Portugáliai kalandozások

Portugália – szerintem méltatlanul – nem tartozik a felkapott turista-célpontok közé. Úgy vágtam neki az útnak, hogy szinte semmit sem tudtam róla, s végül életem egyik legszebb kirándulása lett  a Lisszabonban és környékén töltött öt nap. Lenyűgözött, elvarázsolt ez a város piros cseréptetőivel, mór stílusú, csempével kirakott házaival, szebbnél szebb kovácsoltvas erkélyeivel, s nem utolsósorban fekvésével.

Az európai kontinens legnyugatibb  fővárosa az Atlanti-óceánba ömlő Tejo  tölcsértorkolatánál helyezkedik el. A folyó itt nagyon széles, nekem úgy tűnt, vetekszik a Balatonnal. A történelmi városnegyed Rómához hasonlóan hét dombra épült, de az 1755-ös földrengés során ...

Zavaros időkben jártam iskolába

Forrás: Fortepan

Volt egyszer egy iskola. De hol is? A mi iskolánk Erdélyben volt, egy magyar lakta falucskában. Nem volt könnyű dolguk a tanítóknak, mert igen zavaros körülményeket kellett leküzdeniük.

Első osztályos évem 1947-48-ra esik. Azokban az években még kevés tankönyv állt a tanulók rendelkezésére. A megoldás az volt, hogy tanítóink felírták az anyagot a táblára, amit mi a füzetünkbe másoltunk, s így ugyanazokat az ismereteket sajátítottuk el, mint egy nagyobb létszámú, városi iskola tanulói. Első osztályban mindössze két könyvünk volt, egy olvasó- és egy számtankönyv.

Kevés házifeladat mellett volt időnk a szabadban történő mozgásra, ami némi kertészkedést, ...

Látogatás Lettország fővárosába

Baltikumi nyaralásunk Rigában kezdődött: kíváncsiak voltunk Lettország fővárosára, mert keveset tudtunk róla.

A taxisofőr, igazi lokálpatriótaként, már a repülőtérről a városba vezető úton felhívta a figyelmünket a város sajátosságaira, szépségeire, az aktuális koncertekre, látnivalókra, hagyományokra.

Az óvárosban laktunk, így könnyen elértük a legismertebb nevezetességeket. Az első nap megfogott bennünket a város hangulata, a történelmi belváros egységes látványa. Az új épületeket sem építik magasabbra vagy nagyon eltérő stílusúra, így a harmóniát nem töri meg sem egy toronyház, sem pedig nagy reklámtáblák, zavaró plakátok. Gránitkővel kirakott, kanyargó utcák, régi ...

Az egyik legnépszerűbb orosz egytálétel

Szeretem az orosz konyhát. Különösen a leveseket és a salátákat. Utóbbiak alatt nem a mi felfogásunk szerinti, főétel mellé tálalt  savanyúságok, zöldségek értendők, hanem tartalmas, kalóriadús, önállóan is fogyasztható, a legkülönbözőbb alapanyagokból készült keverékek. Leveseik is igen változatosak, laktatóak, egytálételnek beillőek, vagy legfeljebb egy könnyű desszert illik melléjük.

Készítésükhöz előszeretettel használnak olyan zöldségeket, amelyekből  nálunk ritkán vagy soha nem főznek levest (cékla, friss vagy savanyú káposzta, savanyú uborka, olajbogyó). A levesek alapját szinte mindig hús- vagy hallé képezi. Ízesítésükhöz egyáltalán nem használnak ...

Ember tervez, tömegközlekedés végez

Májusban meglátogattam lányomékat. Most is, mint máskor, egyedül bebuszoztam a Citybe, mert imádok bolyongani, nézgelődni a saját tempómban.  Határozott célom is volt, a National Gallery (Nemzeti Galéria) újabb meglátogatása, még fel nem fedezett festmények megismerése, esetleg egy új időszakos tárlat megcsodálása.

Felszálltam a már megszokott járatomra, amely máskor pont a helyszínen rak le, a Trafalgár téren (Trafalgar Square). Most viszont egy jóval korábbi állomásig, a Lambeth hídig (Lambeth bridge) vitt, aminek kiírását láttam ugyan, de bele sem gondoltam, hogyan fogok tovább menni. Amikor leszálltam, tudatosodott bennem, hogy gyalogosan kell folytatnom utamat. Utólag próbáltam ...

Csíkot fogtunk, szénában hemperegtünk

kép forrása: Fortepan

Az 50-es években, amíg élt anyai nagyapám, nyaranta két vagy három alkalommal náluk, Kocséron töltöttem pár hetet.

Kocsér egy poros, csendes, Isten háta mögötti kis alföldi falu volt. De ezek a nyaralások  felejthetetlen élményeket nyújtottak, amikre máig emlékszem. A háziaknak, akiktől nagyszüleim a lakást bérelték, volt két fia, Laci és Öcsi, velük  meg a szomszéd  gyerekekkel bandáztunk.

suszter         forrás: Fortepan

Nagyszüleim tipikus parasztházban laktak, egyik szoba a másikból nyílott. Amikor beléptünk a házba, az első helyiség nagypapám suszterműhelye volt, illetve amolyan nappali-féle, ahol a látogatók leülhettek. Bőrszag, ...

    Az álmokat valóra lehet váltani      

Régi vágyam teljesült az idén, amikor kis családommal majdnem két hetet tölthettünk a Balti államokban: Észtországban és Lettországban.

Az utazás igazi kalandnak ígérkezett, hiszen általában keveset tudunk Európa kis népeiről. Vagy talán pont ezért tűnnek vonzónak? Unokáimmal együtt próbáltunk előre tájékozódni, megtudni fontos vagy érdekes adatokat, történeteket, megismerni a hagyományokat.

Észtország területe kb. a fele Magyarország területének, a lakossága 1 millió 315 ezer. Az országhoz 1520 sziget is tartozik a Balti tengeren. Fővárosa Tallinn, mely legfontosabb úti célunk volt. Az 1 főre jutó GDP 19.840 USD/év, Magyarországé 15.531 USD (2017-es adat). ...

Hogyan tovább?

Kép forrása: Flickr

Most, amikor egy hét és vége az iskolások arany-szabadságának, az előrelátó szülők és gyermekeik gondoskodnak a jövő iskolai évben szükséges dolgokról. A kis elsősök talán félve, mások viszont izgalommal teli, még komolyabb feladatokkal néznek szembe. Egyre érettebben gondolkodva, testben és lélekben megerősödve várják a kihívásokat.

Azok a tanulók, kik édesanyjuk szoknyája mellől veszik számításba helyzetüket, számbaveszik  a beszerzendőket, legyen az könyv, füzet, vagy éppen ruha, cipellő, ők még csak ilyen igényeknek adnak hangot. A szülők nagy többsége tudatosan eleget is tesz ezen igényeknek. A gyermek mindezt elfogadja, tudván, hogy az ő dolga csak a tanulás.

Kép ...

Egy kis szegedi egzotikum

Utoljára 13 évvel ezelőtt látogattam városunk e csodálatos arborétumába. Akkor 3 éves unokámat vittem oda mintegy kirándulásképpen, korábban pedig óvodásaimnak mutattam be az évszakok változását a gyönyörűséges kertben. A nézgelődés, megfigyelés után mindig szakítottunk időt egy kis mozgásra, szaladgálásra.

Az idei, 12. alkalommal megrendezett Lótusznapokra való látogatás aktualitása ugyancsak gyerekprogramnak indult, ugyanis szívesen társultam húgomhoz, és itt nyaraló 3 kiskorú unokájához.

Rokon gyerekekkel a Fűvészkertben

Itt jegyzem meg, hogy a belépők ára igazán nem volt megterhelő, és félóránként ingyenes buszok szállították a látogatókat a Füvészkertbe.

Csak ...

                                                                                                         Utópia Park – egy csodás világ

Az idei nyár nagy élményekkel ajándékozott meg. Sikerült összehozni egy izraeli utazást, amit régóta dédelgettünk, s tervezgettük, hogy merre, miket fogunk megnézni, megcsodálni.

Két és fél órás út után leszálltunk a Ben Gurion reptéren, majd a csomagfelvétel után taxival a szállásunkra mentünk.

Tér  Tel-Avivban pálmafákkal

Útközben megcsodáltuk Tel-Avivot, ami egy fantasztikus világváros, hatalmas felhőkarcolókkal, most is építenek pár tucatot, mellettük kisebb házak, nagy parkok, ...

A  virtuális élet elszakított az élő valóságtól

Életutam már „régiségként”  vezetett  a virtuális világ ösvényeire. Kezdeti lépéseim után - kisgyermeki tipegés,  megszeppent „huppanás”  (pl. egy előugró figyelmeztető ablak láttán) -   egyre magabiztosabban kattintgattam.  Ma már biztonságosan „közlekedem” a honlapok sokaságának „közein”, szörfözök a világhálón, a közösségi oldalon.  A családdal, ismerősökkel is így tartom a kapcsolatot, a hírek, infók is a világhálón jutnak el hozzám, évek óta  a Régiségeknek  bloggere vagyok, a szükséges élelmiszeren kívül webáruházakban vásárolok többnyire. Így hát, bizony meglehetősen sokat időzöm a számítógép előtt. Fantasztikus ...

Egy nagymama történetei

Életkorunk előrehaladtával egyszerre csak azt vesszük észre, hogy olyan jeleneteket is megfigyelünk a körülöttünk zajló világból, amik felett korábban átsiklottunk. Ilyen például a gyerekek viselkedése, sorsuk, egyéniségük. Különösen akkor érdeklődünk a gyerekek iránt, ha nekünk is van unokánk. Az országban járva, három  kis jelenetet kaptam "tollvégre", ezt szeretném  gondolatébresztőként megosztani.

Egyik vidéki városunkban van egy múzeum. Nem árulom el, hol, mert nem szeretném, ha ráismernének. Kicsi, nem feltűnő a gyűjteménye, nem túl sokan látogatják.  Mégis van „személyzet”, pontosabban egy hölgy, akinek az a feladata, hogy felvilágosítást adjon, beengedje az oda betévedőket. ...

Gyöngyszem a pesti belvárosban: az Ady emlékmúzeum

A belvárosi lakás olyan hangulatos, tágas és modern, hogy nyomban beköltöznék. Pedig berendezése több mint 100 éves. Híres lakói, Ady Endre és fiatal felesége Boncza Berta, azaz Csinszka, csupán alig  több, mint egy évet laktak itt,  mielőtt a költő elhagyta a földi világot. A házaspár 1917 őszétől a költő haláláig lakott az V. kerületi,  Veres Pálné utca 4-6. szám alatti házban.

Boncza Miklósnak, Csinszka apjának halála tette lehetővé, hogy hotel-beli szállásuk után végre saját lakásuk lehessen. Ez volt a költő életében az egyetlen saját otthon, hisz addig hotelszobákban és hónapos szobákban, vagy rokonoknál lakott.  A fiatalasszony nagy lendülettel és ...

Étrend-kiegészítő, testmozgás, egészséges étrend

Kép forrása: Wikipedia

Mint idős ember, túl a hetvenen – bár nem vagyok hipochonder – az ajánlásoknak megfelelően rendszeresen mérem a vérnyomásomat, és nem ennyire rendszeresen, de gyakran a vércukorszintemet is.

A vérnyomásom kicsit változó, szerencsére soha nem nagyon magas, a legmagasabb értékek úgy 150-160 körül vannak, de általában a megfelelő sávban, 120 és 140 között ingadozik. A vércukor szintem sem stabil,  5,6 és 7,2 között ingadozik.

Sok mindennek utána olvastam a neten, s elhatároztam megpróbálom mind a vérnyomásom, mind a vércukor értéket a koromnak megfelelő szintre levinni és főleg stabilizálni.

Olvasmányaimból kiderült, hogy ezzel együtt ...

Évával  kettesben a strandon

Régiségek és a hálaérzet

Mostanában egyre több korombeli hölgy hálája irányul felém, ami teljesen zavarba hoz. Hiszen nem teszek mást, mint beszélgetek velük, meghallgatom őket, ha kell, együttérzést tanúsítok, máskor útba igazítok, vagy segítek eligazodni egy forgalmas reptéren.

Utóbbi eset lányoméktól hazajövet, az egyik londoni reptéren történt. Lehuppantam egy hölgy mellé, akiről csak akkor tudtam meg, hogy magyar, amikor odaérkező férjével tanácstalanul böngészték a járatunkat jelző monitort, és a kapunyitást. Kapcsoltam, hogy egy gépen fogunk utazni, és felajánlottam a segítségem. A hölgy így kiáltott fel: „Van Isten!” Nekem ennyire még nem örültek, bár ...