Felszedtem már a szép, egészséges krumplit.

Veteményeskertem  5.rész

Vége van a nyárnak, és bár  hűvösebb szelek is fújdogálnak, kicsiny veteményeskertemben még akad tennivaló. A paradicsom, a sóska, a petrezselyemzöldje még szedésre kínálja magát.

A krumplit felszedtem már, oly meseszerű megjegyzésekkel, mint „szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! ”. Habár szegény  ültetvény nem tehet róla, hogy idén, ami kártevő csak elérhette, az el is érte. Megszenvedte  a magáét, én meg kiizzadtam a lelkem is, míg ártalmatlanná nem tettem a bokrok levelein, szárain, föld alatt táborozó, szaporodó, önkényesen vendégeskedő, hívatlan betolakodókat. Rágták, fúrták, faragták (volna tövig, végpusztulásra ...

  Egy falusi gyermekkor emlékei

        Épp a napokban gondolkodtam el azon: mennyivel könnyebb a háztartási munkákat elvégezni napjainkban, mint 50-60-70 évvel ezelőtt ugyanezt nagyanyáinknak. Ma számtalan hasznos gép, eszköz és vegyszer segíti a munkák elvégzését, míg  korábban mindezt kézi erővel kellett megcsinálni. És mégis – vagy ennek ellenére – mi is elfáradunk, a sokféle teendő elvégzéséhez minden lelkierőnk összeszedésére szükségünk van.

            Nézzük például a mosást!  Erdélyi nagymamám még a patakra járt mosni és nagy kitartással, erőfeszítéssel tudta tisztára mosni az ágyneműt-asztalneműt, az ingeket, vásznakat. Már egy nappal korábban elkészítette a lúgos áztatólevet, ...

Kolbászhúsba tekert sajt, baconba göngyölve és kisütve. Melegen és hidegen is finom.

Napok óta gondolkodtam, mit főzzek, illetve süssek, amit minden családtagom szeret, főleg a húsimádók.

Éjszaka jött az ötlet - mint általában - a kolbászka ötlete. Másnap elkészítettem, amit kitaláltam éjszaka: kicsi, csinos kolbikat csináltam  sajttal megtöltve, (de  töltetlenül is jó), majd baconba tekerve megsütöttem. Frissen sütve és hidegen is finom.

Hozzávalók 3 főre:

½ kg darált hús ( kicsit zsírósabb húsból)

1 kisebb fej fokhagyma, vagy 4 nagyobb cikk,  ízlés szerint

1 evőkanál pirospaprika -  bátran, mert a kolbász kívánja

1 mokkáskanál bors

1 púpozott evőkanál só – vagy izlés szerint

20 dkg bacon ...

Ausztriai utazás - 2. rész

admonti apátság könyvtára

Ausztriai kirándulásunk 3. napján kulturális kíváncsiságunkat is kielégíthettük, miután az első két napon a természeti szépségeknek adóztunk. Ellátogattunk Admont városkába, melynek apátsága impozáns tájon, a Gesäuse Nemzeti Park hegyvidéki panorámájától övezve helyezkedik el.

A 3600 m2-en elterülő bencés rendi apátságot 1074-ben Gebhard von Salzburg érsekherceg alapította. Meghatározó iskolájának köszönhetően spirituális és kulturális központtá fejlődött. Látnivalói egy hatalmas és gyönyörű park két oldalán szembehelyezkedő gótikus templom, és a múzeum, amely magában foglalja a Természet- és Művészettörténeti, és a Kortárs Művészeti ...

Mi a hosszú élet titka? Ha a családunkban felmerül ez a kérdés, az a válasz rá,  hogy kérdezd meg a nagymamát. Ő ugyanis a 93 évével még ma is egyedül tartja fenn magát, időnként (ha megkíván valamit) főzőcskézik, és néha jobb a memóriája, mint a 70 évhez közeli gyerekeinek. Gyakran ismételgeti :  „edd azt, ami jólesik, akkor pihenj le, amikor fáradt vagy, és minden nap munkálkodj valamin”. Hogy mi lehet a titka? Valószínűleg az életszeretete, amit minden nehézség ellenére is megőrzött.

Túlélt egy háborút és egy forradalmat, a saját és a családja betegségeit, több súlyos műtétet, és mégis ez az állandó mondása :  „tudod  gyakran itt fáj, ott fáj mégis olyan jó élni.”  Képes örülni egy jó tévé ...

Keleti fűszerekkel ízesített zöldségleves kuszkusz betéttel. Nemcsak egzotikusan színes, de különlegesen finom is, elkészítése nagyon egyszerű. Egy ázsiai országban ettem először  és nagyon megkedveltem.

Hozzávalók 8 személyre :

Sárgarépa, fehérrépa, krumpli, tök, fejes káposzta, karfiol, édes burgonya, zeller gumója és zöldje, karalábé – tetszés szerint vegyesen – összesen 1 kg

5 nagy fej vöröshagyma

20 dkg kuszkusz

1 üveg csicseri borsó konzerv (választható)

só, bors

1 kávéskanál őrölt római kömény

1 kávéskanál kurkuma

4 evőkanál olivaolaj

Elkészítése:

Egy nagy fazékban az apróra vágott hagymát olajon megpirítjuk, majd a 3 cm-es darabokra aprított, megpucolt, megmosott zöldséget ...

Ugye nagyon sokszor mi is saját értékítéletünk szerint ajándékozunk?

Történ már vagy 10 évvel ezelőtt, hogy a társasház – ahol lakunk – ajtajába  valaki  odarakott egy ordas szürke kiscicát. Biztosan jó kezekben lehetett korábban, mert bolhairtó nyakörv is díszelgett a nyakán, minden bizonnyal azzal a szándékkal, hogy az őt befogadókban bizalmat keltsen. Napról napra ott ült a bejárati ajtó előtt és metakommunikációs jelzéseivel, de főleg tekintetével minden arra járót arra buzdított, hogy: „tessék kérem engem befogadni!!!”

Lányunk akkortájt - még hajadon korában - bizony voltak napok, amikor késő este ért haza. A macska természetszerűleg akkor is ott ült, és sajnáltatta magát az arra járókkal ...

Kiskorukban együtt szorgoskodtak velem a konyhában és a kertben, kamaszkorban lázadoznak mindenféle munka ellen. Édesanyám, unokáim rajongva szeretett dédikéje mondta mindig, hogy a munka, az értelmes és tartalmas tevékenykedés nagyon fontos a kisgyermekek fejlődésében. „Hogy a kis kezük megtanulja, hogyan kell megfogni ügyesen egy eszközt, hogy azután használni tudja, vagy egy gyümölcsöt, hogy kimagozza. Még fontosabb, hogy átélhesse a munka örömét, játékosan részt vegyen a közös házimunkákban, teendőkben.”

Saját gyermekeim nevelése idején követtem ezt a tanácsot – viszonylag jó eredménnyel. Évről évre ügyesebbek lettek, számíthattam a segítségükre a házimunkákban, amikor a munkahelyemen későig kellett dolgoznom. ...

Édesanyám 70 oldalas naplóját az Olimpiáról (fényképekkel, belépőjegyekkel) mélységes becsben tartva, féltve őrzöm.

Tinédzserkoromban, a  tokiói olimpia befejező akkordjaként hallottam először a japán sayonara  szót. Sayonara Tokió! Viszontlátásra Tokió! Mélyen az emlékezetembe vésődött ez a szó. Az 1964-es  tokiói  olimpia volt az első, amit végig követtem a televízió közvetítések által. A világ minden tájáról összesereglett sportolók versenyei magával ragadtak, a képernyő elé szögeztek. Az „olimpiai lázban égésemet” fokozta, hogy a sportot és utazást kedvelő szüleim nézőként vettek részt ezen a világeseményen. Az ő várakozással teli készülődésük a távol-keleti országba, majd  hazajövetelük ...

Három nagymama titkai

Unokáimmal kicsi koruktól kezdve együtt szorgoskodtunk a konyhában: nagyon szerettek tésztát gyúrni (amit később megszárítottunk és bármikor felhasználhattuk), befőzni, zöldségeket tisztítani, lekvárt főzni vagy süteményt sütni. Egyszer stopperrel lemértük: mennyi időbe telik megtisztítani 1 kg zöldbabot nekem egyedül, és ugyanennyit hármasban. (Jó alkalom volt az idő: percek, másodpercek számítására is). Az elkészült befőttekre ők írták meg a címkéket, azokat pedig külön is megjelöltük, amit ők raktak üvegbe. Nagy volt az öröm, amikor télen kinyitottuk az ilyen különleges kis befőtteket, lekvárokat.

Kiskorukban tésztát gyúrtak, kamaszként már nem érnek rá

Hogy miért írom mindezt ...

 Három édesanya vallomása

A gyerekek előbb-utóbb elhagyják a családi fészket és új, önálló életet kezdenek. Az édesanyák gyakran nehezen viselik ezt a változást, meg kell küzdeniük az új helyzettel. Írásunkban három anya (ma már nagymama) számol be arról, hogyan élték meg ezt az időszakot.

Lányaim szinte egyszerre repültek ki a fészekből, azaz hagyták el a szülői házat. Én – a férjemmel az oldalamon - olyan lettem, mint egy szárnyaszegett madár. Nem találtam a helyemet a megüresedett fészekben. Mindketten egy élettárssal kezdtek új életet, élvezték a szárnypróbálgatást, a függetlenséget, én pedig tehetetlenül kerestem a helyemet ebben az új, furcsa helyzetben. Huszon valahány évig ők voltak életünk ...

Nyugdíjas túrázók az erzbergi hegyekben

Nyugdíjas operakedvelő és aktívan túrázó barátaim, akikről írtam már a blogban , egy osztrák túrára invitáltak. Legfiatalabb tagjuk 62 éves, a legidősebb pedig (az egyetlen férfi), a 86 éves Laci bácsi. Lelkesedésük - az ígérkező élmények és a nagyon kedvező ár miatt - percek alatt rám ragadt, és igent mondtam.

Az indulás reggelén egy szimpatikus fiatalember nyolcszemélyes mikrobuszával  házunk elé gördült, és 8 óra alatt Szegedről elrepített bennünket négynapos erzbergi (Stájeroszág) túrázásunk támaszpontjára, egy takaros panzióba. Mint kiderült, sofőrünk gyerekkori barátai, Misi, és felesége, Zsani, vezetik a Haus Erzberget, ahol megszálltunk. Társaim évek óta ...

Grill húsokhoz és halakhoz nagyon illik a Waldorf saláta. Köretek helyett, vagy köretek mellé is kiváló. Nyáron gyakran készítem, ezúttal halhoz és rizottóhoz tálaltam. Az alábbi mennyiségből 9 adag lett.

Hozzávalók:

2 db édes ízű alma, apró kockákra vágva

2 evőkanál citromlé

2 db szárzeller, csíkokra vágva -ha nincs szárzeller, meg lehet próbálni sárga színű paprikával helyettesíteni

2 marék dióbél, aprítva (én egy üres serpenyőben aranyszínűre pirítom a dióbelet, szerintem így jobb, mint nyersen )

2.5 dl majonéz

1 marék mazsola (én most mag nélküli szőlőt használtam helyette)

őrölt fahéj és szerecsendió – választható (mindkettőt használom, mert csodás ízt ad az almának)

Elkészítés:

...

  A türelmetlenség az emberi kapcsolatokat is kapkodóvá, felületessé teszi.

Kis életkép: tömött buszon utazom, csúcsforgalomban. Az autók, járművek araszolgatnak, lassan haladunk. Nézem az utasokat: mindenki feszült, szigorú vonalat rajzol az arcokra a türelmetlenség. Moccanunk végre, amikor egy nagy teljesítményű autó hirtelen bevág a busz elé. A sofőr fékez, az ütközést elkerüli, de az utasok közül többen elesnek, táskák-csomagok repülnek szerte-széjjel. Néhány hangos, durva, bár jogos kifejezés is elhangzik, a sofőr is cifrákat mond a most már előtte araszolgató autósra. Nem a józan belátás, hanem a durva türelmetlenség “vezérelt” abban az autóban.

A közlekedésben nagyon veszélyes helyzeteket idézhet elő, ...

  Ezek a bugyuta kis versikék magukban hordoznak valamit az élet nagy igazságaiból.

Majdnem úgy történt, ahogy ebben a több, mint 50 évvel ezelőtti emlékkönyvi bejegyzésben áll.  Azzal a különbséggel, hogy az emlékkönyvemet én adtam hatéves unokám kezébe. Együtt nézegettük, némelyik beírást fel is olvastam, tetszettek neki a rajzok, és kíváncsian hajtogatta fel azokat  a titkos, kis behajtott szamárfüleket. 

Meghitt közelségben ülve egymás mellett minden rendben volt egészen addig, amíg ehhez a nagymamás beíráshoz nem érkeztünk. Felolvasva, már az első pár sornál éreztem a gombócot a torkomban, de próbáltam legyűrni, arra gondolva: csak nem fogom egy emlékkönyvi beírás közhelyein elsírni magamat. Mire ...