Egy TV-sorozat margójára

Az év elején ismét beszippantott egy TV-sorozat, az 1905-ben, Spanyolországban játszódó Grand Hotel. Nem a gyermetegnek bizonyuló mese, hanem a csodálatos épület és tájak, no meg – főleg! – a gyönyörű jelmezek láncoltak a képernyő elé. Hamar megtanultam, hogy a fiatal, előkelő főszereplő hölgy hétköznap kis azsúrmintával díszített blúzt, szoknyát visel, amit gazdagon hímzett madeira-mintás ruhákkal vált fel, amint csak teheti. Csipkében tündökölt a nővére és az anyja is, a szálloda vendéghölgyeiről nem is beszélve. A jelmeztervező általában ragaszkodott a szereplőre jellemző ruha-színhez és motívumkincshez, és hogy ez mennyire szándékos volt, arra csak a sorozat végén derült fény.

A ...

A tortának annyi köze van a cseh fővároshoz, hogy megálmodója a moszkvai Prága étterem főcukrásza, Vlagyimir Guralnyik volt, akinek nevéhez több mint 30 torta és sütemény megalkotása fűződik. Inaskorában Guralnyik egyébként cseh cukrászoktól is tanulta a mesterséget, akik időről időre tapasztalatcserére látogattak el az étterembe – a Wikipédia szerint.

Kissé hosszadalmas az elkészítése, cserébe egy nagyon finom csokoládétortát kapunk. Nézzük hát, hogyan is készül!

Hozzávalók a piskótához:

6 tojás

15 dkg cukor

12 dkg liszt

4 dkg vaj

2,5 dkg cukrozatlan kakaópor

A krémhez:

1 tojássárgája

0,25 dl víz

15 dkg sűrített tej

23 dkg vaj

1,3 dkg (1 púpozott teáskanál) cukrozatlan kakaópor

A mohakert kis helyen elfér, belevihetjük kreativitásunkat és vibráló zöld színekkel dobhatjuk fel a szürke, téli  hangulatot a lakáson belül és kívül.

A moha a mi éghajlatunkon lakóhelyek környékén és erdőben is előfordul természetes módon, talán ezért nem is tekintjük dísznövénynek, sőt inkább kiirtandó gyomnak, ha olyan helyen fordul elő, ahol nem kívánatos. Bár jelentéktelennek néznek ki, a mohák szépek, igen változatos fajtájúak és megfelelő körülmények között elég sokáig eltarthatóak. Más, pici növényekkel és kövekkel ékesítve mohakertünkkel egy miniatürizált tájat teremthetünk, utánozva egy igazi, szépséges természeti környezetet. A mohakert építést azoknak ajánlom, akik szeretnek a növényekkel ...

Szerencsére eddig a hajlamot se fedeztem fel magamban és családomban erre a lelki betegségre, és ez a mindnyájunkat sújtó elhúzódó „bezártságszituáció” sem váltotta ki. Szomorkás hangulat, hiányérzet természetesen rányomja bélyegét időnként a közérzetemre, legfőképp a mozgásjavító heti rendszeres vízifitnesz, és az ottani jó társaság hiányzik. Kitaláltuk a személyes kapcsolattartás új formáját, a hétvégi hosszabb sétákat, „aki tud, jöjjön” jelszóval. Szinte már mozgalommá fejlődött a maszkos, beszélgetős, nevetgélő csapatunk. Ilyenkor terítékre kerül a család, a közélet, a neten, vagy tv-ben látott filmek, az olvasott könyvek, vicces szituációk. A humor sosem maradhat el, most még nagyobb szükség van rá. ...

Az én fiatal koromban - éppúgy, mint manapság – a társas időtöltés, közös hobbi jó alkalom volt az ismerkedésre. 20 éves korom óta bridzsezek, a kártyajáték révén az évek során sok-sok új barátot ismertem meg.

1971. szeptember vége felé telefonált a nagynéném: hallotta, hogy megint csak hárman vagyunk a bridzsasztalnál, ő tudna negyedik kártyapartnert. Jó, mondtam, persze, jelentkezzen. Másnap fölhívott a nagynéném ismerőse, hogy nagyon sürgősen találkozni akar velem, mert következő nap éppen nappali műszakban van, sakkújság lesz nála, ez lesz az ismertetőjel. Mondtam neki, hogy én ½ 6-ig dolgozom, mert éppen ledolgoztuk a szabad szombatot, és ajánlottam, hogy találkozzunk másnap ¾ 6-kor a munkahelyemhez közeli ...

Nyolcan voltak, nyolc barátnő. Barátságuk több mint 50 évvel ezelőtt, még az egyetemen kezdődött. A diplomaosztás után szétszóródtak az országban, hisz mindannyian más városból-községből származtak. A legtöbben szinte azonnal férjhez mentek, egyikük külföldre került. Dolgozni kezdtek, gyerekeket szültek,  építgették  a karrierjüket. Nyelvtanári diplomájukat nem hajították a sutba, valamennyien a pályán maradtak.   

Harminc évig nem sokat tudtak egymásról. Ekkor egyikük felvetette, hogy jöjjenek már össze egyszer valamennyien. Kati a nyaralóját ajánlotta fel a találka helyszínéül, ott-alvással. Így kezdődött. Ezután évente egyszer,  esetenként  kétszer is találkoztak, hol egyikük, hol  másikuk  városában, ...

  Az időseknek hiányzik a könyvtár

Egyre nagyobb mértékben digitalizálódó világunkban, mit a még mindig fenyegető világjárvány jelenléte befolyásol, a szépirodalmat kedvelő olvasók számára a nyomtatott könyvek olvasása is háttérbe szorul.

Ennek egyik oka a szigorított könyvtári látogatás, könyvek kölcsönzése, a meghatározott kijárási tilalmak a közlekedésben is, valamint más, eddig nem szokásos helyzetek, holott éppen hasonló korlátok között volna szüksége az embereknek kellemes elfoglaltságra, amikor más tevékenysége korlátozott. Gondolataimban elsőként idős társaim jelennek meg, kik duplán érzik korlátozottságukat. Egyrészt fizikai állapotuk miatt, másrészt a járvány diktálta szabályok betartása miatt.

...

Otthonülő lettem...

Részben a tél, részben a járvány tehet róla. Most például esik az eső, szürkeség van odakinn és hideg. Én pedig szépen bekuckóztam magamat, idebenn kellemesen meleg van, körülöttem megszokott bútoraim és tárgyaim. Egy meleg ital mellettem, lábam felpolcolva, van egy megkezdett, izgalmas könyvem, eszem ágában sincs kilépni az utcára. Szeretek itthon tenni-venni, ráérősen elpiszmogni. Na meg nem is muszáj kimennem, nyugdíjas vagyok, így megengedhetem magamnak, hogy ha nincs kedvem, akkor itthon maradjak.

Igaz, ez a mostani kényszerű, vagy önkéntes begubózás rossz hatással is lehet az emberre. Főként a monotónia tesz morcossá. Van azért néhány trükköm, amivel megpróbálom a begubózást megkönnyíteni, ...

Néprádió, matiné, tévé a szomszédban

               Testvéreimmel - saját fotó

Nem nosztalgiázni szeretnék, sem „bezzeg az én időmben…” közhellyel példálózni. Ezek a gondolatok akkor jöttek elő, amikor ránéztem a naptárra és  rájöttem, hogy közel egy éve élünk a vírus árnyékában. Mi, az idősebb, ún. védett korúak még zártabb környezetben élünk. Ha nem lenne internet (szerencsére egyre több lakásban van, de nem elégben), sokkal rosszabb lenne. Számunkra is elviselhetőbbé teszi a kialakult helyzetet ez a lehetőség . Sok mindent kibírtunk életünk folyamán, de a teljes elzártság végzetes lenne az idősekre nézve, elsősorban az idősotthonokban élőkre gondolok. Hogyan is lehetett internet nélkül ...

Mesébe illő, igaz történet

A karibi nyár napsugara a tengeren úszó üdülőhajó fedélzetére árasztotta fényét, ahol egy, már sok évtizede Amerikában élő idős magyar házaspár az asztaluknál ülve hajolt egy levélpapír fölé. Csodálatosan telő nyaralásuk közben megtudták, hogy a hajón dolgozik egy magyar alföldi nagyvárosból érkezett fiatal lány. Az idős házaspár gondolt egyet, mi lenne, ha … ? Ha írnának abban a magyar nagyvárosban élő rokonuknak, akiről már évtizede is eltelt, hogy nem hallottak, és a fiatal lány a  hajón letöltött  munkája végeztével, hazatérve megkeresné a címzettet és átadná a levelet? Minden összejött. A levél megíródott, a fiatal magyar lány készségesen fogadta a kérést és megígérte, ...

 Kertészkedés a 8. emeleten

Érdekes ajándékkal lepett meg a lányom. Két kocka alakú dobozban szokatlan valamik lapultak: 3 pohárnak látszó tárgy (ültetőpohár a nevük), bennük 6 db barna korong, 3 tasak vetőmag, plusz egy szép, nyomtatott használati utasítás. Ezekkel a tárgyakkal mikrozöldeket nevelhetek, mondta - ezek a zsenge zöldek tele vannak vitaminnal. Nohát. Nem vagyok kertészkedő típus, de belevágtam. A leírás szerint jártam el, betartottam minden utasítást.

Az ültetőpohár, olyan mint egy papír virágcserép. A barna korong valójában kókuszrost, amit a használati útmutató szerint beáztattam. A háromféle magot elvetettem 1-1 pohárkába. Kevés meghagyott rosttal befedtem a magokat és a jól befedett magokat lenyomkodtam ...

A járvány első hullámakor, miután a színházak is bezártak, az Örkény Színház akciót hirdetett a honlapján: a költészet napja alkalmából a VERS CSAK NEKED űrlapon meg lehetett jelölni egy költőt, akinek a versét azután telefonon elmondta a színház egyik színésze. A 2000 felajánlott telefonhívás pár óra alatt „elkelt”. Örültem, hogy bekerültem az akcióba, mi több, boldog voltam, amikor május 18-án felhívott Nagy Zsolt, és elmondta   Parti Nagy Lajos: Nyár kiadó c. versét.

Parti Nagy Lajos költő      Forrás: Wikimedia Commons

Első fotó: Nagy Zsolt színész    Forrás: Wikimedia Commons

A színház decemberben megismételte az akciót, ekkor feliratkoztam a hírlevelükre (az alábbiakban kiderül, milyen hasznos ...

Vidéki lány  voltam, egy Budapesthez közeli községben nőttem fel. Igen szigorú, konzervatív nevelésben részesültem, nagyon szerény anyagi körülmények között éltünk. Szüleim mindent megtettek ugyan az előbbre jutásért, de három gyerek és két, eltartásra szoruló  nagymama mellett csak a legszükségesebbekre jutotta. A fővárosba csak orvoshoz vagy rokonlátogatás miatt jártunk, meg néha a budai hegyekbe kirándulni. Akkoriban nagyon bonyolult volt még a városba való bejutás, eleinte csak vonattal lehetett közlekedni, később lett buszjárat is, de este 10 után már semmi nem járt, tehát késői programokról szó sem lehetett.

A nyolc osztály elvégzése után egy közeli, ugyancsak vidéki gimnáziumba iratkoztam be, ahova vonattal ...

A járvány alatt tavasszal is, ősszel is rengeteg linket kaptam színházi előadások, koncertek streamjeiről. Udvariasan megköszöntem, de sokáig nem jutottam el még a rákattintásra sem. Mindig volt értelmes tennivalóm, a nyári szabadabb életet pedig inkább víz mellett töltöttem. Amikor beköszöntött a hűvös idő, és vele együtt, (még ha nem is miatta) a járvány 2. hulláma. Ekkor is inkább a tévéhez, könyvekhez fordultam, no meg a világháló híreihez, barátokkal való chateléshez.

Novemberben azonban a facebook hirdetése Havasi Balázs online koncertjéről megmozgatta a fantáziámat. Tudom, hogy az élő koncertjeire nagyon drágák a jegyek, de most 3000 forintért láthatom, hallhatom. Meg is vettem a jegyet abban a reményben, hogy az okos ...

Mára az ismerkedési lehetőségek megváltoztak: részben új ’terepek’ nyíltak az internetnek köszönhetően, viszont megritkultak azok a hagyományosnak számító módok, ahol a fiatalok együtt lehetnek, ismerkedhetnek, biztonságos körülmények között szórakozhatnak. Csoportosan – és nem csak párosan.

Úgy látom, hogy 50-60 évvel ezelőtt sokkal mozgalmasabb volt a fiatalok élete, akár falun éltek, akár városon. Az iskolában a kortársak közül mindenki ismert mindenkit  (hacsak nem túl nagy létszámú intézményről volt szó). A közös kirándulások, táncos rendezvények, házibulik, az ifjúsági élet különböző alkalmai egyben lehetőséget is kínáltak az ismerkedésre, barátkozásra, beszélgetésre, vidám együttlétre – ...