Apró hópelyhek az örömök
A boldogságot a boldogtalansághoz viszonyítva élem meg jól
Válaszolt-e már neked a tihanyi visszhang? Nekem még sosem. A Hortobágyon sem jelent meg a délibáb. A boldogságot sem keresem ott, ahol életem derekán olykor megtaláltam. Egyre inkább igaznak találom a lánykori emlékkönyvembe írt versike sorait: Apró hópelyhek az örömök.
Meg kell élni, meg kell becsülni az apró örömöket! Ha sikerül egyedül megcsinálni olyan dolgot, amelyhez máskor segítséget kértem – akkor örülök. Amikor befejezek egy „nem szeretem, de kell” cselekvést, örülök, sikert érzek. Egy szép, élvezetes zenemű hallatán, vagy festmény látásakor lúdbőrös leszek, akkor érzem is, hogy boldog vagyok.
Boldogtalan vagyok, mert egy hete, sőt több, ...