Emlékek az ötvenes évek háztartási munkáiról vidéken

Abban az időben az év háztartási teendőinek szigorúan kötött rendje volt.

Időben vissza kell mennem az 1940-es ’50-es évekbe, mert az emlékeim onnan datálódnak. A teljesség kedvéért egy egész év háztartásbeli nagyobb műveleteit szeretném felsorolni, csak az a kérdés, hogy mikor is kezdődhet egy ilyen tartalmú éves visszatekintés? Minden bizonnyal mindenki az Újév napját jelölné meg, ez azonban néhány téli tevékenység történetét kettévágná. Ezért – és azért is, mert elég sokat jártam iskolába – jómagam az évkezdést mindig szeptember elsejére teszem, mint ahogy most is.

Kép forrása: Fortepan

Szeptember

A téli ...

Fiamnak születésnapjára, szeretettel!

Elérkezett a szülinap, amelyen a versenyautós torta mellé megkapta a versenypályára való jelentkezési nyomtatványt.

Hogyan tegyem emlékezetessé az ünnepnapokat a családtagjaim számára? – merült fel, és merül fel bennem a kérdés, minden egyes alkalommal, mióta elhagytam  a szülői házat és saját „fészket” raktunk férjemmel. Valamilyen ajándékkal természetesen, hiszen ez korunk világának szokásjoga. Ajándékaink milyenségét az ünnepelt(ek) számára szerzett örömteli meglepetés határozta meg, amelyeket az átadásig teljesen titokban tartottunk az ajándékozandó(k) előtt. A legfontosabb, amit szem előtt tartottunk, a meglepetés, és az ünnep hangulatának megteremtése volt. Évek, ...

Amikor egy törlőkendő javít a beteg közérzetén

Kedves, régi barátnőmet látogattam meg a minap. Amióta idős, beteg édesanyját otthon ápolja, gyakrabban ugrom fel hozzájuk. Ifjúkori barátnők lévén Katával, jól emlékszem azokra az időkre, amikor sokat voltam náluk, együtt tanultunk estébe nyúlóan. Ilyenkor barátnőm édesanyja mindig valami finom vacsorát készített nekünk, tanulástól elfáradt diákoknak, vagy valami sütit készített be, hogy azt rágcsáljuk tanulás közben.  A barátság Katával később is megmaradt, s bár életünk más irányba vitt bennünket, miután a gyerekek mindkettőnknél kirepültek otthonról, kezdtünk újra gyakrabban összejárni.  

Kata életének egy nem várt fordulata következett be nemrég, amikor ...

A rebarbara egy  savanykás, pikáns ízű, könnyen termeszthető  növény

Könnyen termeszthető és sokféleképpen felhasználható gyümölcs. Azért merem így nevezni, mert a felhasználása gyümölcsként történik.


Mi is az a rebarbara?

A rebarbara lapulevélhez hasonló nagylevelű növény, amelyet magról való vetéssel lehet termeszteni és évtizedekig minden évben terem. Tavasszal kell ültetni, de csak a következő tavasszal terem használható szárakat. Savanykás, pikáns íze miatt szeretem. Konyhai felhasználásra a levél szára kerül. Lehet belőle készíteni kompótot, lekvárt, de tésztára szórva is kiváló ízesítő. Már láttam piacon is kofáknál, de az igazi a saját, frissen szedett termés.

Ha nem piacon vesszük, akkor a ...

Egy könyv kiadásának története

Két és fél éve írogatok a Régiségeknek blogba barátnőm jóvoltából, aki a blog adminja.

Egy kedves ismerősöm, Lilla ösztönzésére múlt év novemberében elhatároztam, hogy nyomtatásban kiadom addigi cikkeimet. Főleg az motivált, hogy családomat meglepjem, továbbá nyomot hagyjak érzéseimről, gondolataimról, közös élményeinkről, az életünkről. Könnyebb egy könyvbe belelapozni, mint a neten visszakeresgélni egy-egy írást.

A facebookon sikerült egy korrekt áron dolgozó magánkiadót keresni, a pesti székhelyű MyBookot. Menedzsere, egy Eszter nevű hölgy bizalomgerjesztő hangja, türelmes segítőkészsége meggyőzött, hogy elkezdjem az első lépéseket. Legelőször ki kellett ...

  Életünk a ballagások sorozata

Fülemben a régről ismert dallam szövege: Ballag már a vén diák, tovább, tovább…..Már nem is gyermekeim, hanem unokáim ballagása alkalmával élem át egykori emlékeimet.

Úgy tűnik, hogy a ballagási szokások kibővültek: a legfiatalabbaknak, a kis bölcsiseknek is rendeznek ünnepséget, akik  legszívesebben szüleik ölelő karjaiban megpihenve élik át ezt az ünnepséget.

Képzeletem végigszáguld a legelsőtől a legutolsó ballagásig, amikor a „ballagó” kénytelen segítséget is igénybe venni.  Az utolsó ballagás már egy másik hazába visz, - az örökkévalóságba.

Mondhatni, hogy életünk ilyen módon a ballagások sorozata: óvodából, iskolából, majd mint érett diák az érettségivel, ...

Egy kis nosztalgia a hatvanas évekb e

Az 1960-as római olimpiai játékok alkalmából a családunk összespórolt egy Munkácsy tévére valót. A kis szobaantennát állandóan igazgattuk, hogy minél jobb legyen a vétel. Tekintettel arra, hogy a belvárosi, kétemeletes, 8 lakásos bérházában egyedül nekünk volt még csak TV készülékünk, egészen természetes volt akkoriban, hogy az egész ház apraja-nagyja hivatalos volt az olimpiai közvetítésekre csakúgy, mint az esti híradóra, és a tv játékokra. Minden létező székünket bevittük a nagyszobába, de bizony sokszor még így sem volt elég az ülőhely. Most is előttem van a kép: az első sorban a kisszékek, mögötte a normál székek. Gyakran előfordult, hogy némelyik szomszéd otthonról ...

A tölgylevél saláta levelei enyhén mogyoró ízűek és sokszínűek, ezért színes,

könnyű saláta készülhet belőle.

Ismét találtam valami finom újdonságot nézelődéseim során. A madársaláta, a szívsaláta, a rukkola után felfedeztem egy élelmiszer nagyáruházban a tölgylevelet, mely kitűnő saláta alapanyag.

A tölgylevél salátát formájáról, barnás zöld színéről és tölgylevél alakjáról ismerhetjük fel. Olaszországból ered, nagyon finom aromás levelei enyhén mogyoró ízűek és sokszínűek, ezért önálló szép, színes saláta készülhet belőle.

A salátáknak általában nem magas a vitamin tartalmuk, de fontos tudni, hogy a gyomor működésére jó hatást gyakorolnak, illetve alacsony energiatartalmuk ...

Fűben - fában orvosság van vidéki házunk táján.

Ki ne hallott volna, ha már elég „régiség,” - éveinek számát illetően – az útmentén, árokparton összeszedett papsajt csemegézéséről?  Gyerekkorunkban marokszámra szedtük bizony, ettük úton-útfélen, mit   sem gondolva az út porára és bármilyen egyéb, esetleges szennyeződésre. Makkegészségesek voltunk, fogalmunk sem volt a papsajt hatékonyságáról. Csakúgy ettük, mert iskolából jövet-menet ott volt a lábunk előtt, és, hogy ehető és jóízű, azt az idősebb iskolatársaink mondták. Soha semmi bajunk nem lett tőle. Ma már az interneten pro és kontra jelennek meg cikkek gyógyhatásáról (gyomorpanaszokra, köhögési inger megszüntetésére jó)  és  ártalmasságáról ...

Egy 40 évvel ezelőtti nigériai "kiruccanás" emlékei

        Ahogy mennek az évek, megszépülnek, kopnak, elfelejtődnek az emlékek. Vajon mire emlékszem 40 évvel ezelőtti, Nigériában töltött 3 évemből?

         26 éves voltam. Befejeztük férjemmel az orvosi egyetemet és ő azonnal kiutazott dolgozni az észak-nigériai Kanoba. Én még egy tanévnyit belgyógyászaton dolgoztam itthon, (mert a gyermekgyógyászaton, ahol szerettem volna, nem volt hely), majd 2 és fél éves kislányommal utána utaztunk. Természetesnek vettem az élet adta lehetőségeket, nem kutattam vagy olvastam utána, nem feltételeztem nehézségeket. Megkaptuk az oltásokat, szedtük a malária elleni tablettákat. Írtam a férjemnek, hogy mikor érkezünk, ...

Amikor az emberek még otthon születtek és haltak meg ….

Amint az ember halad az időben, korban, mindinkább a múltból keres erőforrást, amelyből (bevallva, bevallatlanul) mindig is táplálkozott. Az emlékek a több generációs családi házba vezetnek vissza, ahol gyermekkoromat töltöttem. Néhány epizódot vetek csak fel ezekből.

Történt egyszer – még nem volt fizető-eszközként bevezetve a Forint – Édesanyám elküldött a boltba, hogy hozzak onnan élesztőt (mert a kenyér dagasztásához az bizony kellett). Adott is egy tyúktojást a kezembe, hogy azért hozzak annyi élesztőt, amennyit adnak érte. Felbátorodva a feladat és a kihívás adta lehetőségen, kezemben a féltve őrzött tojással elmentem a sarki boltba élesztőért. Ott ...

Tanmese kezdő feleségeknek

Nincs nagyobb megpróbáltatás, mint ruhaneműt venni a páromnak. Szerinte ugyanis ez felesleges, időrabló, unalmas, embert próbáló tevékenység. Így aztán, amit csak lehet – pólót, dzsekit, inget – méretvétel után, magam veszek meg, otthon felpróbálja, és ha nem jó, kicserélem. – Normális férfi – mondja az uram – nem megy be az üzletbe, hogy egy szűk próbafülkébe bebújjon, ismeretlen helyen lehúzza a cipőjét, vagy nadrágját, s a próba kedvéért magára húzzon egy másikat.  De néha, ugye, mégiscsak kell venni egy nadrágot, vagy cipőt, amit muszáj felpróbálnia.

A közös vásárlás szükségességét már jó előre bezengem, amire kapásból nemmel válaszol. De én nem adom fel. Hetekig puhítom, ...

Saját készítésű félkész termék húsból, zöldségből  

Bevallom, alig várom, hogy vasárnap kezembe vegyem és elolvassam a nagyáruházak ajánlatait a következő heti élelmiszer termékeikről. Az akciós termékeket azért kedvelem, mert ezek révén jól tudok gazdálkodni a pénzemmel, és ötletet merítek a következő heti étlapomhoz. Mindig abból az áruházból és azt veszem, ami ott olcsóbb.

A minap a pulykamell volt akciós, ami ugye, nem mindennapi falat. Általában karácsonykor és nagyobb családi összejövetelkor szoktunk pulykahúst venni, de bevallom, én ennél gyakrabban. Akciósan, most 1 kg, vagyis 2 db 500 dkg-os csomag került 1200 Forintba, és nem fagyasztott hanem fóliázott volt, és szép színhús, egy grammnyi ...

Az egészségem visszaszerzése mellett, életre szóló élményt is kaptam.

Gyerekeim 18 éve ki- és elrepültek  a szülői fészekből. Mivel életemet addig is ők töltötték ki, a hiányuk igen nagy űrt hagyott maguk után. Munka terápiába kezdtem. Volt egy fő munkám és két  mellékállásom. Így minden napom le volt kötve, a hétvégék is. 

Évente volt orvosi alkalmassági vizsgálat, minden rendben volt. De a gyerekeim elutazása után 3 évvel a vérképemben volt egy kóros érték. Felére csökkent a fehérvérsejt számom. Mondta is a doktornő, hogy ezt sürgősen rendezni kell, mert így gyengül az immunrendszer. Menjek el pihenni, szabadságra, szedjek vitaminokat és egy hónap múlva ismételjük meg a vérképet és ha kell, ...

Újra tudok segítség nélkül  fürödni!

Megcsörrent a vezetékes telefon. Manapság már alig egy-két ismerős hív ezen, egyik közülük idős rokonom, Julika néni. Hangjában öröm és izgatottság volt érezhető. Titokzatos meghívást kaptunk tőle másnap délutánra. Julika néni egyedül él, régóta nem tudja elhagyni a lakást segítség nélkül, és nagyon örül mindig, ha felugrunk hozzá.

Másnap ünnepélyes arccal és huncut mosollyal fogadott. Egy szomszédasszony ült a konyhában, ő is mosolygott. – Csodálatos hírem van, sose találnátok ki, hogy mi - . Kérdőn néztünk rá, valóban sejtelmünk sem volt, mi  jó történhetett egy idős, egyedül élő, beteg, mozgásában erősen korlátozott rokon életében. – Hát csak gyertek, majd ...