Egy gangos házban nőttem fel az 50-es években - 8. rész

                     Balatonboglári gyermeküdülő, 1949     Forrás: Fortepan

Gyerekkoromban, az ötvenes években, családunk nem járt nyaralni. Egyszer voltunk csak együtt szüleimmel és nagymamámmal a Mecsekben, amikor családi szakszervezeti beutalót kaptunk. Szép emlékeim vannak erről az egyetlen, közös nyaralásról.

Néhányszor voltam viszont nyaralni gyermeküdülőben, az ország különböző helyein. A beutalót apukám igényelte a munkahelyi szakszervezettől. 6 és 14 éves kor közötti gyerekek vehettek részt az üdültetésben. Busszal vittek és hoztak bennünket a kéthetes nyaralásra. A gyerekek többsége, mint én is, akkor ült először buszon, sokaknak ez is élmény volt, nekem nem annyira, mert mindig felkavarodott a gyomrom a finomítatlan, s ezért iszonyú erős szagú üzemanyagtól.

Balatonkenese MÁV gyermeküdülő    Forrás: Fortepan

Többnyire államosított, korábbi kúriákat és kastélyokat alakítottak át gyerek- és felnőtt üdülővé.  A kellemes környezetben lévő üdülőkben napi ötszöri, bőséges étkezés volt, ami a háború utáni első időkben sok gyereknek igazi ajándék lehetett.  Érkezéskor lemérték a súlyunkat, és akinek a legtöbbet sikerült híznia az elutazás előtti mérés szerint, az egy nagy tortát kapott jutalmul. 20-30 ágyas nagy termekben laktunk, többnyire szervezett program nélkül játszottunk napközben benn az épületben vagy az udvaron, néha kirándulni mentünk. Hegyek között, dús erdőben, patak mellett is életemben először egy gyermeküdülői kiránduláson jártam.  

         Szátok, gyermeküdülő, 1956 - saját kép

A felügyelő tanárokról semmilyen emlékem nem maradt. Nekem, az egykének, aki a nagymama főztjén nőtt fel, nem ízlett az ottani étel, nehezen barátkoztam és nagyon hiányoztak a szüleim és a nagymamám. De sok gyereknek bizonyára nagy élmény lehetett ez a két hét, ami ingyenes, vagy nagyon olcsó volt.

               Zamárdi gyereküdülő, 1950      Forrás: Fortepan

A sors úgy rendezte, hogy több mint egy évtizeddel később felügyelő tanárként csináljak végig egy turnust a mikosdpusztai gyereküdülőben. Tanárnak készülő egyetemistaként kötelező nevelési gyakorlaton két hetet kellett eltölteni egy gyereküdülőben. A viszonyok nem sokat változtak 10 év alatt. Napközben a feladat abból állt, hogy felügyelni kellett a szervezett foglalkozás nélkül, szabadon engedett gyerekekre. A nagy kihívást az esti felügyelet jelentette számomra: a rámbízott, húszágyas teremben ágyba kellett parancsolni és „elaltatni” a gyerkőcöket. A nappal szelíd kislányok első este féktelen tombolásba kezdtek, egymás ágyán ugráltak és üvöltöztek. Kétségbeesetten próbáltam rendet tenni, majd hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem mesélni.

Mikosdpusztai kastély, később gyermeküdülő    Forrás: Fortepan

Az üdülő egy egykori kastélyban volt, mely külsejében még őrizte a romantikus kastély szépségét, többek között volt egy kis tornya is. Rögtönzött mesém főszereplője a kastélyban lakó kislány volt, akit Krimhildának neveztem el, (róla pedig engem a gyerekek Krimhilda néninek), aki a hét lakattal bezárt torony titkait akarta kifürkészni. A kitalált történet olyan izgalmasra sikerült, hogy lélegzet visszafojtva hallgatták és meg kellett ígérnem, hogy másnap este folytatom. A történetet minden este tovább meséltem a gyerekeknek, akik alig várták, hogy takarodó után bemenjek a szobájukba. A meséimet tovább mesélték más szobákban lakó gyerekeknek.

                  Balatonszárszó Postás gyermeküdülő     Forrás: Fortepan

Igazi nevelési gyakorlat lett ez a két hét, szép élményekkel és sok tapasztalattal.  Néhány gyerekkel még sokáig leveleztem. Az élet úgy hozta, hogy tanár sajnos mégsem lett belőlem, de történetek mesélését, majd leírását tovább folytattam és a mai napig kedvenc időtöltésem.

   Cecilia

A sorozat korábbi részei itt olvashatók:

Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években 

Így vikszelték a parkettát régen 

Kényelem és tiszta ruha, mosógép és centrifuga

Hetente egyszer fürödtünk, mégis tiszták voltunk

Így éltünk a politúrozott bútorok divatja idején

Nyár, jégszekrény, piac

Svájcisapka és mackónadrág