Az ünnepi asztalra valók előre elkészülnek  

Szívesen dolgozom előre, mert így a karácsony szinte teljesen szabad marad nekem is. 

A harminc- negyvenéves fürge lábaim a hajnali keléssel jól bírták a friss ételek, sütik készítését a szentestére és az utána következő ünnepnapokra. Az ötvenes éveimben már azon vettem észre magam, és éppen az ünneplés óráiban, hogy bizony elfáradtam. Miután pár éve úgy éreztem, hogy, „összerogyok”, mire az Angyalka megjön,   komoly elhatározásra jutottam.

Az elhatározást, hogy előre dolgozom, már gyakorlom is, anélkül, hogy csökkentettem volna a karácsonyi étkek mennyiségén, választékán. A mennyiség ki kell, hogy tartson karácsony első-, és másnapján, a választék pedig ...

Senior Mentor Program az iskolában

A nyugdíjasok aránya egyre nő a magyar népességhez viszonyítva, 2010-ben kb. 1,6 millióan voltunk, 2025-re pedig az idősek aránya eléri majd a lakosság 20 %-át is. Helyes törekvés, mind a civil szervezetek, mind pedig az egyének szempontjából, hogy erre a generációra, mint potenciális lehetőségre tekintsen! Hiszen sok kortársunk, bölcsebb és türelmesebb korba érve, szívesen végezne valamilyen hasznos munkát. Így átélhetné, hogy élettapasztalata, felhalmozott tudása – érték! Hogy tudására szükség van!  Ezt a tényt felismerve született meg a Senior Mentor Program.

Nemrég egy érdekes előadásra hívtak: a Civil Vállalkozások közhasznú szervezet invitálta az idősebbeket egy fórumra, ahol ...

Lomb Kató példája ma is hat

Ahogyan a bölcs mondás tartja „ép testben, ép lélek”.  Mindez gyermek,- és ifjú korunk lendületéből szinte természetesen adódott, ám ősz fejjel, nyugdíjas korban is érvényes marad, még ha nehézkesebbé is válik a mozgásunk és agyunk tevékenysége is.

Ami a mozgást illeti, megannyi intézményes, szervezett senior torna, otthon végezhető DVD,  YouTube mozgás-program áll rendelkezésünkre, kinek–kinek tetszése, lehetősége szerint.

Ha már felfrissítettük „porcikáinkat”, jöhet a szellemünket karbantartó elfoglaltság. Ehhez már jóval kevesebb szervezett senior programot találunk, de aki keres, az azért talál. Például a rejtvényújságokban, és az interneten, ahol a ...

Ezzel a játékkal eljátszhatja kedvenc rajzfilmjét

Karácsony közeledtével mindenki azon töri a fejét, hogy mivel ajándékozza meg unokáit, vagy aprócska rokon,- vagy keresztgyermekét. Nekem valahogy ez egyszerűen összejött.

Peti, a  három éves kis unokám, nagyon sokat mesél a duplós autókról, főleg  Matukáról és Villám McQueenről. Barátja a kisiskolás, szomszédban lakó Pali, gyakran átjön hozzánk játszani, és hoz egy dobozban pár autót és sok színes, egymásba rakható kockát. A gyerekektől hamar megtudtam, hogy ez a játék nem más, mint a Duplo, és a kislányok és kisfiúk imádnak vele játszani, akár órák hosszan lefoglalják magukat, ami nagy ritkaság manapság.

Peti annyira belejött a játékba, hogy most már, ha hozzám ...

Figyeljünk a szavatossági időre és az aromatartó csomagolásra!

Tedd a szívedre a kezed, mikor néztél alaposan bele a fűszeres dobozodba? Tudod, hogy a fűszereknek is van szavatossági idejük?

Bevallom én nem olyan régen vásároltam 2 db Curver minőségi, tartós műanyag kosarat, mert a régi már tropára ment,  és elhatároztam, hogy nekilátok a szortírozásnak. Kicsit nagyobbat vettem, pontosan azért, hogy áttekinthetőbb legyen. Rájöttem, hogy csak veszem - veszem a fűszereket és soha nem találom azt, amit keresek. Elég sok fűszert használok, mivel az ételek fűszerekkel ízesebbek lesznek, vagy azért, hogy egyes ételeket  más-más fűszerekkel többféle képen készítsem el. A fűszerek jótékony hatásáról sokat regélnek, ez is ...

A műtermi beállításoktól a szelfiig

Korábban megemlékeztem családom strandolási szokása iról, majd öröklődő munkaszeretetéről nagyszülőkig visszamenőleg. Ezúttal a családi fotózás történetét mutatom be.

Elődeim a kamera előtt már a 19. század végén pózba vágták magukat, ékes bizonyítékait rám hagyva jeles pillanataik megörökítési vágyának. Ez természetes emberi igény, mivel halandók vagyunk. Ki ne szeretne nyomot hagyni maga után az utódainak? Hálás vagyok nekik, hiszen néhányukat csak képekről ismerem.

Például dédnagyanyámat az 1800-as évek végén kapta lencsevégre egy műtermi fényképész, de ugyanígy apai nagyszüleimet is ilyen módon láthatom. Édesapám már saját géppel rendelkezett, ...

Ezt a kedves idős párt egy félóra alatt fiatalítottam meg a PicMonkey-val

Bevallom, hogy frusztrálnak a ráncaim. Alighogy megszokok egy ráncot az arcomon, máris egy újabb tűnik fel. És kezdhetek barátkozni azzal az újjal. Mostanában azt a taktikát választom, hogy szemüveg nélkül nézek a tükörbe. Ez igen hatásos és kíméletes - így csak a mélyebb ráncokat látom. Hiába, az idő kerekét nem forgathatjuk vissza, hacsak nem virtuálisan.

Tegnap kipróbáltam egy új képszerkesztő programot, a PicMonkeyt. Örömmel fedeztem fel, micsoda remek  képretusáló funkciói vannak. Előkaptam egy fényképemet a mappából és elkezdtem magamon kipróbálni. A ráncradír tök egyszerű, az arcpír és a szájfény festés is csak egy-egy mozdulat, a ...

Óh, azok a boldog hetvenes évek!

Férjemmel a közös életünket egy 18 m²-es albérleti szobában kezdtük, annak minden hátrányával, magas költségével, a folytonos kiszolgáltatottsággal, alkalmazkodással. Mert mindig csak a lakás tulajdonosának lehetett igaza. Saját otthonról legfeljebb álmodozhattunk. A „házinéni” kikötötte, hogy csak kettőnknek adta ki a szobát… Bármennyire is vágytunk gyermekre, az albérletbe nem érkezhetett.

Intenzív spórolásba kezdtünk. Számoltunk és kalkuláltunk: mennyit tudunk félretenni havonta. Egyikünk teljes havi fizetését bankba tettük, ahhoz nem nyúltunk, semmiféle szükség esetén sem. A másik fizetés 70 %-át tette ki az albérleti díj, töredék összegből kellett gazdálkodni, megélni. ...

Már nem vagyok egyedül.

E bédkészítés közben megszólal a kaputelefonom.

• Ki vagy? - kérdezem. A válasz - Én.
• Nyitom is az ajtót, pár pillanat és szinte berobog hozzám a fürgelábú, egyik legkedvesebb családtagom, kis unokám.
• Szia mama! Egyedül vagy?- kérdezi
• Most már ketten vagyunk, mert te is itt vagy.
• Hoztam neked valakit - hadarja és kotorászni kezd a táskájában.
• Nekem, Te ? Ráadásul Valakit? No, muti…
• Előbb hunyd be a szemed, majd szólok, ha kinyithatod. Pár pillanat és máris felhangzik a varázs-szó: „Csiri-bí, csiri-bá” – nyithatod!
• A meglepetés, kis asztalomon, kérdő tekintettel, összekulcsolt mancsokkal bámul velem szemben: egy kicsi, plüss majom-figura. Tanulmányozom formáját, ...

Bűbájos pofácskájával és ragaszkodásával az egész családot meghódította.

Hát, az úgy volt, hogy az unokáim szerettek volna egy cicát, de a szüleik nem annyira.  A sors azonban kezébe vette a cicaügyet. Gyakorta besétált a kertbe egy szürke-fehér macska, illedelmesen leült a terasz szélére és befelé nézett a házba. Ha a gyerekek kimentek, nem szaladt el, hagyta magát megsimogatni.  Kóbor macskának tűnt, ezért időnként ételt tettek ki neki, és a cica egyre gyakrabban jött hozzájuk, de a házba nem engedték be.  A gyerekek és anyukájuk nagyon megszerették és elnevezték Foltinak, de a gyerekek apukája hallani sem akart egy saját macskáról.

Történt egyszer, hogy a család pár napra elutazni készült, ...

Túrós-aszalt szilvás kalácska, lekváros puffancs és sós rudacska

Legutóbbi heti bevásárlásnál belebotlottam egy akciós, két rúd leveles tésztát tartalmazó csomagba. Mivel leveles tésztából könnyű sütni, megvettem és a hűtőbe tettem. És milyen jól tettem… Hétvégére bejelentkeztek ebédre a lányomék  az unokákkal.

Mivel van, aki az édeset van, aki a sósat szereti, úgy döntöttem, hogy mindkét fajtából sütök, s az édes süteményekkel kísérletezem. A sajtos, sós rudacskák úgyis adták magukat.

Hozzávalók:

2 db. friss, hűtött leveles tészta (24x40 cm-es/db)

25 dkg tehéntúró

1 kávéskanálnyi friss citromlé

12 kávéskanál lekvár, én szilvalekvárt használtam

30 szem ...

Tippek, trükkök zoknik praktikus tárolására - csináld magad!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, nálam a zoknik mindig összegabalyodnak, sehogy sem sikerül rendezetten tárolnom azokat. Már régóta készülök egy nagy fiók és polc rendezésre, és  most hírtelen elhatározástól vezérelve kiemeltem a zoknis fiókot a szekrényből, kiborítottam az összes zoknit  a kanapéra és hozzá láttam egy nagy selejtezésnek.

Nálatok is van egy zokninyűvő szörny a mosógépben? Nálunk van, bár mostanában lényegesen kevesebbet fogyaszt, mint amikor még a gyerekeink színes  zoknijait is mostuk. Na meg rá is jöttem nagyjából, hogyan lesz a sok páros zokniból megannyi páratlan. Ezért mostanság már nagyon figyelek rá, hogy a zoknik páronként ...

Három éve van „okos” telefonom, vagyis olyan telefon, amivel kényelmesen föl lehet az internetre is menni. Igazság szerint annyira nem hiányzott, hiszen itthon gyors internet áll rendelkezésre. Már egy ideje irigyeltem azonban a járműveken a telefonjukon a hírekbe merülő utastársakat. Amikor aztán a sarkon kihallgattam két utcaseprő beszélgetését az adatforgalmukról – no, akkor mégis vettem egyet.

Három évig nem is volt különösebb gond, lassan megtanultam a telefon használatát, letöltöttem pár hasznos alkalmazást, olvasgattam a híreket meg az időjárás-jelentést.

Magam sem értem, mi történt pár hónapja, miért éppen akkor kezdtem mindenfélét csinálni a telefonnal, amiből csak baj és még nagyobb baj lett. ...

Ágai között madárfészkek bújtak meg, galambok burukkoltak, szarkák csattogtak.

Kertünk ékessége, szép sudár Colorado fenyőnk ma már nem áll: a szélvihar kicsavarta, és a házunk előtti elektromos vezetékekre döntötte.

40 éven át növekedett, terebélyesedett, ágai között madárfészkek bújtak meg, galambok burukkoltak, szarkák csattogtak, vezércsúcsán rigók daloltak. A fa alá hullott, apró tojáshéjakból tudtuk meg: kikeltek a kicsi fiókák.

Tavaszi virágzásakor finom illatú, sárga por borított be mindent. A frissen sarjadt, új ágacskák ezüstös zöld színükkel, megújult reménnyel hívogatták az értő tekinteteket. Sokan megálltak a kerítésnél, nézték a friss, hosszúkás, puha tűlevelű ...

Száll a mese anyáról fiúra és unokára

Szerettem kisgyerek lenni. Ez most arról jutott eszembe, hogy megláttam a közösségi oldalon az első osztályos fényképünket. Élénken emlékszem az iskolára, a tanító nénikre, a hangulatra, az illatokra. Imádtam a meséket. Ahogy megtanultunk olvasni, bújtam a mesekönyveket. Esténként villanyoltás után a paplan alatt, zseblámpa fényénél olvastam. A fiatal olvasók kedvéért:  ez  az 1950-es években volt, amikor még fogalmunk sem volt arról, hogy létezik televízió. Az esti mesét mindig a rádióból hallgattuk meg, hétvégén pedig a Csinn-Bumm Cirkuszt, vagy a Miska bácsi leveles ládáját élveztük a rádió mellé telepedve.

Kép forrása: http://www.tanszertar.hu/

A mai ...