Az 500 éves Veli bej fürdő felújítva várja a vendégeket
Az Idegenvezetők Világnapja alkalmából érdekes előadást hallgattunk meg a budapesti gyógyfürdők történetéről és láthattuk a legnagyobb budapesti törökkori fürdőt, ami Veli bej nevét viseli.
Sokan tudják, hogy a „Budapest fürdőváros”…
Diagnózis: Korának megfelelő
A „korának megfelelő” kifejezés mostanában kezdett feltűnni az orvosi vizsgálati leleteimen, és persze örvendetes, hiszen azt jelenti: nincs baj, de valahogy mégse tudom megszeretni. Pedig be kellene látni, hogy akármennyire is igyekszem, nem vagyok már olyan penge,…
Beázás, madarak, hörcsög az ágyunkban
Ősi találmány a társasház, egy fedél alatt élünk benne másokkal, idegenekkel, akikre semmiféleképpen nem tudunk hatni. Mert milyen szép dolog, hogy a felső szomszéd úgy szereti a növényeket, hogy teleülteti velük az erkélyét, és folyton locsolgatja őket.…
Nagy kedvencünk az indiai lencseleves
Véletlenül került hozzám az indiai lencseleves receptje egy újságból kitépve. Volt benne vörös lencse, csicseriborsó, koriander és mindenféle egyéb fűszer. Elkészítettük, nálunk nagyon bevált, és én a vörös lencse meg a csicseriborsó híve lettem (recept a…
Micsoda döntő volt!
A futball világbajnokság rettenetesen izgalmas döntője még engem is beszippantott, pedig nem érdekel a futball, a sportközvetítések se kötnek le. Karinthy Frigyessel értek egyet, aki valahol azt mondta, nem érti ezeket a rövidnadrágos legényeket, miért futnak olyan…
Egy sci-fi, amely a világ könyvtárainak alapkönyve lett
Vannak olyan könyveim, amiket időről időre újra elolvasok. Nem éppen világirodalmi jelentőségük okán, hiszen a Virágot Algernonnak például egy sci-fi.
1969-ben a főiskola nyári táborában kaptam kölcsön, rögtön beszippantott, de nem…
Minden nézőpont kérdése
Meg vagyok győződve arról, hogy szerencsés vagyok, akár apróbb, akár nagyobb ügyekről van szó.
Apró ügynek tekinthető-e például, ha az ember megpillantja élete szandálját? Mert ez történt egy augusztus közepi estén a buszmegállóban. Mégpedig sok bosszankodás után, jóra…
Mivel játszottunk a számítógépes játékok előtt?
Nemrég volt a 47. születésnapja az ifjabb gyerekemnek, aki a világ másik felén él. Azt kérdezte tőlem, melyik is volt az ő első Legója. Véletlenül tudtam a választ: a 697-es préri postakocsi. Azt hiszem, 1978-ban kaptuk, amikor itthon járt Amerikából…
Millennium Háza, Ráth György-villa, Walter Rózsi-villa
Olvastam, hogy a városligeti Millennium Házában Neo Kortárs Művészeti Tér nyílt. Nagyon kíváncsi lettem, mert voltam már ebben az 1885-ben létesült, majd több mint 130 év elteltével az eredeti neoreneszánsz stílusban gyönyörűen helyreállított…
Képriport a Nemzeti Galériából
Jelentette a barátnőm, aki már az első héten ott van minden kiállításon, hogy érdemes megnézni a Nemzeti Galériában az Art deco Budapest - plakátok, tárgyak, terek 1925-1938 c. kiállítást. Egy másik barátnőmmel el is mentünk. Vezetéssel néztük meg, valóban…
Egy tér, egy könyvesbolt-kávézó és egy kiállítás a VII.kerületben
Fatornyos hazámból, Budapest VII. kerületéből elkerültem majdnem 50 éve, de persze máig érdekel. Rettenetesen sűrűn lakott kis kerület ez, zöldterülete alig van, örültem, amikor elém került a hír, hogy életveszélyes házak…
Hogyan világított rá Márai Lola naplója új bridzstörténeti adatokra?
„Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.” – olvassuk elégedetten Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének utolsó mondatát. Igaza van.
Sőt: tapasztalatom szerint a kártyázás segíti az…
Az idősotthonok és az óvodák együttműködése kölcsönösen előnyös
A mi gyerekkorunkban természetes volt együtt lakni a nagyszülőkkel. Talán megszépíti az emlékeket az idő, én mindenesetre ’csak a szépre emlékezem’: gyerekként jó volt hazajönni. Nem üres otthon várt, hanem érdeklődő nagyszülők,…
Nagynéném sütötte a bejglit 64 éven át
Az otthon sütött bejgli az igazi. 1957 óta Amerikában élő nagynéném egészen idén tavaszig sütötte az elképzelhető legfinomabb bejgliket, a fia videót is készített róla. Most, hogy a nagynéném már nincs köztünk, a fia elhatározta, hogy megpróbálkozik a…
Kisunokámat, Sárikát hétvégenként uszodába viszi az édesapja. Sárika nagyon szereti ezt a programot. Jól úszik, élvezi a vizet és azt, hogy ő van az édesapja figyelmének a középpontjában, nem kell osztoznia rajta a család többi tagjával. Minden szép és jó, Sárika mégis sírva bandukolt hazafelé…