Nyugdíjas éveinket jól kitöltötte a nagymamaság, nagyapaság

Valahol a facebookon egy nagyapa számvetést készített arról, hogy a nagymamával együtt három unokájukat tinédzser korukig mennyit vitték bölcsibe, oviba, iskolába, edzésre, különórákra, mennyit voltak pici koruk óta náluk, kezdetben egész napokra – míg a szülők dolgoztak – később csak délután-este és szünidőben néha hónapokra. Az órákat összeadta hetekre, hónapokra, évekre. A férfiak szeretnek számokban gondolkodni – mi nők inkább érzelmi oldalról közelítünk. Nem volt a kimutatáshoz fűzött kommentben semmi harag, inkább valami büszkeség, a hasznosság tudatának számszerűsítése.

Magam is elmerengtem a precíz kimutatáson – és jobban megértettem, ...

 Egy kis nyelvészkedés

A napokban felhívott egy kedves barátnőm, beszélgetni kezdtünk. Éppen ebéd után voltunk mindketten, és félórányi csevegés után jutott eszünkbe, hogy iparkodni kéne a mosogatással, mert különben odaszárad az ételmaradék a tányérokra.

- Ma örömmel – holnap körömmel – így szól az a találó szólás, amit oly gyakran mondogatott, anno, a barátnőm nagynénje. És milyen igaza volt/van! Az elhalasztott, halogatott munka később dupla fáradsággal jár – jobb azonnal elvégezni. (Egy mai háziasszony szájából inkább a ’rohadt nehéz’, vagy a ’k*rva macerás’ jelző hangzott volna el. Sajnos.)

Manapság ritkán hallani szellemes mondásokat, találó kifejezéseket egy-egy élethelyzetre. Gyakoribb a ...

Hogyan került Beethoven Martonvásárra?

A martonvásári Brunszvik-kastély volt a múltkori, székesfehérvári (Bory vár) kirándulásunk záróakkordja.

Még alig ülepedtek le bennünk a Bory-vár látnivalói, egy újabb, festői parkban találtuk magunkat, benne egy csodás, neogótikus stílusú kastéllyal. Sajnos az egész napos programtól ekkorra már  eléggé elfáradtunk, így a társaság zöme csak a park közepén elterülő tó körül sétálgatott egy keveset, és az árnyas padokon ücsörögve gyönyörködött a táj, meg az épület szépségében.

Először jártam itt, ezért elhatároztam, hogy utánaolvasok a kastély és lakói történetének.

Brunszvik Teréz, Szinay István metszete, 1860.    Kép forrása: Wikipédia

Brunszvik ...

Brigitta tanácsai: mit tegyünk, ha a barack nem puhul meg?

Kedves elszánt lekvárfőzők!

Előző írásom a blogban a sárgabaracklekvár főzéséről szólt, próbáltam hasznos, bevált tippeket adni a lekvárfőzéshez. Sok-sok év tapasztalatait írtam le, nem gondolva azt, hogy nálam is előfordulhat, hogy nem minden úgy sikerül, ahogy szeretném.

Kezdődött a barack megvásárlásával. Felkészülve, húzós taligával, pénzzel  indultam a piacra barackot vadászni. Keringtem a piacon, de vagy oltári drága, vagy említésre sem méltó apró barackot láttam. Na, egy helyen igen szép barackok kellették magukat, pirospozsgásak, közepes méretűek, pont nekem valók! Nyomogatni próbáltam egyiket-másikat, kemény volt mint a kő! De a szép piros ...

Hogyan világított rá Márai Lola naplója új bridzstörténeti adatokra?

„Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.” – olvassuk elégedetten Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének utolsó mondatát. Igaza van.

Sőt: tapasztalatom szerint a kártyázás segíti az egészség megőrzését, jót tesz az agyműködésnek, frissen tart így 70 fölött is.

A francia kártyával játszott bridzs az egész világon milliók szórakozása. Bridzs bajnokságok is vannak, lelkes és eredményes magyar részvétellel: 2012-ben a bridzs olimpián aranyérmes lett a magyar szenior csapat, tavaly pedig a női csapat és az ún. nyílt csapat jutott ki a világbajnokságra a legjobb 8 között.

 A fotó forrása: ...

A változások átírták a falu életét

Figyelemre méltó az a törekvés, hogy a természetvédő állampolgárok napirendre tűzik fák ültetését, évente pedig megemlékezünk a „madarak és fák” napjáról. Régmúlt időkből tudjuk, hogy növény, állat és ember élete között milyen szoros összefüggés van.

Visszatekintve az időben, talán száz évvel ezelőtt történt egy alföldi faluban, amit most elmesélek. Ebben a kisebb közösségben sajátosan határozták meg a szükséges növények termesztését, az állatállomány nagyságát, valamint a hozzá kapcsolódó, közösen használt területek kijelölését.

A kis falú előjárói, a bíró, a jegyző és az ispán, gondoskodtak a lakók által közösen használt legelőkről,  egy ...

Itt a bogyós gyümölcsök szezonja, süssünk egy kis finomságot!

Hozzávalók:

A tésztához:

40 dkg túró

5 evőkanál cukor

2 tojás

egy csipet só

15 dkg liszt

1 cs. sütőpor

A töltelékhez:

35 dkg bogyós gyümölcs

8 kiskanál keményítő

Cukor ízlés szerint

Kókuszreszelék a forgatáshoz (opcionális)

Elkészítés:

Az áfonyát ízlés szerint megcukrozzuk és hagyjuk lecsöpögni. A túrót áttörjük, hozzáadjuk a tojásokat, a cukrot, sót, majd a sütőporral elegyített lisztet. Jól kikeverjük, egy deszkára tesszük a tésztát és nyolc egyenlő részre osztjuk. Mindegyik részből lepényeket formázunk, amelyekre teszünk egy evőkanál bogyót,  majd egy kiskanálnyi keményítőt (ez felfogja a bogyók ...

Telefonbetyárok kora

Egy gangos házban nőttem fel az ötvenes években - 9.rész

Ma, amikor szinte mindenkinek a zsebében vagy táskájában ott lapul egy mobiltelefon, furcsa visszagondolni azokra az időkre, amikor még vonalas telefon se volt a lakásokban és a postáról vagy egy utcai telefonfülkéből lehetett csak telefonálni, esetleg a munkahelyről, ahol a telefon leginkább a főnök íróasztalán állt.

Kép forrása: Fortepan

Magánszemély, ha telefonra vágyott, igénylést kellett benyújtania a teljhatalmú Postának, és hosszú éveket, akár évtizedeket is várhatott, mire a telefont bevezették. Amikor végre telefont kaptunk, már volt telefonja két osztálytársamnak is. Telefonbeszélgetésről szó sem lehetett, hisz a telefon ...

Az idősotthonok és az óvodák együttműködése kölcsönösen előnyös

A mi gyerekkorunkban természetes volt együtt lakni a nagyszülőkkel. Talán megszépíti az emlékeket az idő, én mindenesetre ’csak a szépre emlékezem’: gyerekként jó volt hazajönni. Nem üres otthon várt, hanem érdeklődő nagyszülők, télen fűtött szobában, meleg ebéddel … Néha a nagypapa jött értem az iskolába, a nagymamától meg mindig, mindent meg lehetett kérdezni. És hogy szeretett volna megtanítani engem németül! – Csak egy szót naponta – mondogatta, sajnos hiába. Hiszen úgyis értem, amiről a nagypapával németül beszélnek, és az elég, gondoltam én, a nagyokos. 

Mára úgy fordult a világ, hogy a legtöbb nagyszülő büszke és boldog, ha ...

Milliók nézik a videóikat világszerte

„Nincs kedved takarítani? Nézz be a videó-csatornámba és megjön a kedved!” Ez a YouTube-on burjánzó takarítós videócsatornák alapgondolata. Milliók nézik ezeket a videókat, hihetetlen érdeklődés van irántuk.

Valami receptet vadásztam a YouTube-on, amikor az első ilyen videóba belebotlottam. Egy fiatal, amerikai családanya nagytakarított gyönyörű házában a terasztól  a nappaliig két órán át, törölgetve, porszívózva, felmosva. Közben szólt a zene, időnként ő maga is megszólalt takarításra buzdítva. A kamerát, vagy mobiltelefonját közben magával hurcolta és rögzítette a takarítást. Elbűvölten néztem, hogy ilyen is van. Aztán rászoktam, mint egy szappanoperára és egyre ...

Kőből emelt szerelmi vallomás

Nyugdíjas klubunkkal ezúttal a „székesfehérvári Tádzs Máhál”-ként  is emlegetett nagyszerű műalkotást, Bory Jenő építész, szobrász- és festőművész várát kerestük fel.

A borongós, esős reggel sem vette el kedvünket az utazástól, bíztunk abban, hogy mire odaérünk, jobb idő lesz. Így is történt, Fehérváron napsütés fogadott bennünket, a vár udvarán már csak a szebbnél szebb rózsák szirmain csillogó esőcseppek emlékeztettek a pár órával ezelőtti záporra.

Virágok  a vár udvarán

Az utóbbi tíz évben immár harmadszor látogattam meg ezt a maga nemében egyedülálló műemléket, de most is lenyűgözött. A soktornyos épület mesebeli kastélyként emelkedik ki a virágok, ...

Mi mintáztuk és varrtuk a szoknyákat

A divat az ember megjelenésével vette kezdetét, azóta változik, fejlődik. Gondoljunk az első   emberpárra, Ádámra és Évára, kik a paradicsomból való kiűzetésük következtében jöttek rá, hogy nem elegendő számukra a fügefalevél, azaz az Ádám-kosztüm. Az állatbőrből készült öltözeteket követte számtalan egyéb, egyre változatosabb formában, így mind a mai napig újabb és újabb elképzelések valósulnak meg a varrni tudó nők, valamint a divat-diktátorok jóvoltából.

Ám nem kell ahhoz divat-diktátornak lenni, hogy egy-egy darab kényelmes, viselhető ruhadarab saját kezünk alkotása folytán kerüljön ruhatárunkba. Az 1970-80-as években környezetemben egy új hullám terjedt el: a ...

   Itt éltem le az életemet

Az 1879. évi nagy tiszai árvíz romba döntötte szeretett városunkat, Szegedet. 5458 ház összeomlott, csak 265 maradt épen. 60.000 ember vált hajléktalanná,  151 ember meghalt. Ferenc József  osztrák császár és magyar király Szegedre jött és ígéretet tett: „Szeged szebb lesz mint valaha!”

Vágó Pál festménye az árvízről és az odalátogató Ferenc Józsefről - a szegedi Móra Ferenc Múzeumban   Forrás: Wikimedia Commons

Az egész világ megmozdult, érkeztek az adományok a világ minden tájáról, elkezdődhetett a város újjáépítése. A lehetőség igen sok mestert vonzott Szegedre, köztük egy fiatal építészt, Magyar Edét, a szecessziós stílus kiemelkedő képviselőjét. A 26 éves ...

Nyílnak a kerti virágok, érnek a vetemények

Egy nagy udvar kis veteményesével, virágaival, bokraival, fáival még mindig elvarázsol a természet újraéledésekor. Csodálattal tölt el, ahogy kikelnek, előbújnak, kipattannak a rügyeik, kinyílnak a virágaik a természet törvényei szerint. Az idei tavasz újdonsága kertemben az orgona virágzása volt sok év után először, valóban anyák napjára pompáztak legszebb ruhájukban.

Szép sorban, rendben nyílnak már a kerti virágok is. A babarózsa, a  gyöngyvirág, az íriszek után a pünkösdirózsák is bontogatják szirmaikat. A bodza tenyérnyi virágával, a cseresznye a fehér ruhájával színesíti udvarunkat.

Ilyen tavaszi szépségben, színkavalkádban hetvenkedős temperamentumomon ...

Medvecukor, krumplicukor, frutti és zizi

A kisiskoláskori cukorkák jutottak eszembe a minap, amikor valami kapcsán  a pedellusokról olvastam. Az ötvenes évek végén a mi pedellusunk minden nagyszünetben az iskola földszintjének lépcsőfordulójában ült egy padon és cukorkát árult.  Egy nagy fémdobozban tartotta az összeragadt cukorszemeket és úgy emlékszem öt, vagy tíz fillérért árulta darabját.

Az iskolából jövet-menet is vettem néha édességet, betérve Vera boltjába. Ez olyan fűszerüzlet volt, ahol a kenyértől a cipőpasztáig mindenfélét lehetett kapni. Legjobban azokra a nagy, széles szájú cukorkás üvegekre emlékszem, amelyek a pult tetején voltak elhelyezve, hogy ha az ember gyereke belép a boltba, rögtön elkezdjen ...