A SZERETET NEM MÚLIK EL
Az ünnepek idején fájóbb szeretteink hiánya
Készülődünk, ezernyi a tennivaló, versenyt futunk az idővel, hogy mindennel időben elkészüljünk. Mégis, sokszor azon kapom magam, mintha szándékosan vállalnék több feladatot, mint amennyi arányos lenne, talán azért, mert így nem gondolok állandóan férjem hiányára. Pedig rágondolok, reggel és este, egész nap, ügyetlenkedéseim közepette is.
Milyen jó lenne, ha itt lenne ő, minden könnyebben, gyorsabban elkészülne. Vele volt teljes az életem, összetartoztunk. Úgy volt természetes, hogy mindent együtt terveztünk el, együtt csináltunk meg, és együtt örültünk vagy bosszankodtunk az eredményen. Most minden rám vár. Nem is próbálom meg pótolni őt, úgysem lehet. Inkább arra gondolok: mit tenne ő a helyemben? Milyen ...

















