én is könnyen ...

Kiugrott a gombóc a fazékból...

 A versikék, mondókák, kiszámolók legkorábbi gyermekkori emlékeink közül valók.  Mint a mesék, ezek is koronként és vidékenként változnak. Vannak, amelyek tovább élnek, a mai gyerekek is ismerik, és vannak, amelyek feledésbe mentek, vagy átalakultak, máshogy mondják, játsszák. Megpróbáltunk visszanyúlni az időben és felidézni ezekből a korai emlékeinkből. Reméljük  sokaknak lesz „aha!” élménye olvasásukkor.

Lujza gyűjtése:

A nagymama hangján szól hozzánk 70 éve az Ez elment vadászni mondóka szlovák változata.

Ha a felvidéki nagymama az ölébe vette az öcsémet, és azt mondta: Varila mamička kašičku, tudtuk, hogy valami nagyon jó következik, viháncolás, csiklandozás ...

Halsaláta előételnek vagy könnyű vacsorának

A hal könnyen emészthető, fehérjében és különböző vitaminokban gazdag, valamint (főleg a tengeri hal) omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami köztudottan jót tesz a szívnek és az agyműködésnek. Sajnos mi magyarok igencsak hátul kullogunk az éves halfogyasztás listáján. A globális átlag 20 kg felett jár, nálunk alig éri el a 7 kg-ot. Az is jószerivel csak halászlé, rántott hal, esetleg sült keszeg formájában kerül az asztalunkra. Pedig vannak igen jó, másfajta receptek is. Egy ilyet szeretnék most bemutatni. 

Egy hideg salátaféléről van szó, amit előételként vagy könnyű vacsoraként fogyaszthatunk. Valamilyen fehér húsú halfilére van szükségünk, lehetőleg szálkamentesre. Ez ...

Számomra a nyírfa az egyik legkedvesebb fa minden évszakban: fehér törzsével, vékonyka, szinte tűbe fűzhető ágaival, az ősszel egyszerre megsárguló lombjával csodás hangulatot áraszt. Ragyogó lesz ...

YouTube csatornánk követőinek BOLDOG ÚJ ÉVET kívánunk!

A karácsonyi vásárok még tartanak, aki  az utcákon tölti az év utolsó napját, az élvezheti a vidám sürgést-forgást, ünnepi kivilágítást és a vásári finomságokat. Mi a Szent István Bazilika előtti vásárban jártunk két nappal az év vége előtt. Ott forgattuk az alábbi videót:

Papá Stefano

Szerzői jogvédelem

Tilos a Régiségeknek blogban megjelent írásokat, recepteket, fotókat és videókat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében máshol közzétenni és sajátként feltüntetni. Az írások, fotók és videók a bloggerek szellemi tulajdonát képezik, miként a képek is, amennyiben más forrás nincs feltüntetve. Írásaink csak ...

Nagymamáink textiliái új szerepben

 Úgy száz évvel ezelőtt az otthonok tele voltak a lányok, asszonyok által készített kézimunkákkal. Nemcsak az asztalokat és egyéb vízszintes bútorfelületeket lepték el a csipkés, vagy szőtt terítők, de használati tárgyként is szolgáltak az otthonokban a szőtt, hímzett, horgolt, varrott textíliák.

Városi lakásunkban gyerekkoromban, kb. 70 éve,  hímzett falvédő volt a konyhában a sparhelt fölött, hímzett, vászon fésű-kefetartó volt a fürdőszobában, fehér, monogramos, damaszt abroszt terítettek az asztalra ünnepekkor és azsúrozott szélű ágyneműben aludtunk. Az ablakokon is hímzett, organza és tüll függönyök lógtak. Az egész lakást elborították családom nőtagjainak keze ...